2018/22 Pávadivat

Az eddig folyamatosan Putyin orosz elnök és Kína kegyeit kereső, az eddigi ciklusait „a keleti nyitás” politikájára építő Orbán Viktor az utóbbi hetekben ismét tanújelét adta annak a képességének, amit ő korábban pávatáncnak nevezett: az épp adott érdekeinek megfelelően próbál helyezkedni a nemzetközi diplomáciában.

2018. május 30., 19:18

Szerző:

Az Európai Unióban megrendült elismertségét most az amerikai elnök figyelmének fölkeltésével ellensúlyozná: ezért hívták meg magyarországi előadásra a világ alternatív és különutas jobboldali értelmiségének krémjét, azt a Steve Bannont például, aki elévülhetetlen szerepeket játszott Trump győzelmében – a vendégek most természetesen Orbán Viktor nagyságát zengik. Sokak szerint a honvédelmi költségvetés bővítése és az a tény is a NATO-nak, így az Amerikai Egyesült Államoknak tett kedvezmény, hogy a honvédség élén ezúttal szakember áll, nem politikus. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy Orbán Viktor talán még az idén eljuthat a Fehér Házba, ahová 2001 óta nem kapott meghívást. Természetesen egy ilyen lehetőség nincs ingyen. Donald Trump azonban várhatóan nem az emberi jogokat, a hatalommegosztást, a liberális alapértékek követését várja cserébe a magyar miniszterelnöktől. Ez nem jó hír Soros György hazai szervezeteinek. Csontos Csaba, az éppen Berlinbe telepedés előtt álló Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti szóvivője a 168 Órának azt mondta: kizárólag hatalomtechnikai lépésnek tartja közellenséggé kreálásukat, szerinte Sorosnak nincs olyan tevékenysége, amely ezt indokolhatta volna.

Lapozzon bele!

Szoros emberfogás

Ne hitessük el az erdélyi magyarokkal, hogy az ő sorsuk nem Romániában dől el – hívja fel a figyelmet lapunknak adott interjújában Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke. Szót ejtettünk vele szoros emberfogásról, a magyarországi választásokról és a korrupció elleni harc ellentmondásairól is. Arról is beszélt, hogy téved, aki azt hiszi, hogy Magyarország építhet úgy nemzetállamot, hogy közben Románia teljesen nyitott, multikulturális országgá válik.

Nők dupla présben

Legyen miből enni adni a gyerekeknek − ma erről szól milliónyi nő élete, s ők kinevetnék azokat, akik önkiteljesítésről meg női karrierről beszélnének nekik. Erre a következtetésre jutott két társadalomkutató, Gregor Anikó és Kováts Eszter, miután felmérték a magyar nők helyzetét. Beigazolódott az is, hogy a politika egyáltalán nem reagál a nők valós igényeire. A felmérés készítőivel beszélgettünk.

Az utolsó kör

Egy színfolttal kevesebb a városban: a csaknem tíz éve nagy sikerrel működő Nike+ Run Club (NRC) beszüntette magyarországi tevékenységét. Több ezer futó áll értetlenül a Nike döntése előtt. Persze, mondhatjuk, egy magántulajdonban lévő cég üzletpolitikáját milyen alapon kérdőjelezi meg az ember, de attól tény: Budapest szegényebb lett egy sikeres és népszerű sportprogrammal.

 

Okos komfort

Békeidőben vagyunk, minden feltétel adott ahhoz, hogy az amúgy is pezsgő, fejlődő Budapest belátható időn belül ne csak Magyarország, hanem egyúttal Közép-Európa fővárosa is legyen. Ez volt a vezérgondolata a 168 Óra által szervezett Budapest, az élhető város elnevezésű konferenciának. Az előadók, a hozzászólók, a beszélgetések résztvevői elsősorban arról vitáztak, hányféle területen és konkrétan milyen lépéseket kell megtennünk, hogy Budapest a jelenleginél élhetőbb, okosabb világváros legyen. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökségen újonnan létrehozott, Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság vezetője szerint ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetből kihozzuk a maximumot, az eddiginél koncentráltabb irányításra, tervszerűbb, összehangoltabb, profibb budapesti kormányzati városépítő munkára van szükség. Azt állítja, hogy a strukturális átalakítás nem csorbítja az önkormányzatiságot, sőt inkább még növeli is Tarlós István főpolgármester súlyát. Gerő András történész úgy látja, érdemi előretörést Budapest csak akkor produkálhat, ha az 1990 óta érvényben lévő irányítási rendszerét is átszervezik: javaslata szerint az egykori elöljárósági modellhez kellene visszatérni, amely a mostaninál erősebb jogosítványokat biztosítana a városvezetésnek, a mindenkori főpolgármesternek. A konferencián előadó szakértők elsősorban arról beszéltek, milyen tennivalók állnak előttünk, ha élhetőbbé és okosabbá akarjuk tenni Budapestet. Szó esett a következő évek egyik nagyberuházásáról, a Dél-Budát Csepellel összekötő új Duna-hídról, a helyi szinten már működő, a polgárok mindennapi életét megkönnyítő sikeres kerületi projektekről, valamint arról is, milyen biztonsági kockázatokat rejt, hogy miközben egy okosvárosban rengeteg digitális eszközt használunk, megfeledkezünk a személyes adataink védelméről.

Mindig kell valaki, akit gyűlölhetünk

Egy piaci nap címmel 2016-ban jelent meg Závada Pál nagy visszhangot kiváltó könyve. A regény eredeti dokumentumok, visszaemlékezések, újságcikkek alapján beszéli el az 1946-os kunmadarasi és miskolci zsidó pogromok történetét. A deportálásból visszatérő túlélőket a helyi lakosok kiközösítették, majd meglincselték. A mű alapján készült színdarabot nemrég mutatták be a Radnóti Színházban. Az előadást rendező Mohácsi János lapunknak arról is beszélt, mi az egyén felelőssége a történelemben, s hogy a gyűlölet és az uszítás ma is életveszélyessé válhat, ha nem figyelünk.

Nincs jogosítványa, töri az angolt. Mégis fiatalon lett adjunktus a Corvinuson, de alapított már egy minipártot, volt kerületi polgármester, főpolgármester és most indul a miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Tarlós szerint "hazudós, tétova, mama kedvence", Tóth Csaba pedig "taknyos úrifiúnak" nevezte. Megint mások Orbán Viktor ellentétét látják benne - portré Karácsony Gergelyről az új 168 Órában.

„Aligha” – válaszolta Kemenesi Gábor víruskutató arra a feltételezésre, amely szerint a koronavírust egy kínai laboratóriumban fejlesztették ki. A legfrissebb 168 Óra nyomtatott hetilap azt próbálta meg felfejteni a víruskutató segítségével, hogy honnan származhatott a koronavírus, és hogyan került át az emberre.

„Még hivatalba sem léptem, de már megmondták, hogyan fogok visszaélni”. Január elsején lett Magyarország új főbírája Varga Zsolt András. Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesét, korábbi alkotmánybírát, a Velencei Bizottság tagját, tárgyalótermi tapasztalat nélkül, két törvénymódosítás eredményeként választhatta meg a Kúria élére a kétharmados parlamenti többség. Az egyik szerint az Alkotmánybíróság tagjaként szerzett tapasztalat is bírói jogviszonynak számít, egy másik pedig lehetővé tette, hogy az alkotmánybírákat kérésükre a köztársasági elnök a szokásos pályáztatási eljárás nélkül a Kúria tagjának nevezze ki.