Bukásgyanús főpróba – Az oltási terv nem működik

2021. január 14. 13:00 - szerző: Barát József

Csalódáskeltően kezdődött Magyarországon a várva várt Covid-oltások szezonja. Miközben az egészségügyiek között is meglepően lanyha az oltakozási kedv – Müller Cecília tiszti főorvos 30 százalékról beszélt –, sok orvos hiába telefonálgatott, e-mailezett, nem tudta kideríteni, hogy hol is adhatnák be neki a vakcinát. Volt eset, hogy egy szűk alagsorban száz egészségügyi dolgozó várt másfél-három órát, négy hazai idősotthonban pedig szinte rajtaütésszerűen kezdődött el az oltás. Szerdán derült ki, hogy csütörtökön jönnek, így a felügyelet alatt álló idősek gyámjait értesíteni sem lehetett, ezért a vakcinát sem kaphatták meg.

– Nem minősíthető oltási tervnek az a dokumentum, amelyet a Nemzeti Népegészségügyi Központ január elején hozott nyilvánosságra

– nyilatkozta a 168 Órának Ócsai Lajos, aki 2005 és 2015 között vezette a tisztiorvosi szolgálat járványügyi főosztályát, így alighanem a kevesek közé tartozik, akik pontosan tudják, hogy egy egész országra kiterjedő immunizálási tervnek milyen követelményeknek kell megfelelnie. Mint elmondta, az iratból pontosan ki kellene derülnie annak, hogy kinek mi a feladata, és azt mikor, milyen feltételek teljesülése után, hogyan kell végrehajtania. Ezt a felügyeleti szerveken kívül tudniuk kell az orvosoknak, az adminisztrációval foglalkozó asszisztenseknek és az önkormányzatoknak is. Sőt, a pácienseknek is tudomásukra kell hozni, hogy várhatóan mikor kerülnek sorra. Mielőtt azonban egy ilyen a dokumentumot megírnak, a politikának és a szakmának megállapodásra kell jutnia egymással, mert ha az oltási tervet kiadták, már nem folytatódhat a huzakodás. Már nem lehetnek utólagos találgatások, módosítgatások, mert minden bizonytalanság rontja az oltási hajlandóságot, és ezzel közegészségügyi veszélyt teremt.

– Ezzel nem szabad gatyázni! – erősítette az álláspontját Ócsai doktor, azt is megemlítve, hogy ő már áprilisban javasolta, kezdjék meg a tervezést, hiszen minden szakember tudja, a vírusok ellen szinte minden esetben készíthető hatékony védőoltás. Az alapos tervezés pedig hosszú folyamat.

 

 

Ócsai Lajos
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Kimaradtak a pedagógusok

Az oltási tervről december 31-i keltezéssel kiadott összefoglalóból számos fontos körülmény nem derül ki, más előírások nem egyértelműek, vagy vitathatók. Ócsai Lajos szerint szakmailag már a dokumentum első mondata is cáfolatra szorul, amely szerint a „COVID–19 vakcinával történő oltás a taj számmal rendelkező, 18 év feletti állampolgárokat érinti”. A volt járványügyi főosztályvezető szerint nem kellene feltételül szabni a taj számot, különösen nem azt, hogy érvényes legyen. Magyarországon jelenleg több mint félmillió olyan felnőtt van, aki nem fizetett időben a társadalombiztosításnak, így a társadalombiztosítási azonosító jele ellátásra nem jogosítja. Közérdek azonban, hogy ők is kapjanak oltást, hiszen a járványt érvénytelen taj számmal is lehet terjeszteni. A pár ezer forintos beruházást az államnak az ő esetükben is vállalnia kellene.

A majdnem másfél százezer magyar pedagógus teljesen kimaradt a listából, pedig a veszélyeztetettségük egyértelmű,

és az sem kétséges, hogy az ország teljesítőképessége nagyban függ tőlük, hiszen ha a szülők nem tudnak munkába járni, akkor leáll a gazdaság.

– Az egészségügyiek után nyilvánvalóan a pedagógusoknak kellene következniük, a rendőrökhöz, tűzoltókhoz és más közfeladatot ellátókhoz hasonlóan kiemelt helyen – vélekedik Barcs István mikrobiológus, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szakértője.

A Semmelweis Egyetem nyugalmazott oktatója szerint az is minimum további pontosításra szorul, hogy a tájékoztatóban minden 60 évesnél idősebb ember egy csoportba került, függetlenül attól, hogy egy még nyugdíj előtt álló teljesen egészséges emberről van-e szó, vagy számos krónikus betegséggel küzdő 80 éven túliról. Ócsai Lajos ezt az álláspontot azzal toldotta meg, hogy az oltásra váró idősek egészségügyi állapotuk szerinti behívása ma már egyszerű programozási kérdés, hiszen az internetes felhőben, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben mindenkinek az adatai rendelkezésre állnak.

Bukásgyanús főpróbának lehettünk tanúi az év elején, ha jogos, hogy az egészségügyiek oltásának kezdetéből az egész ország előtt álló program előkészítésének színvonalára következtetünk. A Magyar Orvosi Kamara honlapjának „Realitás” rovatából az derül ki, hogy bár decemberben begyűjtötték az oltóponttal nem rendelkező budapesti kórházak és szakrendelők dolgozóinak adatait, hidegzuhanyként érte őket, hogy központi szervezésre nem számíthatnak. Egyénileg kell jelentkezniük az oltópontokon, ahol a próbálkozások során kiderült, hogy jellemzően a telefonokat nem veszik fel, az e-mailekre pedig nem válaszolnak. Egy közellátást végző fogorvos türelmesen próbálkozott, és végül több oltóponttal is felvette a kapcsolatot, de mindenütt elutasították azzal, hogy az ellátása nem hozzájuk tartozik, azt viszont nem tudják, hogy hová.

 

Tolongás az alagsorban

Mindeközben a vakcina elosztásának elvárható menetrendje is felborult. Azt gondolhatnánk, hogy első lépésben a COVID-osztályok dolgozói, majd azok az egészségügyiek kerülnek sorra, akik találkozhatnak fertőzött betegekkel, például a sürgősségi osztályok vagy a baleseti sebészetek dolgozói. Valójában nem ez történik. Az oltóhelyek az injekciók beadását a saját dolgozóikkal kezdték, miközben az irodai munkatársaik átoltása a sürgősségi osztályok aneszteziológusai előtt legalábbis vitatható.

A MOK elnökségének titkára, Svéd Tamás doktor által készített összefoglalóból az is kiderül, hogy az Ortopéd Klinikán működő oltópontra behívták egy klinika teljes orvosi karát és minden második szakdolgozóját, ám a Semmelweis Egyetem dolgozóinak szabad bejelentkezését is erre az időpontra időzítették. Ebből az lett, hogy száznál több egészségügyi dolgozó másfél-három órát várt egy alagsori helyiségben összezsúfolva. Ne feledjük: még a COVID-járvány második hullámának platóján járunk, és a vírus sajnos gyorsabban hat, mint az oltás!

Szervezési defektek az egészségügyben annak ellenére történtek, hogy nem volt túljelentkezés. Müller Cecília tiszti főorvos december 31-én azt közölte, hogy az egészségügyi dolgozóknak csak a 30 százaléka kéri az oltást, miközben az országban 120 ezer ember dolgozik az egészségiparban. Közülük 31 ezer oltása után megkezdték a vakcinák beadását az idősotthonokban is, pedig az ott dolgozók és az ellátottak már a soron következő kategóriába számítanak. Az egészségügyiek szkepszise az oltások iránt akkor is meglepő, ha valójában megfelel az országos hangulatnak. A Pulzus kutatóintézet Napi.hu számára elvégzett felmérése azt mutatja, hogy egyelőre csak minden harmadik magyar kéri az oltást, közülük is elsősorban az idős, diplomás budapestiek. Itthon az emberek 45 százaléka határozottan elutasítja az injekciót.

A nemzetközi szinten is kiemelkedő oltásellenességben szerepet játszhat, hogy a kormánytagok – közöttük Orbán Viktor miniszterelnök – újra és újra szóba hozzák, hogy a nyugati gyártmányú vakcinákon kívül kínai és orosz oltóanyagot is felhasználhatunk. Ezeket azonban a dokumentációk hiányosságai miatt az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezte, a Szputnyik-V oltást még a moszkvai egészségügyi dolgozók fele sem adatta be magának. Kásler Miklós emberminiszter az év utolsó napján is belengette, hogy végre-valahára megkezdődnek a hazai kísérletek az orosz oltóanyaggal, ám a privátbankár.hu információi szerint erre azóta sem került sor, ehhez is uniós hozzájárulás kellene. Ami nincs.

– Nem értem, hogy miért akarunk Kínából vagy Oroszországból hozni érvényes engedéllyel nem rendelkező vakcinát – mondja Ócsai doktor. Hiszen a tervezés hiányosságai miatt egyelőre az Európai Unióban törzskönyvezett hatóanyagot sem tudjuk rendesen felhasználni!

 

 

Kinek jár?

Zavaros a vakcinainfo.gov.hu oldalon útjára bocsájtott regisztrációs űrlap kommunikációja is. Erről a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, Rogán Antal december 14-én úgy nyilatkozott, hogy aki nem jelentkezik, hátrébb kerül a sorban. Ugyanazon a honlapon viszont az is olvasható, hogy az oltás sorrendjét a veszélyeztetettség mértéke határozza meg, és nem a jelentkezés időpontja. Sőt, az NNK oltási terv kimondja, hogy a szociális ellátásban dolgozók és a rendvédelmiek számára nem is szabad előírni a regisztrációt, mert az csökkentheti a védőoltást igénylők körét. Jogos aggodalom, aminek egyik oka, hogy a regisztrációs lapon a jelentkezőktől – igaz, nem kötelezően – hozzájárulást kérnek ahhoz, hogy a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda kezelje az adataikat, és szükség esetén kapcsolatba lépjen velük. Jogászok sem értik, hogy ennek vajon milyen igazolható célja lehet.

Az NNK által kiadott dokumentumnak ellentmondóan a napokban a 444.hu oldal egyik olvasója azt az információt kapta Dr. Kelemen Erzsébet helyettes fővárosi tiszti főorvostól, hogy aki nem regisztrál, önmagát zárja ki az oltandók köréből. „A zavaros kommunikáció a szkepszis táptalaja” – vélekedik az ÁNTSZ volt járványügyi főnöke. Mint mondja, egy pandémia kommunikációjának a járvány kirobbanásától kezdve a védőoltás beadásán keresztül a betegség lecsengéséig egyívűnek kell lennie. Őszintének, szakmailag megalapozottnak és következetesnek kell maradnia. Ha bármelyik elembe hiba csúszik, az elbizonytalanítja az embereket, és az a következmény, amit látunk: jelenleg Európa országai közül Magyarországon a legalacsonyabb a védőoltási hajlandóság. Pedig minél kevesebben adatják be a vakcinát, annál többen halhatnak meg.

Sok a bizonytalanság a tömeges oltás várható helyszíne körül is. Orbán Viktor a Vasárnapi Újság című rádióműsornak adott interjúban arról beszélt, hogy az oltást be lehetne adni ott, ahol szavazni szoktunk. Az utóbbi napokban inkább a körzeti orvosi rendelők kerültek szóba. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi blogger a Facebook-oldalán mulatságos jelenségről írt: a kormányhivataloktól házi orvosok azt a kérdést kapták, hogy a rendelőik rendelkeznek-e azokkal a feltételekkel, amelyeket oltáshoz egy 1988-as rendelet előír. A jogszabály azonban az oltóhelyet olyan helyiségként határozza meg, amely legalább egy rendelő szakmai minimumfeltételeivel rendelkezik. Tehát: vajon rendelő-e a rendelőjük?

Ócsai doktor a szavazóhelyiségek oltási helyként való felhasználását hasonló színvonalú felvetésnek nevezte, mint amilyen a miniszterelnöknek az a kijelentése volt, hogy akár egy hétvégén be lehetne oltani az egész országot. Szavazásra ugyanis nagyon sok iskolát használnak, az oltásokat pedig nyilvánvalóan nem lehet úgy megszervezni, hogy a behívottak a gyerekeket kerülgessék, esetleg kiszorítsák őket az osztályokból. A járványügyi szakértő szerint

megkerülhetetlen, hogy az oltásba bevonják a háziorvosokat, de a tömeges vakcináció helyszíneként szerinte alkalmasabbak sportcsarnokok, tornatermek,

mert a rendelők általában kicsik, tehát sok embert nehéz lenne leültetni a várakozás idejére és arra a fél órára, amíg az oltás utáni megfigyelés tart. Ráadásul fel kell készülni arra is, hogy egyes betegeket fektetni kell majd.

 

 

Potyautasok nélkül

A Magyar Orvosok Szakszervezete a napokban érdekes kezdeményezéssel élt. Érdekeltté kellene tenni az embereket abban, hogy beoltassák magukat, meg kell velük értetni, hogy ha megbetegszenek, a kezelésüknek jelentős költsége lehet, az intenzív osztályos ellátás milliókba kerülhet. Ha ezt a pénzt esetleges kórházi ellátásuk után kiszámláznák azoknak, akik nem kérték a vakcinát, sokan kétszer is meggondolnák, hogy érdemes-e tiltakozniuk az injekció beadása ellen.

– Az orvosi kamara szankciók helyett a pozitív üzenetekben bízik – mondta a 168 Órának Barcs István, a MOK szakértője. Hozzátette viszont, hogy ő személyesen számos fórumon évek óta küzd azért, hogy az egészségügyi ellátásban ne legyenek potyautasok, akik csak az előnyöket élvezik, de a közös felelősségből nem vállalják a rájuk eső részt. A mikrobiológus szerint annak is érdemes lenne megteremteni a törvényi hátterét, hogy egyes szakmákban – például ahol csökkent immunitású embereket ápolnak – kötelezővé tehessék az oltást.

– Nem lehet jogunk arra, hogy másokat szabadon megfertőzzünk, mert nekünk így tetszik – mondja Barcs István, és emlékeztet: bő tíz évvel ezelőtt az ombudsmannak volt egy állásfoglalása a gyermekek oltásáról. Lenkovics Barnabás akkor kimondta, hogy az Alkotmány elsőbbséget ad a közösség jogának, az egyéni szabadságjogokat lehet korlátozni akkor, amikor ez a közösség érdekeit sérti. A szakértő úgy érvel: ahogy kötelező, hogy a közlekedésben mindenkinek az úttest jobb oldalán kell haladnia, úgy az sem lehet személyiségi jog, hogy bárki szabadon fertőzze a többieket, mert nem tanították meg arra, mit jelent az egészség megőrzése, és szamárságokat gondol a vakcináról.