Áder János aláírta a rabszolgatörvényt

Áder János aláírta a munka törvénykönyve módosítását – tette közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön a honlapján a köztársasági elnök nyilatkozatát.

A nyilatkozat szerint a köztársasági elnök azt állapította meg hogy:

• a Munka Törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak, sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni;
• a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, mert túlmunkát nem vállal, vagy a túlmunka vállalására vonatkozó korábbi nyilatkozatát visszavonja;
• a kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól;
• a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók;
• nem szűkült a szakszervezetek azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.

A javaslatcsomag azt jelenti, hogy a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetik túlórákra a munkavállalók jelentős részét. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek.

Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.

A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal jár, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s kifizessék a túlmunka díját, illetve biztosítsanak cserében szabadnapokat. Ez egészen elképesztő, hiszen előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést.

A kizárólag önként vállalt túlmunka minden hozzáértő szerint képtelenség, hiszen a túlmunkát a munkáltató rendeli el. Nehezen hihető, hogy bármely cégnél bármely dolgozó retorzió nélkül visszautasíthatja az elrendelt túlórát. 

Áder a közlemény szerint a módosítást három szempontból vizsgálta.

• Elsőként megállapította, hogy a módosítás nem ütközik az Alaptörvény rendelkezéseivel, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható. 
• Másodszor összevetette az új túlóraszabályozás rendelkezéseit más európai országokéval. Megállapította, hogy számos országban (például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország) a túlóra mértéke a magyarországival megegyező, vagy azt meghaladó mértékű.
• Harmadszor megvizsgálta, hogy a Munka Törvénykönyvének módosítása miként érinti Magyarország 4 és fél millió munkavállalóját, csökkentek-e a munkavállalók védelmét szolgáló garanciák.

– A Munka Törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen – zárta sorait a köztársasági elnök.

Múlt hét szerda óta tartanak a budapestiről országossá nőtt tüntetések a múlt szerdán botrányos, az ellenzék szerint teljes mértékig törvénytelen körülmények között elfogadott módosítás ellen. Ennek során összesen 62 tüntetőt állítottak elő a fővárosban, a Kossuth téren milliós kár keletkezett.

A történtek után az utcára vonuló tömeg mellett az ellenzék is összefogott, egy napot töltött jobbikos, DK-s, párbeszédes, szocialista és független képviselőkből álló csoport az MTVA Kunigunda utcai székházában. Azt szerették volna, ha beolvassák a tüntetők öt pontos követelését, de erre nem kaptak lehetőséget. Papp Dániel, a közmédia hírhamisító vezetője szóba sem állt a képviselőkkel, a kerületi jegyzőt küldte rájuk, aki birtokháborítást állapított meg, majd egy egy rendőr őrnagy kiküldte őket az épületből, ahol amúgy megválasztott országgyűlési képviselőként jogszerűen tartózkodtak.

A történtek után folytatódtak a tüntetések, a legnagyobb volumenű péntekre volt várható, először a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, majd politikai pártok szervezésében, a szakszervezetek csatlakozásával. Utóbbi Ne írd alá, János! néven futott – a cím mindenesetre mostanra már nem aktuális.