Bizalmas diplomáciai irat árulkodik az amerikai-magyar viszony újabb feszültségeiről

2019. január 31. 07:52 - szerző: 168 Óra

Egyre jobban elveszíti a türelmét a Trump-adminisztráció az Orbán-kormánnyal szemben, miközben a magyarok továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország között próbál lavírozni – derül ki a Direkt36 birtokába került bizalmas diplomáciai iratból. 

„Kezd elfogyni a levegő azok körül, akik hisznek az amerikai-magyar kapcsolatokban, eredményt kell felmutatnunk" – mondta Wess Mitchell külügyi államtitkár, a Trump-kormány magyar kérdésekben legbefolyásosabb tisztviselője Magyar Levente külügyminiszter-helyettesnek 2018. december 18-án washingtoni tárgyalásukon. Mitchell arra panaszkodott, hogy a törvényhozás szerepét betöltő amerikai kongresszus „ellenséges álláspontot képvisel Magyarországgal szemben, folyamatos a kritika a CEU és a kiadatási ügy" miatt.

Wess Mitchell és Magyar Levente beszélgetésének részletei egy Direkt36 által megszerzett magyar diplomáciai táviratban szerepelnek, amelyet a washingtoni magyar nagykövet jegyez. A dokumentumból kiderült, hogy a CEU ügye tavaly év végén már nem szerepelt az amerikai kormányzat legfontosabb prioritásai között, de az emberi jogok, jogállamiság vagy a médiaszabadság sem. Kizárólag energiapolitikai és védelmi kérdések fontosak Washington számára, de egyre frusztráltabbak és csalódottak, amiért ezekben sincs előrelépés.

Magyar Leventétől amerikai tárgyalópartnerei – Wess Mitchell mellett Brian H. Hook külügyminiszteri főtanácsadó és David Hale politikai államtitkár – azt kérték, a Krk-szigeteki, amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) átvételére alkalmas tengeri terminál projektje mellett kötelezze el magát végre a magyar kormány. Ez az a projekt, ami leginkább segítené csökkenteni az orosz gázfüggőséget. Magyar ezt visszautasította, mivel az LNG ára 20 százalékkal magasabb a piaci árnál. „Az energiadiverzifikáció esetében mindent megtettünk, de gazdaságilag életképtelen kötelezettséget mi sem vállalunk" – idézi a távirat Magyart. Wess Mitchell egy ponton nyíltan megkérdőjelezte, hogy a magyarok tényleg elkötelezettek-e az energiadiverzifikáció iránt, vagy csak azért tesznek úgy, mintha, hogy ezzel Vlagyimir Putyinnál jobb árat tudnak kialkudni az orosz gázra.

Magyar Levente
Fotó: MTI/Kovács Tamás

A másik amerikai kérés, hogy Magyarország írja végre alá a Védelmi Együttműködési Megállapodást (DCA). Ez a megállapodás rögzíti, hogy milyen szabályok szerint működhetnek szövetségesei területén az amerikai katonák. A vita az úgynevezett általános mandátum miatt van: ennek lényege, hogy a DCA egyszeri megkötése után az Egyesült Államok a továbbiakban szabadon mozgathatná csapatait Magyarország területén. Az Orbán-kormány az ország szuverenitására és az Alaptörvényre hivatkozva ebbe nem akar belemenni, és minden további csapat- és eszközmozgatáshoz külön parlamenti szavazással adna felhatalmazást. Mitchell szerint azonban „csak politikai akarat kérdése, hogy az Alkotmány vonatkozó pontját a megállapodás elérése érdekében kedvezően értelmezze a magyar fél", és „ha nem lesz elmozdulás, akkor nem fogjuk megkötni a megállapodást". 

Az iratban szerepelnek részletek egy, az elmúlt napokban politikai vihart kavaró epizóddal kapcsolatban is. A Wall Street Journal arról írt vasárnap, hogy Orbán Viktor a közelmúltban amerikai diplomatáknak arról beszélt volna, hogy „azt akarja, országa legyen semleges, mint Ausztria". Orbán kedden ezt álhírnek és zavarkeltésnek nevezte. A Direkt36 által megszerzett diplomáciai irat szerint volt egy ehhez hasonló kijelentése Orbánnak, de az a táviratban nem ennyire egyértelmű feltételes módban szerepel: „David Cornstein nagykövet szerint Orbán Viktor miniszterelnök úr kifejtette számára, hogy Magyarország lehet, hogy egy semlegesebb, Ausztriához hasonló pozíciót venne fel a katonákat érintő kérdésben". Orbán ezt akkor mondta David Cornstein nagykövetnek, amikor George W. H. Bush volt amerikai elnök halála után december 6-án az amerikai követségre látogatott, hogy beírjon egy részvétnyilvánító könyvbe. A kijelentés a DCA-val kapcsolatban hangzott el, NATO-kilépésről viszont egyáltalán nem volt szó.

Hogy a Trump-adminisztráció végül meg tud-e állapodni az Orbán-kormánnyal a védelmi együttműködésről, az a diplomáciai irat és a Direkt36 külügyminisztériumi forrásai szerint is február 6-án Washingtonban dől el. Szijjártó Péter ekkor találkozik többek közt Wess Mitchell-lel, illetve Donald Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, John Boltonnal. Megegyezés esetén az Egyesült Államok 55 millió dollárt (15 milliárd forint) is adna a magyar katonai infrastruktúra fejlesztésére.

Az iratból az is kiderül, hogy Magyar Levente fejmosást kapott Wess Mitchelltől az orosz fegyverkereskedők, Vlagyimir Ljubisin és fiának sikertelen kiadatási ügye miatt. „Wess Mitchell államtitkár alapvetően azt nehezményezte, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő nyilvánosan kritizálta az amerikai kiadatási gyakorlatot nyolc esetre hivatkozva, miközben ők nyitottak megvizsgálni a magyar kifogásokat" – áll a dokumentumban.

Az Orbán-kormány azonban több ügyben dicséretet is kapott. Például azért, mert a Mol már nem importál kőolajat Iránból, de azért is, mert – az EU legtöbb országával szemben – kiáll az USA és Izrael mellett a vitás kérdésekben. Magyar Levente azt sem zárta ki, hogy az izraeli magyar nagykövetséget az amerikai iránymutatásnak megfelelően Jeruzsálembe költöztessék. Ám ennek akkor lehet realitása, ha előbb egy másik uniós ország – mondjuk Olaszország, Románia vagy Csehország – hoz erről döntést. A diplomáciai irat szerint ráadásul az ukrán-magyar vita ügyében is meggyőzők voltak a magyar fél érvei, és Ukrajna – Wess Mitchell reményei szerint – hamarosan kiigazítja a kárpátaljai magyarság számára hátrányos oktatási törvényt.

A magyar Külgazdasági- és Külügyminisztérium nem válaszolt a Direkt36 kérdéseire, az amerikai külügyminisztérium egy tisztviselője úgy reagált, hogy zárt tárgyalásokon elhangzottakat nem kommentálnak.