Itt az EU lesújtó jelentése, a magyarok egészségtelenül élnek, az egészségügy nem működik jól

Lesújtó hangú jelentést adott ki az Európai Unió Magyarországról. Fő megállapítása az, hogy a 2000 óta érzékelhető javulás ellenére sem a magyarok életmódjával és az egészségügy működésével – ahogyan a jelentés fogalmaz, „korlátozott hatékonyságával” – is probléma van.

Ami az életmódot illeti, a jelentés a következőkre hívja fel a figyelmet:

• A magyarok a legerősebb dohányosok közé tartoznak az Európai Unióban. Öt éve, 2014-ben a felnőttek több mint egynegyede szívott cigarettát napi szinten, ez Bulgária és Görögország után a szégyenlista harmadik helyét jelenti. Aggasztó az is, hogy sok tinédzser dohányzik, 2015-ben Magyarországon a 15–16 évesek közel egyharmada vallott arról, hogy elszívott egy-egy cigarettát az előző hónapban. 
• Az alkoholfogyasztás ugyan csökkent az elmúlt tíz évben, a magyarok még mindig tíz százalékkal többet isznak, mint amennyi az EU-s átlag. Az egy főre jutó alkoholfogyasztás Magyarországon 11,1 liter az EU-s átlag csak 9,9 liter.

Fotó: 168 Óra archív

• Ennek fényében nem meglepő, hogy Magyarországon a halálozások fele az egészségtelen életmódra, a helytelen táplálkozásra, a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra és a kevés testmozgásra vezethető vissza. Vezető halálokot továbbra is a keringési rendszer betegségei jelentik, de a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethető elhalálozások is nagyobb gyakorisággal fordultak elő, mint a legtöbb EU-tagországban.
• Arat a rák is, Magyarországon 2016-ban ez jelentette a legmagasabb halálozási arányt. Főleg tüdőrákos, vastagbélrákos, májdaganatos és emlőrákos esetekről van szó. 
• 2017-es adatok szerint 34 ezer haláleset, az összes halálozás mintegy 28 százaléka lehetett az étrenddel összefüggő kockázatoknak (ideértve a csekély mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztást, valamint a magas só- és cukorfogyasztást) tulajdonítani, ami tíz százalékponttal magasabb az EU-átlagánál. Az aktív és a passzív dohányzás 25 500 halálesetben, az összes haláleset 21 százalékában játszott szerepet, 12 ezer haláleset pedig az alkoholfogyasztásnak lehet betudni, 4500 halálesetnek, az összes haláleset négy százalékának az oka pedig a kevés testmozgás lehetett.

Ami az egészségügy működését illeti, a jelentésben az szerepel: 

• A magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott. Magyarország jelenleg fejenként és a GDP arányában is kevesebbet költ az egészségügyre, mint a legtöbb EU-tagország. A kormányzati kiadások mindössze 10 százalékát fordítják erre, miközben az EU-átlag 16 százalék. Az egészségügyi kiadások Magyarországon csak a GDP 4,9 százalékát érték el, ami messze elmarad a 7,8 százalékos EU-átlagtól. 2016-ban Az egy főre jutó egészségügyi ellátásra fordított kiadások vásárlóerő-paritásra vetítve 1468 euróra rúgnak, ami a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
• Munkaerőhiány van. Az EU-ban átlagosan ezer emberre 3,6 orvos jut, ez Magyarországon 3,3. Az ápolók esetében rosszabb a helyzet, itt 6,5 nővér jut ezer emberre, szemben a 8,5 -es EU-átlaggal.
• 2016-ban Magyarországon volt a harmadik legmagasabb a megelőzhető halálozások és az ötödik legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozások száma az EU-ban. 2016-ban csaknem 30 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb beavatkozással, és még 16 ezer halálesetet lehetett volna megelőzni megfelelő,  időben érkező ellátással.

Ami az EU-s finanszírozást illeti, a 2014–2020 közötti időszakban Magyarország 483 millió euró támogatást  támogatást kap, 253 millió euró az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére, 215 millió eurót az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítására, 15 milliót pedig az e-egészségügyi fejlesztésekre.