Ellenállást hirdettek a tanárok az életüket megkeserítő e-naplóval szemben

2018. szeptember 20. 12:15 - szerző: Molnár Richárd

Egymilliárd forintot költöttek a mai napig hibásan működő, lassú rendszerre.

Csak három hete indult el a 2018/2019-es tanév, amelyben kötelezővé tették az állami iskolák számára az elektronikus napló használatát, máris a Facebookon szerveződnek a lassú és sok hibával működő rendszer ellen a pedagógusok, a szülők és a diákok.

168 Óra számolt be róla először, hogy súlyos gondok vannak a 2016 nyarán a Klebelsberg Központ által fenntartott iskolákban, akkor még csak kísérleti jelleggel bevezetett Kréta rendszerrel (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer), közkeletű nevén e-naplóval. A szoftver elvileg a felsőoktatásban már működő Neptun-rendszer alapján épült fel. A hagyományos, papíralapú osztálynapló helyett a tanárok ebbe a rendszerbe viszik fel a diákok tantárgyait, érdemjegyeit, óramulasztásait és más információkat, amelyeket így a szülők is nyomon követhettek.

 

Az e-napló felülete
Fotó: e-naplo.hu

Csakhogy a Nem kérünk a Kréta naplóból! nevű Facebook-csoport felhívása szerint több probléma is van az e-naplóval:

  • A Kréta használata jelentősen megnehezíti a tanárok életét, mivel elképesztően lassú. Például egyetlen érdemjegy beírása a rendszerbe hosszú percekbe kerül. Emellett rengeteg felesleges adminisztrációval jár.
  • Közel három héttel a tanév kezdése után sem működik megfelelően. A diákok például nem tudnak bejelentkezni a rendszerbe.
  • Átláthatatlan, amatőr kivitelezésű, az alapvető problémákat sem tudja kezelni. Például ha egy diák csak egy-két óráról hiányzik egy tanítási napon valamilyen verseny miatt, nem egy teljes napot.
  • Az érintettek megkérdezése nélkül vezették be a rendszert.
  • A diákok felhasználó neve az oktatási azonosítójuk, jelszavuk pedig a születési dátumuk, így bárki könnyen belenézhet az adataikba.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke saját és kollégái tapasztalatai alapján szintén kemény bírálatokat fogalmazott meg az e-naplóval kapcsolatban.

Az iskolák döntő többségének egyszerűen nincs meg a megfelelő informatikai háttere

ahhoz, hogy a tanárok azokon oldják meg az e-naplóval járó adminisztrációs feladatokat. A tantermek túlnyomó többségében például egyáltalán nincs, a tanári szobákban pedig szinte alig van számítógép.

A magyar-történelem szakos tanárként dolgozó Mendrey László saját tapasztalatból tudja, hogy előző munkahelyén a 65 fős tantestületre 5 darab számítógép jutott, amelyeken keresztül a szünetekben, a lyukasórákban, tanítás előtt vagy után bevezethették a friss információkat az e-naplóba.

Ráadásul a program rendszeresen lefagy, akadozik. Ez súlyos problémát okozott az idei tanév végén, ugyanis alsó tagozatban már csak a Kréta segítségével lehetett bizonyítványokat nyomtatni a gyerekeknek.

Egy 25-30 fős osztály esetében ez akár másfél-két napot is igénybe vett.

És akkor ne is beszéljünk az olyan amatőr hibákról, mint amiről Mendrey mesélt.

– Kiderült, hogy azok a dokumentumméretek, amelyeket a Kréta rendszer enged használni, nem kompatibilisek az iskolai nyomtatókkal. A rendszergazdának állandóan rohangálnia kellett, hogy valahogy megoldjuk a dolgot. Kész tébolyda volt – mondta a pedagógus.

Nem jó, nem olcsó

A Klebelsberg Központ két éve töretlenül bízik az e-napló sikerében. A Közbeszerzési Értesítő szerint az állami iskolafenntartó idén júliusban újabb 440 millió forinttal szerződött a Krétát (az SDA Informatika Zrt.-vel közösen) kifejlesztő eKRÉTA Informatikai Zrt.-vel a „Neptun Kréta technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” jogcímen. Vagyis a cég felelős a rendszer továbbfejlesztéséért és működtetéséért.

Az eKRÉTA egyik tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egykori üzlettársa. A Fauszt Zoltánhoz kötődő cégek akkor nyerték meg a Kréta rendszer kifejlesztését célzó első állami megrendeléseket, amikor Palkovics még államtitkárként az oktatás területét felügyelte.

2016-ban az eKréta 221 millió, 2017-ben 440 millió forintot kapott a rendszer fejlesztésére, vagyis összesen eddig 1,1 milliárd forintot fordíthatott arra a cég, hogy egy használható digitális naplót hozzon létre az iskolák számára. A 2017/2018-as tanév végéig azonban információink szerint még papíralapon is vezetniük kellett a tanulók érdemjegyeit a tanároknak, vagyis lényegében kettős könyvelést kellett alkalmazniuk.