Kizsarolt hála – Pszichés nyomasztással, várakoztatással, piros cetlikkel kényszerítik ki a hálapénzt egyes orvosok

2020. augusztus 8. 14:42 - szerző: Árpási Bence

Jogerősen is két év letöltendő börtönbüntetést kapott az az ortopéd-orvos, aki nem elégedett meg a beteg által adott hálapénzzel és többet követelt. Jelenleg még fogva tartja a magyar egészségügyet a hálapénz, amelytől az orvostársadalom többsége is szeretne már egy ideje megszabadulni.

„A doki, aki a térdemet műtötte, durva összeget mondott. Kérdeztem is, mi történt, hisz a másik térdemnél szabadon választott volt a díjazás. Azt válaszolta mosolyogva, hogy azóta van két gyereke, és nem olcsó a Balatonról ingázni a Balesetibe…”

Ilyen és ehhez hasonló bejegyzések keringtek jó pár éve a Facebookon arról az orvosról, akit most két év letöltendő szabadságvesztésre ítélt a Kúria. Mint kiderült, nem csak az idézett páciens járt így, másoktól is ugyanígy követelte a pénzt az orvos. Az egyik bejegyzés írója elmesélte, hogy kollégája tízezer forint hálapénzt akart adni. „Az orvos erre kihívta szerencsétlent a kórteremből, és ahogy ott állt fél lábon, azt mondta neki, hogy akinek van pénze vitorlázgatni, annak legyen pénze műtétre is. Ezt a pénzt nem gondolhatja komolyan, hát a 2 haverommal pont 5 perc alatt isszuk el. Munkatársam szabadkozott, és nyilván lesokkolva azt mondta, hogy nincs nála több pénz, és hogy egyáltalán, micsoda dolog ez. Ennyit tudott most rászánni.

Erre az orvos: Igen? Na jó, jön még ide még 10 nap múlva, varratszedésre, csavarkiszedésre. Majd találkozunk akkor, aztán meglátjuk, hogy is van ez.”

Utóbbi párbeszédek abban a közleményben is olvashatók, amelyek az ügyészség adott ki az ítélet kapcsán, így egy kis kutatás után könnyen összekapcsolhatók a tények, hol és melyik kórházban dolgozott az elítélt orvos. Nem titok: ezek az esetek a Péterfy Sándor utcai kórházban történtek, s a vezetés – értesülve a panaszokról – azonnal eltávolította munkavállalóját. A visszaélések lassan egy évtizedesek, ám csak pár hete került pont a történet végére. Kiderült, hogy tömegével jelentkeztek olyan betegek, akiktől a szakember ugyancsak kizsarolta a hálapénzt.

„Nagyjából húsz embernek a részletes sztorijait adtam át, akik féltek és csak nekem merték elmondani, mi történt.” – fogalmazott lapunknak nyilatkozva az, ,aki végigkövette az eljárást. Alighanem ezek az üzenetek is fontos részét képezték a bizonyításnak. Erre utal a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása is, amelyet lapunknak küldtek. A vádirat és a bűnösség jogerős megállapítása feljelentésen, tanúvallomásokon, a tanúk vallomását erősítő közösségi és normál média adatokon, okiratokon alapult – közölte a szervezet szóvivője, Rab Ferenc, aki konkrétumokkal nem szolgált.

A hálapénz adása és elfogadása önmagában nem bűncselekmény, noha sokáig ingoványos talajon mozgott a megítélése. A Kúria egy 2015-ös jogegységi határozata tett rendet a kérdésben. Ennek értelmében meghatározott feltételek esetén beszélhetünk „háláról”.

A beteg csak utólag, saját elhatározásából, és az orvos vagy egészségügyi dolgozó gyógyító tevékenységével összefüggésben, fejezheti ki háláját. A legfőbb bírói testület állásfoglalása az orvossal szemben is támaszt követelményeket. Ő az ellátást előtt nem fogadhat el juttatást, nem kötheti az ellátás nyújtását hálapénzhez, s annak függvényében nem részesítheti más ellátásban a beteget, különösen nem kezelheti soron kívüli, vagy kedvezőbben, a várólistán vagy az előjegyzésben sem teheti előrébb.

A már említett orvos ügyében súlyosító tényező volt, hogy joga volt önálló intézkedésre, ami a vesztegetés egyik minősített esete és súlyosabban bünteti a törvény. Ide azokat a személyeket sorolják, akik a tevékenységüket közvetlen irányítás nélkül, önállóan végzik, így is döntenek az adott szerv működését, vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait, vagy érdekeit érintő lényeges kérdésekben. Ez független attól, hogy az adott szervezeten belül vannak-e utasításra jogosult feletteseik. Ezért nem lehet egységesen megítélni minden orvos vagy egészségügyi dolgozó magatartását.

Egy újabb törvénymódosítás szerint korlátozott precedensjog érvényesül a magyar jogrendszerben, így a Kúria gyakorlatát a korábbiaknál is jobban kell követniük az ítélkezéskor az alsóbb bíróságoknak. A jövőbeni ügyeknél a minősítés azon múlhat, volt-e önálló intézkedésre jogosultsága az adott dolgozónak?

Az is meglepő, hogy egyáltalán eljutott jogerős ítéletig egy ilyen ügy, mivel a korrupciós ügyekben nagy a látencia és nehéz a bizonyítás is. Utóbbi az effajta bűncselekmények jellegéből fakad, mivel érdekegységben állnak a szereplők és senkinek sem érdeke a borítás. „Az egészségügyi vesztegetés esetében azonban már bizonytalan ennek az érdekegységnek a megléte, főleg, ha már megtörtént a beavatkozás és az illető esetleg kérésre ki is fizeti a pénzt. Utána már nem biztos, bármi is motiválja abban, hogy ne menjen el vele a rendőrségre.” – magyarázza Hollán Miklós, a MTA TK Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

A most elítélt orvost azért lehetett megfogni, mert nagyon direkt módon követelőzött, így várható volt, előbb vagy utóbb a vesztébe rohan. Persze vannak indirekt, pszichés nyomásgyakorlási módszerek is.

Egy, a területre rálátó és a neve elhallgatását kérő orvos a 168 Órának azt mondta, sokszor éreztetik a beteggel a rosszallást, ha nem ad borítékot. Várakoztatják, nem kedves vele az orvos és nem ad ki neki információt. Persze amint előkerül a pénz, a hozzáállás azonnal megváltozik.

Informátorunk szerint vannak egészen meghökkentő trükkök, amivel egyes orvosok megjegyzik, kitől kaptak már hálapénzt és a későbbiekben ennek fényében állnak hozzá a páciensekhez. „Ha van egy beteg, aki bejön kontrollra, ad hálapénzt és legközelebb visszahívják, ad neki egy kék cetlit az orvos, amit később vissza kell hoznia. Ebből fogja tudni, kitől kapott paraszolvenciát, emiatt pedig kedvesnek és figyelmesnek kell vele lennie, hátha megint ad. Aki pedig semmit sem ad, az piros cetlit kap. Őt is el fogja látni legközelebb, csak nem olyan gyorsan, kedvesen, mint azt, akitől jött boríték is.”

A visszaéléseket pedig a jövőben csak úgy lehet elkerülni, ha az egész rendszert hálapénzmentessé tesszük, amihez elengedhetetlen a béremelés, ezt már Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke mondta a 168 Órának. De a több pénz sem zárja ki a még több pénz reményét. Egy korábbi felmérés szerint a kivándorló orvosok a paraszolvencia-rendszert nevezik meg távozásuk fő okaként. Szerintük a tényleges megoldást a nyugati gyakorlat, a beteg és az orvos közé belépő biztosító válthatná ki. Ott a kezelés árát - a biztosító tisztességes mértékben - megtéríti a beteget ellátó intézménynek, és az honorálja az orvos munkáját. Aki akár egyetlen eurót elfogad a betegtől, elbocsátják. De nincs is erre szükség. A hazai orvostársadalom többsége is igazságtalannak és torz motivációnak tartja a hálapénzrendszert, sose szerette és végleg meg akar tőle szabadulni” – vélte Hegedűs is.

Szépséghibák ugyanakkor még akadnak. A veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház orvosigazgatója Semmelweis-nap alkalmából dicséretben részesítette az intézménynek azt a főorvosát, akit a bíróság üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettében mondott ki bűnösnek, és akinek a felfüggesztett börtönbüntetése jelenleg is érvényben van.