Ez az eljárás politikai megrendelésre született – Nehéz-Posony Kata az MTVA-botrányról

2019. február 16. 14:00 - szerző: Pungor András

Az ügyészség tényként fogadta el az MTVA állításait, pedig azokban hazugságok is vannak – mondja Nehéz-Posony Kata. Az ügyvéd a TASZ jogi képviselőjeként panasszal élt az ügyészség határozata ellen, amely szerint tavaly decemberben a biztonsági őrök jogszerűen dobták ki az ellenzéki képviselőket a tévészékházból. Úgy véli, az eljárás a büntető igazságszolgáltatás megcsúfolása, és politikai megrendelésre született.

– Szél Bernadett szerint két párhuzamos világ bontakozott ki az ügyészségi iratok elolvasása után: az egyiket ők élték át, a másikat a nyomozó hatóság dokumentumaiban látták. Az ügyészek szerint például támadólag léptek fel az MTVA székházában az ellenzéki képviselők.

– A legnagyobb probléma, hogy az ügyészség tényként fogadta el azokat az állításokat, amelyeket az MTVA a jegyzőkönyvbe írt, illetve amelyeket a biztonsági szolgálat vezetője közölt a nyomozó hatósággal. Pedig ezekben a szövegekben hazugságok vannak. Az MTVA jegyzőkönyve például azt írja, hogy a Varju László elleni intézkedést azért nem fejezték be, azért nem tették ki az épületből, mert nem akarták veszélyeztetni a testi épségét.

– Legalább öten birkóztak vele a földön, feszegették a lábát.

– Hajmeresztő! Varju volt az egyetlen, aki miatt mentőt kellett hívni. A képviselők ellen továbbra is nyomoznak, de az ő terhükre elkövetett bűncselekményeket nem vizsgálják. A nyomozó hatóság most azt igyekszik tisztázni, hogy a közérdekű üzem megzavarása megtörtént-e. A büntetőeljárási törvény szerint az MTVA bizonyos részei közérdekű üzemnek minősülnek: például az adótorony, a vezetékek, az élő adást biztosító stúdiók, vagyis a technikai szolgáltatást biztosító területek. De ez nem terjeszthető ki a cég összes helyiségére: a vécére vagy akár a folyosóra sem. AZ MTVA és az ügyészség szerint a képviselők be akartak törni a stúdióba. Ez a rendelkezésünkre álló adatok szerint nem igaz. A cég szerint bizonyos műsorok elmaradtak a folyosók lezárása miatt. Nem tudom, így van-e, de erről anno nem beszéltek. Utólagos magyarázkodásnak tűnik.

– Tehát ebben az ügyben nem zárult le a nyomozás, de egy másikban az ügyészség azt megállapította, hogy hivatali visszaélés nem történt, illetve hivatalos személy elleni erőszak sem.

– Számos feljelentés született: a képviselők, a biztonsági szolgálat, az őrség néhány tagja is a nyomozó hatósághoz fordult, de állampolgári bejelentés is történt. Az ügyészség „ránézésre” megállapította, hogy a biztonsági őrök nem követtek el hivatali erőszakot, mivel – értelmezésük szerint – a képviselőknek politikai követelésük volt, ezért nem hivatalos személy minőségükben voltak az MTVA székházában. Vagyis az ellenzéki törvényhozók jogszerűtlenül jártak el, ezért a biztonsági szolgálat fellépése jogszerű volt. Ez nyakatekert érvelés. Ha a képviselők nem hivatalos személyként érkeztek, akkor be sem léphettek volna a tévészékházba. Ha elfogadjuk az ügyészség érvelését, hogy magánszemélyként voltak jelen, akkor is nyomozni kellett volna, hiszen a biztonsági őrök által elkövetett kényszerítés, testi sértés, tettleges becsületsértés megállhatott volna.

Fotó: Bazánth Ivola

– Evidens, hogy a képviselőknek politikai céljaik vannak. Ők attól még hivatalos személyek maradnak.

– Így van. A törvény nem tesz különbséget kormánypárti és ellenzéki képviselők között, illetve az sem releváns, hogy a törvényhozók éppen politikai vagy ellenőrző tevékenységet folytatnak-e. A jogszabály a képviselőségből fakadó összes tevékenységet védi azzal, hogy az országgyűlési képviselőket hivatalos személynek minősíti. Érdekes, hogy az ügyészség érvelése – túllépték a jogkörüket, illetve politikai céljaik voltak – először a birtokvédelmi határozatban szerepel.

– Azt előzőleg a kerületi jegyző adta ki, elég rapid módon. Lényegében kimondta, hogy illetéktelenül tartózkodnak a képviselők a tévészékházban.

– A világon nincs olyan, hogy egy napon belül kész a helyszíni vizsgálat és a határozat a birtokvédelemről. A jegyző ráadásul azt írta: nem derült ki egyértelműen, hogy a képviselők milyen okból tartózkodnak az épületben, csak annak adtak hangot, hogy jogszerűen jutottak be. Ezután megállapította, hogy jogszerűtlenül tartózkodnak a tévészékházban. Az ügyészség átvette ezt a jegyzői érvelést.

 – Ez véletlen?

– Hogy lenne az? Ez az eljárás a büntető igazságszolgáltatás megcsúfolása, véleményem szerint politikai megrendelésből született. Ha nem politika által vezérelt ügy lenne, akkor mindkét szálon nyomoznának: a biztonsági őrök ellen ugyanúgy, ahogy a képviselők ellen. Az MTVA jegyzőkönyvéből az ügyészség azt is átvette, hogy Hadházy Ákos kezdte az erőszakot. Nem így történt. Az eddig látott felvételekből egyértelműen kiderült, hogy nem voltak erőszakosak.

– Pedig az ügyészség szerint haraptak is.

– Ha így volt, miért nem vizsgálták, hogy ki harapott meg kit, és miért? Ha engem valaki lefog, és csak úgy tudok a szorításából szabadulni, hogy az illetőt csuklón harapom, elvileg jogosan is járhatok el. Az egyik biztonsági őr kilenc nappal az eset után elment látleletet venni, mivel a bal mellbimbója fölött fokozódó fájdalmat érzett. Az orvos megállapította, hogy bordatörése van, de nem rögzítették, hogy megröntgenezték-e. Az iratokban találtam egy anonimizált röntgenleletet, amely szerint nem történt csonttörés. A személyes adatok védelme miatt kitakarták a neveket, így nem tudom, a két történet összefügg-e.

– Az MTVA szerint az is gond, hogy a képviselők élő Facebook-videóikkal megsértették a biztonsági őrök személyiségi jogait, nyilvánosságra hozták személyes adataikat.

– Így gondolja az ügyészség és Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is.

– De egy alkotmánybírósági határozat szerint a médiumoknak a rendőrök arcát sem kell kitakarniuk.

– Ez persze nem vonatkozik a biztonsági őrökre. De a lényegét tekintve hasonló a két ügy. A közpénzből működő, közintézménnyel kapcsolatos munkákat ellátó szolgáltató dolgozóinak személyes adata az infótörvény alapján közérdekből nyilvánosnak minősül. Ezt még Péterfalvi Attila is így szokta gondolni politikailag nem kényes ügyekben.

– Panaszt tettek az ügyészség döntése ellen. Mi a következő lépés?

– Mivel nem ismertünk minden iratot a benyújtás idején, ki kell egészítenünk a beadványunkat. Konkrét nyomozati cselekményeket el kellett volna végezni, hogy megalapozottan indokolják a határozatukat.

– Borítékolható, hogy az ügyészség elutasítja a panaszt.

– Ha az információk alapján lehetőségünk lesz rá, fogunk élni a pótmagánvád lehetőségével.

– És mi a helyzet a másik üggyel? Ha bíróság elé kerül, hogy a képviselők megzavarták a „közérdekű üzemet”, az állami tévé működését, milyen büntetés fenyegeti őket?

Eddig nehezen tartottam volna elképzelhetőnek, hogy egy hasonló ügyben képviselőt letöltendő börtönbüntetésre ítéljenek. De sajnos Magyarország olyan irányban halad, hogy ez sem kizárt. Ez az ügy a joggal való visszaélés tipikus esete.