Az Orbán-kormány rögzíttetné a nagyobb fesztiválok látogatóinak személyi adatait és arcképét is
A fesztiválozók személyi adatainak rögzítéséért nyújtott be törvényjavaslatot Gulyás Gergely és Kocsis Máté (Fidesz), valamint Nacsa Lőrinc (KDNP) országgyűlési képviselő.
A parlament honlapján közzétett, kedden benyújtott javaslat szerint a képviselők a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényt azzal egészítenék ki, hogy a több mint huszonötezer jegyet eladó, „zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó tömegrendezvény" szervezőjének rögzítenie kell a rendezvény látogatóinak személyi adatait.
A szervezőnek még a rendezvényre belépés előtt, a tömegrendezvény helyszínén vagy a jegyek forgalomba hozatalát követően – legfeljebb a tömegrendezvény kezdetének időpontját megelőző kilencven napon belül - előzetesen
rögzítenie kell a látogatók nevét, állampolgárságát, születési idejét, személyazonosításra alkalmas okmányát és arcképét.
Az előzetesen rögzített adatokat a látogatónak a helyszínen okmánnyal kell igazolnia.
A javaslat kitér arra is, hogy a rendezvény szervezője az adatokat kilencven napig kezeli, azokat írásos megkeresésre bűnüldöző szerveknek át kell adnia.
A benyújtók szerint a törvénymódosításra a rendezvényen részt vevők biztonsága, a bűncselekmények,
különösen terrorcselekmények
megelőzése, felderítése érdekében van szükség.
Magyarországon a belépőjeggyel látogatható élőzenei tömegrendezvényeket sokszor nagy kiterjedésű szabadtéri helyszíneken rendezik, amelyek nem állnak folyamatos őrzés-védelem alatt, és előzetes teljes körű átvizsgálásuk sem valósítható meg. A fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvények esetében a törvény kötelezővé teszi a széles körű biometrikus adatok kezelésével is járó - beléptetőrendszer alkalmazását a nézőtéri erőszak visszaszorításáért – írták az indoklásban.
A Sziget Zrt. szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a cég üdvözli a szabályozást, amely megerősíti korábbi törekvéseiket és gyakorlatukat, valamint véget vet annak, hogy speciális és kötelező szabályozás hiányában különbözőképpen lehetett értelmezni a potenciális biztonsági problémákat.
