A magyar ugar nem eladó
A magyar föld egyelőre nem eladó, a mezőgazdaság viszont mégsem virágzik, sőt a keleti határszélen egyre több az ugar. Raskó György is pesszimista, pedig maga is gazda, érdekelt az állattenyésztésben és növénytermesztésben. És egyre több a kisgazda, miközben a 3-6 hektáros földeken nem tudnak boldogulni, csak tengődnek.
Sokan amondók, hogy a magyar mezőgazdaság képességei alatt teljesít, s állami beavatkozással munkahelyeket teremthetnének.
A mezőgazdaságban ma nincs munkahely. Sőt, még mindig munkaerő felesleg van. Előbb őket kellene leépíteni, s utána indítani programokat, amelyek valóban felszívhatnának több ezer munkaerőt. Amikor én hét éve megvettem a saját gazdaságomat, ugyanazt a területet négyszer ennyi emberrel műveltem meg, pedig állattenyésztéssel és növénytermesztéssel is foglalkozunk.
A nádudvari Szabó István nyilatkozta a minap, hogy a téeszek felszámolása miatt ma 700 ezer földtulajdonos és 175 ezer regisztrált földhasználó van.
A téeszek zöme átalakult gazdasági társasággá és ma is ők viszik a hátukon a magyar mezőgazdaságot. Az árutermelés javát ők adják, csak nem szövetkezeti formában működnek. A nagybirtokok száma és az általuk művelt föld viszont drámai módon csökken. S csodálkozzon el, még Ángyán József államtitkár sincs tisztában a magyar birtokrendszerrel. Pedig nagyon tanulságos a KSH adatait böngészni. Tíz év alatt a nagybirtokok által művelt föld 30 százalékkal csökkent, miközben az egyéni gazdaságok ma 3,6 hektár helyett átlagban 6,2 hektárt művelnek meg. Nem a nagygazdaságokkal van baj, mert abból van 16 ezer és ők azt a 200-300 hektárt nagy szakértelemmel művelik, mondhatnám szuper jól. A 300 ezer kisgazda viszont csak tengődik, 6 hektárból nem lehet ma megélni.
Miért csökken ilyen látványoson a nagybirtokok földterülete?
A gazdasági társaságok nem vehetnek földet, hiába akarná a nyugdíjas eladni nekik. Én is, amikor megvettem a gazdaságot 3500 hektáron gazdálkodtam, ma 500 hektárral kevesebb van. A tagok tulajdonában volt ez az 500 hektár, s amikor nyugdíjba mennek, vagy elküldöm őket, akkor viszik magukkal a földjüket. Először én is azokat építettem le, akiknek nem volt földje, de aztán másokra is sor került.
A keleti határszélen egyre több a megműveletlen föld, miközben továbbra sem lehet külföldieknek eladni. Ön féltené a magyar agráriumot a külföldi birtokostól?
Én ugyan nem, ha az letelepszik a családjával. Ismerek például egy holland birtokost, aki Bugyi környékén gazdálkodik. Ott is él a családjával, a három gyerek magyar iskolába jár. Nézze meg, mintha Hollandiában járna.
Hogyan lehetne munkahelyeket teremteni és egyúttal felvirágoztatni a magyar mezőgazdaságot?
A kertészetben, gyümölcstermesztésben lehetne több munkaerőt foglalkoztatni, de ehhez program kell és mindenekelőtt infrastrukturális beruházás. Öntözés nélkül például nem működik. És az ideális az volna, ha a gazdaság mellé felépülne egy hűtőház és egy feldolgozó üzem. Ám ez nagyon tőkeigényes, de hát az agrárium maga tőkeigényes. Egy életképes családi gazdaságba is először legalább 100 millió forintot be kell fektetni…
