Az MSZP határozattervezetet nyújt be a munkaerőhiány enyhítésére

Országgyűlési határozat-tervezetet akar benyújtani az MSZP a jövő héten a munkaerőhiány enyhítésére – jelentette ki a párt alelnöke szombaton sajtótájékoztatón Budapesten.

2016. július 16., 19:14

Gúr Nándor kifejtette: Magyarországon 600-800 ezer ember alkalmas vagy alkalmassá tehető megfelelő intézkedésekkel a hiányzó munkahelyek betöltésére. Vagyis a kormánynak a külföldi munkaerő alkalmazása helyett arra kellene törekedni, hogy a magyar embereknek adjon esélyt a munkára.

Az ellenzéki politikus elmondta: javaslatukban szerepel a minimálbér nettó 100 ezer forintra emelése, a közterhek csökkentésével, illetve a munkára rakódó járulékok általános csökkentése.

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásainak döntő részét olyan átképzési, utazási és lakhatási költségtérítésre kellene fordítani, aminek segítségével a jelenlegi munkanélküliek megjelenhetnek a munkaerőpiacon – sorolta Gúr Nándor.

Az is szerepel a javaslatban, hogy a hiányszakmák elsajátítását vállaló fiatalok, az aktuális minimálbérnek megfelelő támogatásban részesüljenek a szakképzés keretében – fűzte hozzá.

Úgy vélekedett, hogy miközben az emberek egyre rosszabbul élnek és azt beszélik, hogy a kormány „szétlopja és szétrombolja” az országot, egyre kedvezőbb statisztikák készülnek a jólét növekedéséről és a munkanélküliség csökkenéséről.

Ebben a helyzetben arról szólnak a hírek, hogy 36-250 ezer külföldi munkásra volna azonnal szükség a munkaerőhiány enyhítése érdekében.

Miért nem a magyar emberek munkába állítására fókuszál a kormány – tette fel a kérdést a sajtótájékoztatón Gúr Nándor.

A Fidesz egyből reagálta a szocialisták javaslatára, szerintük a baloldal előbb adna munkát a bevándorlóknak, mint a saját állampolgárainak. Az ellenzék szapulásán túl a kormánypárt arra nem tért ki, hogy hat év kormányzás után ők hogyan oldanák meg a jelentkező munkaerő-piaci problémákat.

Tegnap 16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.