2018/26 Mr. Balaton

Azt mondják, kevés az igényes vendég, ezért működnek ételgyárak a tóparton. Ráadásul egyre több a hűtőtáskás fürdőző, aki a strandbüfébe csak akkor megy, ha elfogyott az otthonról hozott sör és szendvics kombó. A nehézségek ellenére van, aki lát fantáziát a Balatonban: a NER elitje, Mészáros Lőrinc, és Tiborcz István. Nem véletlenül. A 2016-ban elfogadott balatoni programban több mint 365 milliárd forint áll rendelkezésre 2020-ig.

2018. június 27., 14:36

Szerző:

Lassú pusztulás

Nem, nem igaz, hogy nem lesz munka, munka mindig lesz. Csak nem mindenkinek. Magyarországon sokaknak nem – mondja Radó Péter oktatáskutató az úgynevezett robotizációs forradalomról. Radó rendkívül sötéten látja a magyar oktatás helyzetét, s a jelenlegi rendszerből szerinte nem látszik a kiút.

 

Divat a tradíció

Húsz év után újra felmérés készült a magyarországi zsidóság helyzetéről, önképéről, amelyből jól kirajzolódik, hogy a legutóbbi kutatás óta felnőtt egy új generáció. Azóta nőtt a vallásuk felé fordulók száma, erősödött a zsidósághoz tartozás tudata, s bár a múlt ébren tartása nagyon is hangsúlyos a zsidóság körében, a fiatalabb generációban valamelyest csökkent a holokauszt identitásképző ereje. A magyarországi zsidók ugyanakkor kiábrándultak a politikából: körükben a Kétfarkú Kutya Párt a legnépszerűbb, ami Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja szerint kockázatos.

 

Lapozzon bele!

Meghekkelték a Balatont

Megbukott az előző rendszer üzleti modellje, amely néhány hetes nyitvatartással számolt a Balaton-parton. Alig másfél hónapra nehéz kvalifikált munkaerőt, szakácsot, séfet szerezni. A tó körül dolgozó pincérek a szezon végén Ausztriában vállalnak munkát, és évről évre kevesebben térnek vissza a magyar tenger mellé. Az osztrák nyári szezon megerősödésével ott is találnak munkát, ráadásul jobb fizetést kapnak. Ez a tendencia két-három éve válaszút elé állította a balatoni szolgáltatókat: béreket kellett emelniük, ami áremelkedést hozott a tó körül. A szakemberek szerint a Balaton-környéki párhetes üzleti modell sok szempontból káros: nemcsak a munkásokat zsákmányolja ki, hanem a természetet is, ráadásul a vendégek gyenge szolgáltatást kapnak. Úgy vélik, minőségi gasztroturizmusra kellene áttérni, egész évben nyitva kellene lennie a Balaton-parti vendéglátó helyeknek. Az étteremtulajdonosok szerint ehhez szemléletváltozás kellene, mert a turisták többsége egy hét alatt mindent gyorsan akar megkapni, többségük abban érdekelt, hogy a szakács a mirelit- és a vákuumcsomagolt alapanyagokból főzzön, mert így hamar elkészül az étel, és már indulhat tovább. Azt mondják, kevés az igényes vendég, ezért működnek ételgyárak a tóparton. Ráadásul egyre több a hűtőtáskás fürdőző, aki a strandbüfébe csak akkor megy, ha elfogyott az otthonról hozott sör és szendvics kombó. A nehézségek ellenére van, aki lát fantáziát a Balatonban: a NER elitje, Mészáros Lőrinc, és Tiborcz István. Nem véletlenül. A 2016-ban elfogadott balatoni programban több mint 365 milliárd forint áll rendelkezésre 2020-ig. Legyen szó kempingről, borászatról vagy szállodaláncról, ők mindenre vevők.

 

Európa orbanizálódik

A gyűlöletbeszéd dehumanizál. Magát a gyűlölködőt is kiforgatja emberségéből, nem csak azt, akit támad. A gyűlölethez gyakran nem elég egy céltábla: ahol a menekültellenes közbeszéd megerősödik, ott talajra talál az iszlamofóbia, az antiszemitizmus és a cigányellenesség is, és mindez hatalomtechnikai eszközzé válik. Ezekben a tételekben egyetértett a CEU és a Rafto Alapítvány gyűlöletbeszédről szóló, háromnapos konferenciájának több mint harminc résztvevője. Közülük lapunk a CEU szociológia tanszékének docensétől, az izraeli Daniel Monterescutól kért interjút.

 

Az aggódó ember utazásai

„Gyurgyák hangja ezúttal talán kevésbé borongós, mint a magyar nemzeteszme múltját feltáró művében, amelynek végén maga is átvette a címbe foglalt Vörösmarty-vers sötét pesszimizmusát, de itt is kénytelen belátni, hogy az európai gondolat komoly válságban van” – írja Ablonczy Balázs a történész legújabb, Európáról szóló kötetéről.

 

A nagy visszatérés

Dolhai Attila Jászai Mari-díjas színész, musicalénekes a Budapesti Operettszínházban sorra játszotta a főszerepeket, például ő volt Rómeó a veronai szerelmesekről szóló világhírű musicalben. Négy éve azonban bejelentette: váltani akar, operett- és operaéneklést fog tanulni. Most mégis visszatér korábbi műfajához, és az István, a király című rockoperában Koppányt énekli majd. Az előadást az idei POSZT-on a legjobb rendezői díjat elnyerő Székely Kriszta viszi színre. A bemutató Baján lesz augusztus végén, ősztől az Operettszínház játssza a produkciót.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.