Orbán Viktor: A keleti veszélyt azt úgy hívjuk, hogy Oroszország

Mondott keményebbeket is. Például Törökországról.

2018. július 12., 11:31

Szerző:

Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy „amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el" – mondta a miniszterelnök csütörtökön, a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben a köztévé riporterének. A NATO-csúcs előzményeiről és témáiról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

Mint mondta, Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése.

Orbán Viktor szerint ezzel azonban nem minden európai állam ért egyet. „Mit csinál ilyenkor egy amerikai? Azt mondja, hogy jó, akkor ne 2 százalékot költsetek, hanem 4-et. Tehát most abban a szakaszban vagyunk, amikor (...) még a nemzeti össztermék 2 százalékát sem fordítja mindenki biztonságra, de az amerikai már 4-ről beszél".

NATO-csúcs Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Donald Trump amerikai elnök és Theresa May brit miniszterelnök, a háttérben pedig Orbán Viktor – jól látszik, ki mögé állt
Fotó: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a tavalyi NATO-csúcshoz képest – amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, és amelynek a hangulata „érdes", „pokrócszerű" volt –

a mostani tanácskozáson „a NATO állam- és kormányfőinek társasága, a vezetők klubja az összecsiszolódás jeleit mutatja".

Értékelése szerint a meghozott fontos döntések az egységet mutatják. Maradtak fenn ugyanakkor véleménykülönbségek – tette hozzá, de az Egyesült Államok „jól átgondolt érvekkel és erőteljesen érvel" amellett, hogy minden tag emelje fel a katonai kiadásait, költsön többet fegyverekre, hadseregre, biztonságra. A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban a kormányfő azt mondta,

„a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus."

Érdekes kijelentés mindez Orbántól, aki nem csupán a NATO-tagországok vezetői közül ápol különösen jó viszont az orosz elnökkel, de – mint megírtuk – szeptemberben ismét Moszkvába utazik a Vlagyimir Putyinnal tartandó hivatalos kétoldalú látogatás kedvéért.

És Orbán nem is változtatott illiberális nézetein, hiszen nemcsak az orosz fenyegetésről beszélt, hanem mondott keméányebbeket is. Például hogy Törökország szerinte „kulcsország", stabil Törökország nélkül ugyanis nem lehet megvédeni délről a terrorizmussal és a migránsokkal szemben a kontinenst. Ezért

„Magyarország üdvözli, hogy Ankarának sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtania, amely minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot" – mondta.

Fotó: MTI/EPA, török elnöki hivatal sajtóirodája

A háborús konfliktusok fontos kiváltó okai a migránsválságnak, ezeket, mint mondta, rendezni kell, mert a béke nemcsak úgy kerül veszélybe, hogy háború alakul ki, hanem úgy, hogy eltűnnek a békés élet feltételei, és akkor

a migránsok felkerekednek, máshol keresnek maguknak országot, „mondjuk, éppen a mienket akarják belakni".

Orbán Viktor szerint ezt részben határvédelemmel kell megakadályozni, részben pedig az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtésében való közreműködéssel.

Az ukránokkal fennáll egy vita, közölte, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani. „Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom, és erősen kell majd beszélnem a mai nap során" – tette hozzá.

A közös európai hadseregre vonatkozó törekvésekről Orbán azt mondta, Magyarország híve egy ilyen hadsereg mihamarabbi felállításának.

A közös hadsereg irányításának problémája ugyanakkor egy komoly szakmai feladat - folytatta -, de „nekünk nem újdonság, mert az Osztrák-Magyar Monarchiában mi már voltunk közös hadsereg része”, tehát nekünk van tudásunk, amit be tudunk adni a közösbe. Orbán szerint egy igazi független Európának az az érdeke, hogy legyen saját hadereje. Ezért is fontos, hogy minden európai állam, a németek is igyekezzenek minél nagyobb összeget költeni egy közös hadsereg felállítására – mondta.

Vádemelés nélkül lezárta a csíkszeredai ügyészség azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a nacionalista Calea Neamului (Nemzet útja) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított - tudatta szerdán a Maszol.ro hírportál a magyargyűlölő Mihai Tirnoveanunak, az egyesület vezetőjének a Facebookon közzétett bejelentését ismertetve.