Erdő Péter: kár hagyni, hogy a kereszténység és az iszlám fogalmával emberek csoportjait fordítsák szembe egymással

2019. április 19. 10:29 - szerző: 168 Óra

A bíboros nagypénteki szavai szerint attól, hogy valaki magyarnak születik, még nem lesz keresztény. Mondatai nem igazán vágnak egybe Orbán Viktor elméleteivel.

Az égő Notre-Dame látványa nem csak a hívőket töltötte el mély fájdalommal – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Válasz Online-nak adott nagyinterjúban.

Az érseket arról is kérdezték, hogy nem fél-e az iszlám terjedésétől és a migránsok tömegétől, akiknek hatására megszűnik a keresztény Európa.

– Lehet-e egy országot, egy kontinenst kereszténynek nevezni? A kulturális hagyományok és az építészet okán persze lehet, de mégiscsak fontosabb az emberek személyi meggyőződése. Azt a kérdést tehát érdemes megvizsgálni, hogy akik érkeznek, mit gondolnak a világról. Ez azonban korántsem olyan egyszerű

– felelte Erdő Péter.

Elmesélte, hogy 2015-ben volt olyan papjuk aki nemcsak a Keleti pályaudvar előtt beszélgetett az emberekkel, de felszállt a vonatra is és egészen Salzburgig velük tartott. Azzal jött vissza, hogy nagy részük egyáltalán nem is hívő ember. 

– A közel-keleti egyházi vezetők és szakértők mind azt mondták, hogy a párbeszéd rendkívül nehéz, inkább a nyugatiak voltak optimisták. A franciáknak nagy tapasztalatai vannak a bevándorlással, ők pedig elmondták: kár lenne hagyni, hogy ilyen kategóriákkal, mint kereszténység és iszlám, emberek csoportjait utólagos izgatással fordítsák szembe egymással 

– mondta.

Szentmise a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye fennállásának
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Arra a kérdésre, hogy amikor keresztény Magyarországról és Európáról lehet hallani nap, mint nap, és amikor a kereszténység politikai nyilatkozatokban szinte egyenlővé válik azzal, hogy nem muszlim, nem migráns, hanem fehér és európai, az érsek azt felelte, hogy a fehérséget azért nem hangsúlyozná, mert elég elmenni a Szent István Bazilikába, ahol egy nagyon kedves ghánai testvérük tart angolul misét minden vasárnap. A fővárosban 16 nyelven van mise.

– A kereszténység pedig nem lehet negatív fogalom. Nem azt mondja meg, mi nem vagyok. Krisztushoz tartozást jelent. Aki elfogadta őt messiásnak, azokat kezdték el kereszténynek nevezni – mások. Mégpedig Antiókhiában, a mai Törökország területén, közvetlenül a szír határ mellett. Hogy pontosak legyünk– magyarázta.

Hozzátette, hogy keresztény politikáról azért szokás beszélni.

– Már a 19. századi Németországban megkülönböztették egyébként a hitvalló és kulturális kereszténységet, a mai magyar helyzetre azonban nem alkalmazható már a népegyház fogalma sem. Csak mert valaki magyarnak születik, még nem lesz rögtön keresztény is

– jegyezte meg.

Erdő Péter maga is akadémikus. A Magyar Tudományos Akadémia életébe való állami beavatkozással kapcsolatban azt mondta, hogy az MTA feladatát az állam megbízásából végzi, a tudományos kutatásnak viszont szabadnak kell lenni, nem működik másként.