Sövénytípusok, amelyek eltakarják a kertet a külvilágtól

Összeállításunkban olyan sövénynövényeket mutatunk be, amelyek nem igényelnek sok törődést, és biztos takarást nyújtanak a kert számára, hiszen magasságuk eléri vagy meghaladja a 2 métert.

2024. március 18., 12:00

Szerző:

Ha nem akar egy vagyont költeni arra, hogy udvariasan, mégis hatékonyan távol tartsa a túl kíváncsi szomszédot, vagy esetleg vagyonvédelmi megfontolásból a „csipkerózsa kód”-ot alkalmazná a könnyen megmászható kerítés helyett, akkor ez a cikk önnek szól. A télizöld sövény minden évszakban távol tartja a kíváncsi tekinteteket, de ha csak a nyári bográcsozást szeretnénk a magunk nyugalmában eltölteni, akkor virágzó, színpompás sövényeket is választhatunk.

Virágzó sövények

Ezek a sövényfajták illatosak, színesek, de téli takarást kevésbé biztosítanak.

Pompás jezsámen

A jezsámenek (Philadelphus) nyár elején virágzó, nagy népszerűségnek örvendő, olykor bódító illatú, lombhullató cserjék. Általánosságban elmondható, hogy átlagos igényű cserjék mind víz- , mind talaj tekintetében. A begyökeresedett, nagyobb példányok jól viselik az időszakos szárazságot is, de nedves talajban pompáznak a legszebben.

 Kerti mályvacserje

Mind a kerti (Hibiscus syriacus), mind a szobai Hibiscus a mályvafélék családjába tartozik. A nap gyermekei: az erős nyarat nem kedvelik. A napos hónapokban, augusztus végétől számtalan csodaszép – egyszínű vagy csíkos, egyszerű vagy telt – virágot hoznak. Érdekes módon a kerti mályvacserjéknél az egyszerű, a szobanövényeknél a telt virágú fajták kedveltebbek.

Illatos nyáriorgona


A nyáriorgona, vagy más néven pillangócserje kedvelt dísznövény, hisz a gondozása egészen egyszerű, cserébe mutatós és egy igazi pillangómágnesként funkcionál nyáron.

Labdarózsa

A labdarózsa egy három-négy méter magasságot elérő díszcserje, mely a bangiták nemzetségébe tartozik, aminek a labdarózsa egy kertben termesztett változata. Egész Európában előfordul, és mivel a cserje vad fajtája nálunk őshonos így a díszváltozat is könnyen nevelhető. A labdarózsa virágának színe kezdetben zöldes fehér, majd hófehérré változik. Virágai meddők, ezért szaporítása dugványozással történik.

Közönséges orgona

A Syringa vulgaris, a közönséges orgona, vagy más néven májusi orgona talán az egyik legkönnyebben felismerhető növény, mellyel ha más nem, ballagáson mindenki találkozhatott gyermekként. Az orgona kezdetben nevelhető cserépben, dézsában, majd bokorfává, kis fává szoliterként, és gyönyörű nyíratlan sövény is ültethető belőle.

Keleti tamariska

Gyors növekedésű, vékony vesszejű cserjék, apró, pikkelyszerű levelekkel. Díszük finom, fátyolszerű lombjuk és dús virágzásuk.  Igen kedvelik a fényt, de ettől eltekintve igénytelenek, minden talajon megélnek, még az erős sziken is. Ez utóbbi helyen gyökereik felveszik a sziksót, majd azt a levelek „kiizzadják”. Talajjavító hatást azért nem várhatunk tőlük, mert lehulló lombjuk sóban gazdagítja a feltalajt.

Tatár lonc

Dús cserje. Korán fakadó levele tojásdad formájú. Virága sárgásfehér, termése fényes, világospiros. Viszonylag igénytelen fajta. Termése a madarak kedvelt tápláléka.


Illatos lonc

Az illatos lonc (Lonicera fragrantissima) Kelet-Kínából származik, ahol tisztások szélén, erdőszéleken és erdős területeken él jó talajban, párás környezetben. Korai virágzása és nagyon kellemes illata miatt kedveljük, virágai már február végétől illatosíthatják a kertünket. Nagyon kedvelik a beporzók és a énekesmadarak is, mert korai nektárforrást jelent számukra. A fehéres virágok párban fejlődnek és rendkívül illatosak. Édeskés, kicsit citrusos, még parfümnek is gond nélkül el tudnám képzelni.

 

 

Örökzöld sövények


Folyamatos beláthatatlanságot az örökzöld sövénykerítés garantál. Az alábbi növények közül több sövényfajta terméseivel kertedbe csalogatja az éhes kis madarakat is.

Közönséges tiszafa

A tiszafa (Taxus baccata) – akárcsak a babérmeggy – klasszikus sövénynövény. Bírja az árnyékot, a napos helyet, betegségekkel szemben ellenálló, kiválóan metszhető, alakítható. Sűrű, mélyzöld leveleivel, ősszel pedig piros terméseivel díszít.

Rengeteg tiszafa fajta létezik (például az aranylombú tiszafa, vagy az oszlopos tiszafa), és ha valaki nem szeretne terméseket látni, elérhetőek meddő fajtái is. Nagy előnye, hogy „örök darab”-nagyon hosszú életű, és ha egyszer elérte a kívánt méretet, nagyon könnyű fenntartani a formát.


Termését madarak, mókusok kedvelik, ám csaknem minden része mérgező.

Tűztövis

A tűztövis hazánkban az egyik leggyakrabban ültetett, nagyra növő, örökzöld díszcserje. Használható szoliternek és sövényként ültetve, védősövénynek is beválik. Virágzó, termésdíszt hozó, örökzöld, ezáltal nagy díszértékű, továbbá edzett díszcserje, ezért díszkertekben, díszparkokban ott a helye! Díszítő termései a madarak kedvenc táplálékai, szúrós tüskéi távol tartják a betolakodókat.

Babérmeggy

A Prunus laurocerasus egy télen-nyáron takaró örökzöld cserje, amelyet a legtöbb kertben sövényként alkalmaznak. A levelei fényesek, élénk zöldek, bőrszerűek, hasonlítanak a mindenki által ismert és a bablevesben igen kedvelt ehető babérlevélre – erről kapta a nevét is. Ágrendszere igen sűrű, emiatt kiemelkedő szerepet játszik sövénynövényként. 

Számos babérmeggy fajta létezik, ezek között találhatók olyanok is, melyek akár 5-6 méter magas és széles bokorrá fejlődhetnek, hiszen a babérmeggy növekedése viszonylag gyorsnak mondható. 


Noha gyönyörű fényes levelei nagyon esztétikus látványt nyújtanak, minden része mérgező.

Japán babérsom


A babérsom (Aucuba japonica) a kert szürke (helyesebb szólva élénkzöld) eminenciása lehet, szolid, de határozott lombtömegével, üdítő hatású zöldjével remek háttér a színes ágyások mögött, de sövényként, vagy szegélynövényként is jó szolgálatot tesz. Minden része mérgező.

Kerti korallberkenye

Változatossá, színessé tehetjük a kertet olyan növényekkel, melyek levélszíne különbözik a klasszikus zöld környezettől. A korallberkenye örökzöld, fényes, vörös levelei vidám színfoltként gazdagítják télen-nyáron az összképet.

A kerti korallberkenye (Photinia x fraseri) nagy népszerűségnek örvend hazánkban is. Szívesen ültetik más lomblevelű örökzöld növények kiegészítésére, díszítőértéke és ellenállóképessége miatt – emellett a korallberkenye sövényként is igen ismert a magyar kertben. Új hajtásai lángvörösen izzanak, Minden része mérgező.

Leylandi ciprus

A Leylandi ciprus a leggyorsabban növő, pikkelylevelű dísznövény és egyben a legnépszerűbb hazai örökzöld sövénynövény. Talajban nem válogat, szárazságra nem érzékeny. Extra gyors növekedésű, éves növekménye 1-1,5 méter is lehet. 20 éves korára elérheti a 20-22 méter nagyságot is természetes formájában. Rendkívül gyors növekedése miatt az egyik legjobban takaró örökzöld sövénynövény.


Hajtásai zöld színűek, felállóak, a sudara nem bókol. Széles oszlop alakú koronát nevel, tobozt csak idős korban hoz, akkor is keveset. Fiatal korában fagyérzékeny, ezért érdemes tavasszal telepíteni, hogy a tél beálltáig jól begyökeresedjen, megerősödjön. Fagytűrő örökzöld, teleinket jól tűri, ám ez leginkább az idősebb példányokra jellemző. Talajban nem válogat, ám meghálálja a rendszeres tápanyag-utánpótlást. Szárazságtűrő, ellenben öntözött talajon gyorsabban fejlődik. Idősebb példányok sokkal jobban tűrik a szárazságot, mint a hasonlóan díszítő Chamaecyparis fajok. Kevésbé betegség fogékony, nem bántja kórokozó.


Kiváló por-, szél-, és zajfogó, ezért városi kertek nagyszerű sövénynövénye. Feltűnően szép, zárt sövény nevelhető belőle. Szoliter növényként is különleges, ebben a formában a 15 m-t is elérheti metszés nélkül. Optimális választás a következő célokra: szomszéd felőli takarás, élősövény, utcafront felőli belátás megakadályozása.

 

(Kiemelt képünk illusztráció: Fotó: ThomasWolter via Pixabay)

 

 

Nincs is annál bosszantóbb, mint amikor a kedvenc rózsánkat vagy gyümölcsfánkat ellepik a levéltetvek. Mutatunk néhány házi praktikát, amellyel vegyszermentesen mondhatunk búcsút a hívatlan vendégeknek, és megfejtjük az örök kérdést is, hogy vajon a hangyák ludasak-e abban, ha tetves egy növény.