Először bevezették az e-naplót a magyar iskolákban, azután kiderült, hogy nincs elég számítógép
Amikor a kollégák jelezték a problémákat az üzemeltetőnek, mindig az a válasz érkezett, hogy fogadták a jelzést és intézkednek. Ehhez képest a tanév végére semmi sem változott
- foglalta össze a Neptun Kréta rendszer - közkeletű nevén e-napló vagy digitális napló - első éves tesztüzemének tapasztalatait Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) volt elnöke.
A Krétát (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer) még 2016 nyarán vezették be kísérleti jelleggel a Klebelsberg Központ által fenntartott állami oktatási intézményekben. A rendszer elvileg a felsőoktatásban már működő Neptun-rendszer alapján épült fel. A hagyományos, papíralapú osztálynapló helyett a tanárok ebbe a rendszerbe vitték fel a diákok tantárgyait, érdemjegyeit, óramulasztásait és más információkat, amelyeket így a szülők is nyomon követhettek. Az iskolai adminisztráció megkönnyítését remélték a Krétától, egyelőre azonban csak nehezítette a tanárok munkáját. Ennek ellenére a rendszer használata a 2018/2019-es tanévtől, azaz idén szeptembertől minden állami iskolában kötelező lesz, eddig választható volt.
Palkovics LászlóA Klebelsberg Központ azonban töretlenül bízik a rendszerben. A Közbeszerzési Értesítő szerint az állami iskolafenntartó újabb 440 millió forinttal szerződött a Krétát (az SDA Informatika Zrt.-vel közösen) kifejlesztő eKRÉTA Informatikai Zrt.-vel a „Neptun Kréta technológiai és jogszabályi követése, támogatása, valamint kapcsolódó szolgáltatások nyújtása” jogcímen. Vagyis a cég felelős a rendszer továbbfejlesztéséért és működtetéséért. Az eKRÉTA egyik tulajdonosa Fauszt Zoltán, aki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egykori üzlettársa. A Fauszt Zoltánhoz kötődő cégek akkor nyerték meg a Kréta rendszer kifejlesztését célzó első állami megrendeléseket, amikor Palkovics még államtitkárként az oktatás területét felügyelte.
2016-ban az eKréta 221 millió, 2017-ben 440 millió forintot kapott a rendszer fejlesztésére, vagyis összesen eddig 1,1 milliárd forintot kapott a cég, hogy egy használható digitális naplót hozzon létre az iskolák számára. A PDSZ volt elnöke szerint azonban a 2017/2018-as tanév végéig még papíralapon is vezetniük kellett a tanulók érdemjegyeit a tanároknak, vagyis lényegében kettős könyvelést kellett alkalmazniuk.
Mendrey László- A kollégáknak a saját kis noteszükbe is vezetni kell a jegyeket, majd kénytelenek azokat a saját számítógépükön keresztül bevezetni az e-naplóba is. Ugyanis az iskolák döntő többségének nincs meg a megfelelő informatikai eszközháttere ahhoz, hogy a tanárok azokon oldják meg ezt a feladatot - mondta Mendrey László, aki szerint a tantermek túlnyomó többségében egyáltalán nincs, a tanári szobákban pedig szinte alig van számítógép. A magyar-történelem szakos tanárként dolgozó Mendrey saját tapasztalatból tudja, hogy előző munkahelyén a 65 fős tantestületre 5 darab számítógép jutott, amelyeken keresztül a szünetekben, a lyukasórákban, tanítás előtt vagy után bevezethették a friss információkat az e-naplóba. Emiatt sokszor voltak kénytelenek otthon, saját gépükön megoldani ezt a feladatot.
Nagyobb problémát jelent Mendrey szerint, hogy a Kréta egyszerűen nem működik túl acélosan. A program rendszeresen lefagy, akadozik. Ez súlyos problémát okozott az idei tanév végén, ugyanis alsó tagozatban már csak a Kréta segítségével lehetett bizonyítványokat nyomtatni a gyerekeknek.
Csakhogy a rendszer olyan gyakran fagyott le, hogy egy 25-30 fős osztály esetében akár másfél-két napot is igénybe vett a bizonyítványok kinyomtatása.
Ráadásul Mendrey szerint egy olyan ostoba hiba is nehezítette a munkájukat, amely arról tanúskodik, hogy "aki ezt az egész programot kitalálta, annak fogalma sem lehetett arról, hogyan néz ki egy bizonyítvány formailag".
- Kiderült, hogy azok a dokumentumméretek, amelyeket a Kréta rendszer enged használni, nem kompatibilisek az iskolai nyomtatókkal. A rendszergazdának állandóan rohangálnia kellett, hogy valahogy megoldjuk a dolgot. Kész tébolyda volt - mesélte Mendrey.
A tanár szerint a pedagógusok számára szakmai problémát jelent, hogy míg a papír alapú naplónál egy feleltetésnél a szaktanár látja a diák többi tantárgyból szerzett érdemjegyeit, a teljes tanulmányi teljesítményét, addig az e-napló esetében erre nincs jogosultsága. A többi szaktanár által adott jegyeket ugyanis csak az osztályfőnök láthatja. - Ha látom, hogy más tantárgyakból jó jegyeket kap a tanuló, nálam viszont gyengén teljesít, akkor tudom, hogy valami nem stimmel és elkezdhetek gondolkodni a megoldáson - tette hozzá.
A pedagógus szerint ugyanaz történt, mit az annak idején káoszba fulladt új, állami tankönyvterjesztési rendszer bevezetésekor: élesben tesztelték a gyerekeken a rendszert, a hibákat pedig vagy kijavították, vagy úgy hagyták.
A 168 Óra kérdésekkel fordult a Klebelsberg Központhoz, valamint az állami iskolafenntartó fölé rendelt Emberi Erőforrások Minisztériumához. Egyebek között arról érdeklődtünk, hogy tudnak-e a Kréta rendszer problémáiról, mikor várható a kijavításuk, továbbá arról, hogy elegendő számítógép áll-e rendelkezésre az iskolákban az e-napló használatához. Amint kapunk választ, azonnal új cikket írunk.
