Javában zajlik a 2018-as NATO-csúcs: sikerül-e Donald Trumpnak szétverni a katonai szövetséget?

2018. július 11. 17:49 - szerző: B.M.

Az EU-amerikai viszony Donald Trump elnöki ciklusa óta egyre több okból romlik, a fenyegető kereskedelmi háború sokkal többet árt a kapcsolatoknak, mint a jelenlegi belső vita a NATO-ban a védelmi kiadások védelméről. De emiatt is kenyértörés lehet a csúcstalálkozó vége, ha az amerikai elnök folytatja színházát.

Megkezdődött ma a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója Brüsszelben. Az értekezlet középpontjában a tagországok védelmének és biztonságának fokozása, a katonai mozgékonyság növelése és a védelmi kiadások növelése áll, Macedónia pedig máris meghívást kapott arra, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdjen az észak-atlanti szövetséggel.

Ahogyan az megszokott, e csúcstalálkozó kifejezetten protokolláris rendezvénynek készült, berendezték a tanácskozás üléstermét és felállították a sajtóközpontot. Véglegesítették a csúcs záródokumentumait, csakhogy nem számolt azzal, 2016 óta ki is az Egyesült Államok elnöke.

Ha nem egyezik bele az EU a kereskedelmi szabályok átalakításába, akkor búcsút inthet az amerikai védelemnek – ezt üzente a NATO-csúcsra készülő Donald Trump, aki Twitter-bejegyzéseiben és több nyilatkozatban is elfogadhatatlannak és tisztességtelennek nevezte, hogy a NATO kiadásainak oroszlánrészét az Egyesült Államok állja, miközben a tagországok továbbra sem növelik megfelelően a védelmi kiadásaikat. Szóba hozta az EU-val fennálló magas amerikai kereskedelmi deficitet is, ami szerinte annak a jele, hogy az európaiak élősködnek a tengerentúli adófizetőkön.

„Közölni fogom a NATO-val, hogy kezdjék el kifizetni a számláikat. Az Egyesült Államok nem fog mindent magára vállalni. Megölnek minket a kereskedelemmel” – mondta Trump egy múlt heti nagygyűlésen is még otthon, Amerikában, Montanában. 

Az idei NATO-csúcstalálkozót egyébként is jelentősen beárnyékolja, hogy a múlt hónapban megtartott kanadai G7-es csúcson jelentős eltérések voltak a kereskedelmi álláspontok között, Washington szerint az Európai Unió tartozik az Egyesült Államok. Donald Trump továbbá nehezményezi, hogy a NATO tagállamok nagy része nem éri ez az általuk elvárt éves GDP arányos 2 százalékos védelmi kiadásokat.

A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy tíz év alatt feltornásszák katonai költségvetésüket a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékára. A célt akkor három ország teljesítette, az idei év végéig nyolc fogja – derül ki egy friss statisztikákból. A 29 tagállamból legalább 17-nek van megbízható terve van a vállalás betartására. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2024-re a eléri a kívánt szintet.

Mindez azonban, úgy tűnik Donald Trump számára nem elégséges, aminek vélhetően a haza szánt politikai üzenetei miatt erőteljesen hangot is ad, ami rányomhatja a bélyegét a NATO-csúcsra is.

Európai turné

Donald Trump kedden reggel 7 napos európai körútra indult washingtoni rezidenciájáról. Szerdán és csütörtökön Brüsszelben részt vesz a NATO csúcson, és valószínűleg egyeztet Jens Stoltenberg főtitkárral. Csütörtök délután amerikai elnök Londonba utazik, ahol tárgyal Theresa May brit miniszterelnökkel, és fogadja II. Erzsébet királynő is. Július 16-án pedig Putyin elnökkel találkozik Helsinkiben, ahol a geopolitikai kérdések, mint Ukrajna és Szíria mellett Oroszország, Oroszország G7-be történő visszavétele is téma lesz.

Brüsszeli diplomáciai körökben éppen ezért jelentős aggályokat fogalmaztak meg az utóbbi órákban. Az amerikai elnöki üzenetek láttán az észak-atlanti szövetség brüsszeli székházában a G7-ek júniusi charlevoix-i csúcstalálkozóján történtek megismétlődésének súlyos kockázataira figyelmeztettek. Akkor az amerikai elnök, meg sem várva a tanácskozás végét, elviharzott a kanadai városból, és a repülőgépéről üzente meg a résztvevőknek, hogy nem írja alá az egyeztetett zárónyilatkozatot. Lehazugozta és gyengének nevezte a házigazda Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt, majd néhány nap múlva Szingapúrban jelképesen a keblére ölelte és „nagyon tehetségesnek” nevezte Kim Dzsongun észak-koreai diktátort. Most hasonló helyzet állhat elő, ha a csúcson Trump újra színházat csinál a tárgyalásokból, pár napra rá Helsinkiben pedig látványosan összeborul Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezúttal azonban nagyobb a kockázat, mert az amerikai elnöktől kitelik, hogy egy kétes alku kedvéért feláldozza a NATO biztonsági érdekeit – figyelmeztettek a Népszava brüsszeli forrásai is.

NATO-csúcs Brüsszelben A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett családi fotón Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, Donald Trump amerikai elnök és Theresa May brit miniszterelnök (az első sorban, b-j) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján – a háttérben a magyar miniszterelnök is feltűnik
Fotó: MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

Az aggályaokat pedig fokozták az utóbbi órák:

„Az Európai Unió nem hagyja, hogy farmereink, munkásaink és vállalataink jelen legyenek Európában (az USA-nak 151 milliárd dolláros kereskedelmi deficitje van) de mégis azt várják tőlünk, hogy boldogan védjük meg őket a NATO révén, s fizessünk, mint a katonatiszt. Ez egyszerűen nem működik így – írta Twitter-bejegyzéseinek egyikében Trump néhány órája, korábban pedig azt állította, hogy Németországban erős orosz befolyás érezhető, mert a gáz jelentős része Oroszországból érkezik.

„Németország független ország, amely független politikát folytat és független döntéseket hoz" – mondta ezután Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, a csúcstalálkozóra érkezve. A kancellár fiatalkorából jól emlékszik azokra az időkre, amikor Németország egy része a Szovjetunió ellenőrzése alatt állt. „Nagyon örülök annak, hogy mára Németország békében egyesült egységes országot alkot” – fogalmazott.

Trump védelmi kiadásokra vonatkozó kijelentésére reagálva azt mondta, hogy Németország, ahogy a múltban, jelenleg is nagyon sokat tesz a NATO-ért. Mint közölte, Németország is a védelmi kiadások növelés mellett döntött, amelynek értelmében 2024-re 80 százalékkal fog többet szánni erre a területre, mint tíz évvel korábban. Hozzátette, a szövetségesek között Németország a második, amely a legtöbb katonával járul hozzá a NATO műveleteihez és továbbra is teljes elkötelezettséggel vesz részt a katonai szövetség afganisztáni szerepvállalásában. „E területen is védjük az Egyesült Államok érdekeit” – fogalmazott.

Mindezek után az amerikai elnök már mintha taktitkát váltott volna. Trump ugyanis a problémák ellenére „nagyon jónak" nevezte a kapcsolatát Angela Merkel német kancellárral szerdán kétoldalú találkozójukat követően, amelyre a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó margóján került sor. „Nagyon-nagyon jó kapcsolatunk van a kancellárral. Fantasztikus a viszonyunk Németországgal" – hangoztatta Trump a közös sajtóértekezleten, amelyen tájékoztatása szerint a katonai költségvetés növeléséről, kereskedelmi kérdésekről és az általa délelőtt élesen bírált Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről is szó volt. Ugyanitt Merkel arról számolt be, hogy ezen témák mellett a migráció ügyéről is egyeztettek, és leszögezte, hogy várakozásokkal tekint a további tárgyalások elé Trumppal, az Egyesült Államok ugyanis továbbra is fontos partnere Németországnak.

Míg azonban Trump és balhéi, úgy tűnik, uralják a kétnapos tanácskozást, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az európai tagállamok és Kanada védelmi kiadások növelésére vonatkozó elhatározása nem az Egyesült Államok kedvéért vagy kérésére történt.

A védelmi kiadásokról szóló megállapodásról saját védelmük fokozása érdekében döntöttek, a biztonságot veszélyeztető kockázatok növekedése miatt. Stoltenberg tájékoztatása szerint nyolc tagország – az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia – várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják. Donald Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államok rengeteget áldoz az orosz veszély elhárítását szolgáló, és az amerikaiak európai jelenlétét erősítő Európai Elrettentési Kezdeményezésre. Míg 2016-ban 789 millió dollárt költött erre a célra, jövőre már 6,5 milliárdot tervez. A balti országok közvetlen amerikai támogatása is jelentősen nőtt az elmúlt két évben.

A főtitkár elismerte, hogy az európai szövetségesek és az Egyesült Államok között feszültséget okoz a védelmi kiadások kérdése, de hozzátette, a nézeteltérések ellenére NATO továbbra is a transzatlanti biztonság sarokköve marad.

Mint hangsúlyozta, az amerikai jelenlét Európában jó a kontinens biztonsága szempontjából, ugyanakkor jó az amerikai hadsereg számára is, ugyanis lehetőséget biztosít számára a közel-keleti és afrikai misszióinak könnyebb kivitelezéséhez. Az európai hozzájárulás és a képességek rendelkezésre állása is segítséget biztosít az Egyesült Államok számára.

A NATO-csúcstalálkozó is az Európa, valamint Amerika érdekét is szolgáló együttműködést és a szolidaritást fogja kifejezni és erősíteni – fejezte ki reményeit a főtitkár.

És ami még várható:

  • A Görögországgal fennálló névvita várható lezárásának köszönhetően Macedónia a szerdán kezdődő NATO-csúcstalálkozón meghívást kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az észak-atlanti szövetséggel. A katonai szervezet tagállami vezetői által elfogadott közös nyilatkozatban üdvözölték a névvita rendezését és a macedón kormány reformintézkedéseit.
  • A NATO tanácskozás második napján, csütörtökön kerül sor az észak-atlanti szövetség és Ukrajna, valamint Grúzia első számú vezetőinek megbeszélésére. Magyarország az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos kifogásai miatt nem járult hozzá a NATO-Ukrajna csúcs megrendezéséhez, így a felek – amerikai javaslatra – Grúzia bevonásával háromoldalú találkozót tartanak. Értesüléseink szerint az eszmecseréről nem adnak ki hivatalos közleményt, hanem csak egy főtitkári nyilatkozat születik majd, amely említést fog tenni az érintett jogszabállyal kapcsolatos magyar aggodalmakról is.
  • A brüsszeli EU–NATO-találkozón több kérdés mellett arról is egyeztettek, hogyan valósuljon meg a katonai Schengen, vagyis az EU-n belül a NATO-csapatok szabad mozgása. Az EU és a NATO vezetői által kedden aláírt közös nyilatkozatban a két szervezet közötti együttműködés további erősítéséről állapodtak meg. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke fontos mérföldkőnek nevezte a dokumentumot, amely tovább erősíti a felek elkötelezettségét. A tavalyi NATO-hadgyakorlatok az Európai Unió keleti határállamaiban megmutatták: az út- és vasúthálózat elavult és képtelen megfelelni a gyors csapatszállítás követelményeinek. Amíg a schengeni övezeten belül vámunió vonatkozik az áruk szállítására, addig ez egy katonai konvojra nem vonatkozik, így sokkal lassabban tud haladni, amely hátrányos lehet válsághelyzetben. Ezt kívánják felülvizsgálni az európai tagállamok vezetői.

Ami viszont kevésbé várható:

  • Egy Orbán-Trump négyszemközti megbeszélés. Bár a magyar diplomácia gőzerővel dolgozik rajta Trump megválasztása óta, csak nem jött össze eddig a találkozó az európai politika fenegyerekeként beállított Orbán és az amerikai elnök között. Orbánnak példátlanul hosszú időt, két hónapot kellett várnia például, hogy Trump gratuláljon a választási győzelméhez.