Mellébeszélés helyett a miniszterelnök a nép kezébe helyezte a sorsát, és nyert

Az Európai Unió legkisebb tagállamában továbbra is kormányon marad a szociáldemokrata irányzatú Munkáspárt (Partit Laburista), amely az elmúlt négy esztendőben kisebb gazdasági és társadalmi csodát valósított meg. 2013-ban, amikor legyőzte az addig kormányzó konzervatív Nemzeti Pártot, a költségvetést a gazdasági válság utóhatásaként még jelentős ­hiány terhelte.

Az első Muscat-kor­­mány megszüntette a költségvetési ­hiányt, csökkentette az adókat, növelte a szociális juttatásokat, a gyermekek után járó támogatást és az egyetemi ösztöndíjakat.

Az erősen katolikus és a hagyományos családi értékeket követő országban addig nagyon alacsony volt a nők foglalkoztatottsága. Az elmúlt négy évben közel tíz százalékkal sikerült emelni a női munkavállalók arányát, ami egyszerre szolgálja a tár­­sa­­dalmi modernizációt és növeli a vásárlóerőt. Huszonöt évnyi stagnálás után először nőtt a nyugdíjak reálértéke. Mindezt a gazdaság imponálón magas, évi hatszázalékos növekedése tette lehetővé.

Fotó: MTI / EPA

Máltán az alkotmány szerint ötévente rendeznek választásokat, így Muscat csapatának eredetileg 2018-ban kellett volna megméretnie magát. De a máltai ellenzék az úgynevezett Panama-papírok között a munkáspárti vezetőkhöz vezető szálakat is talált. (A Panama-papírok olyan cégekről tartalmaznak adatokat, amelyek adóelkerülési okokból Panamában és más offshore területeken vannak bejegyezve.)  Két munkáspárti politikusról be is bizonyosodott, hogy van érdekeltsége ilyen cégekben. Az ellenzéki sajtó vérszemet kapott, és azt állította, hogy Muscat feleségének is van offshore érdekeltsége. A miniszterelnök ezt tagadta, független vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, és egyidejűleg kiíratta az előrehozott választásokat. Mint mondta, el akarta kerülni, hogy a vádaskodások keltette bizonytalanság ártson az ország fejlődésének. Ez a bátor kiállása sikerrel járt, nemcsak megnyerte a bizalmi szavazásnak is beillő voksolást, de valamivel tovább növelte a Munkáspártra leadott szavazatok számát. Mindez nyilván egyszerre szólt az első négy év sikereinek és annak, hogy

magyarázkodás és mellébeszélés helyett a máltai nép kezébe helyezte kormánya és a maga sorsát.

Muscat 2004 és 2009 között amúgy képviselőtársam volt az Európai Parlamentben és annak szocialista frakciójában. Kedves, nyitott és tehetséges embernek ismertem meg, akivel közös témáink is voltak. Hozzám hasonlóan újságíróként kezdte a pályáját, fiatal zsurnalisztaként ő szervezte meg a máltai Munkáspárt első internetes hírportálját. Az EP-ben másokkal együtt aktívan dolgoztunk a roamingdíjak megszüntetéséért, és számos esetben adtunk be közös módosító indítványokat a környezetvédelmi előírások szigorításáért. A szigetországban vészesen kevés az édesvíz, amit az erdők irtása és a megnövekedett turistaforgalom tovább csökkent, ezért különösen fontos a környezet védelme. Idetartozna az is, hogy az Európa és Afrika között vándorló madarakra Máltán sokan vadászni szoktak, s ez ellen a barbár gyakorlat ellen a madárvédők szerint sajnos a Munkáspárt sem lép fel elég határozottan.

Idei nyári választási győzelme után a Muscat-kormány első lépése az volt, hogy legalizáltatta a parlamenttel a melegházasságot. Mivel a máltai alkotmány szerint az ország hivatalos val­­lása a katolicizmus, ez a döntés a kí­­vül­­állókat alaposan meglepte.

De a szigetországban olyan széleskörű támogatásnak örvendett, hogy a konzervatív-kereszténydemokrata hátterű Nemzeti Párt képviselői is megszavazták, csak egyetlen honatya szavazott ellene. Ezzel együtt a heteroszexuális házasságokkal kapcsolatos formaságokat is modernizálták. A nők okmányaiban ezután a „lánykori név” helyett a „születéskori név” szerepel, és házasságkötéskor a férj és a feleség maga határozhatja meg, melyikük családnevét használják közösen a jövőben. Ezek a törvények azt jelzik, hogy a máltai baloldal a jó gazdasági és szociális politika mellett, részben ezek sikerére támaszkodva belefog a konzervatív hagyományok fokozatos lebontásába is. Ezt a máltai társadalom többsége láthatóan helyesli. Jó esetben ugyanis a baloldaliság nemcsak gazdasági és szociális programot jelent, hanem a társadalmi prog­­ressziót, a szabadságjogok kiterjesztését, az előítéletek és mindennapi kötöttségek lazítását is.

Mi, magyarok gyakran panaszkodunk arról, hányféle idegen hatalom szállta meg hazánkat az elmúlt évszázadokban. A máltaiak nálunk is hosszabb listán sorolhatnák egykori megszállóikat. Az olasz csizma déli része és a mai Líbia közt fekvő kis sziget stratégiai jelentőségét már az ókori hatalmak is felismerték. Így a görögök, a karthágóiak, a rómaiak, a bizánciak, az arabok és a normannok is birtokukba vették. A sziget a római uralom alatt lett keresztény, ma is használt nyelvét pedig az araboknak köszönheti. A máltai nyelv az azóta kihalt szicíliai arabból származik, s

az egyetlen szemita nyelv, amely a latin betűs ábécét használja.

Az újabb kori megszállók közül szinte mindenki hallott a máltai lovagokról. A máltai népnek azonban nem volt olyan jó véleménye róluk, mint például Semjén Zsoltnak. 1798-ban maguk a máltaiak hívták be országukba az akkor még republikánus forradalmár Napóleont, hogy megszabaduljanak a Máltai Lovagrend uralmától. De hamarosan az arrogáns franciákat is megutálták, és különösebb ellenállás nélkül fogadták el a brit uralmat. Mint a legtöbb fehérek lakta brit gyarmat, Málta is végigjárta az egyre szélesebb autonómia köreit. 1921-ben rendezték meg az első választásokat, és már 1927-ben olyan koalíció került kormányra, amelyben a Munkáspárt is részt vett. Az ország 1964-ben lett független, tíz évre rá pedig a köztársaságot is kikiáltották.

A szigetre látogatók ma lényegében minden máltaival boldogulnak angolul, a helyi mellett ez a kis ország másik hivatalos nyelve. Ez is hosszú politikai harc eredménye. A konzervatívok az elmúlt évszázadokban az olaszt akarták megtenni hivatalos nyelvnek, részben a katolikus dominancia miatt. A progresszív erők velük szemben az angolt szorgalmazták, ami a polgárosodást és a nemzetközi nyitottságot jelképezte. Az elmúlt évtizedekben aztán egyre népszerűbbé vált maga a máltai nyelv is. Amikor Málta belépett az Európai Unióba, a máltai is az EU hivatalos nyelve lett. Bár magam is találkoztam olyan máltai képviselővel, aki bevallotta, hogy jobban tud angolul, mint máltaiul. Néhány éve a Munkáspárt is máltaira változtatta a hivatalos nevét, így lett Labour Partyból Partit Laburista. (Ez önmagában is jelzi, hogy a máltaiban az arab mellett sok az európai jövevényszó is.)

És ha már a szavaknál tartunk, a máltai nyelv arab eredetének köszönhetően a máltai katolikusok az anyanyelvükön Allah néven imádják Istent.

Ugyanúgy, mint az összes arab anyanyelvű keresztény. Tanulhatnának ebből azok a fanatikusok, akik szembeállítják egymással az iszlám és a kereszténység híveit.