A gyenge forint árfolyamával spekulálhatott a kormány, mikor nyár végén 500 milliárd forintnyi uniós forrást hívott le

2019. szeptember 13., 15:05

Szerző:

Nem volt téma a gyenge forint-euró árfolyam a szerdai kormányülésen, amit azzal magyarázott a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy mivel az európai uniós források euróban érkeznek, az egyensúlyban tartja a kiadások növekedését. Az Mfor kérdésére elmondta, nincs hatással az árfolyam a költségvetés tervezésére.

Ezeket a kijelentéseket új megvilágításba helyezi a Portfolio pénteki cikke, miszerint a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal, hogy az uniós támogatásokra benyújtott, a brüsszeliek által kifogásolt számlák jelentős részéről lemond a magyar kormány annak érdekében, hogy az EB újraindítsa az eddig blokkolt kifizetéseket.

Ennek eredményeként 500 milliárd forintnak megfelelő támogatási összeg folyósítását kezdte meg euróban az EU augusztus végén, amelynek java szeptemberben érkezhet meg.

Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság kifogásolta azokat a számlákat is, melyeket a magyar kormány az Elios Zrt. közvilágítási projektje során keletkeztek, azok kifizetését nem akarták vállalni. Hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének, Tiborcz István volt cégének 13 milliárd forintos csalási botránya ne akadályozza a kifizetéseket, ezért a kormány már korábban bejelentette, hogy azokat a számlákat végül nem nyújtja be az EU felé, hanem az Elios-ügy számláit a magyar adófizetők pénzéből fogja állni.

Az Elios-ügy csak egy példa, a Portfolio korábban arról írt, hogy 400-1000 milliárd forint uniós forrás kifizetését tagadhatja meg az EU a szabálytalanságok miatt. A magyar kormány minisztériumaiban intenzív egyeztetés kezdődött, hogy a kifogásolt számlákat olyan projektek számláira cseréljék, amelyek kifizetésébe nem köt bele az Európai Bizottság.

Ennek eredményeként 50-300 milliárd forint uniós támogatás kifizetéséről mondhatott le a kormány azért, hogy a felhalmozódott közel 500 milliárd forintnyi számlát kifizesse végre az EU.

De hogyan jön képbe a forint-euró árfolyam?

Ahogy azt Gulyás Gergely is említette, mivel az EU-s támogatások euróban érkeznek, így a forint gyengesége miatt árfolyamnyereség keletkezhet a költségvetés bevéti oldalán annak átváltásakor. Tehát a magyar kormány azzal is számolhatott, hogy igaz, hogy le kell nyelni a békát és maradnak kifizetetlen számlák, de az árfolyamnyereség ennek egy részét kompenzálja.

Amennyiben a sajtóban megjelent legkisebb összeg, 50 milliárd forintnyi kifizetetlen számlát kellett lenyelnie a magyar költségvetésnek, még az árfolyamnyereség ellenére is komoly buktát jelent: az 500 milliárd forintnyi uniós forrás esetében, ha 320-ról forintról 332-re emelkedő euró árfolyammal számolunk,

az árfolyamnyereség nagyjából 18 milliárd forint, miközben a büntetés 50 milliárd forint,

Az meg már csak hab a tortán, hogy a gyenge forint is kihatással van az inflációra, ami a lakosságon érezteti majd hatását.

Április 30-án az MBH Bank szerződést írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, melyben megállapodnak arról, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a közvetítői feladatok ellátásának jogát konzorciumban nyerte el, nyílt közbeszerzés keretében, így az EU-s forrásokból a vállalkozásoknak szánt, már korábban bejelentett KKV Technológia Plusz Hitelprogram nulla százalékos kölcsönei április 30-tól, míg az otthonfelújítási program terméke várhatóan nyár elejétől lesz igényelhető a MBH Bank által üzemeltetett, 154 bankfiókban elérhető lakossági és vállalkozói MFB Pont Plusz pontokon.