Újra kell tervezni mindent a Magyar Honvédségnél

A NATO képes ellátni az alapvető feladatát, hiszen garantálja saját tagjainak biztonságát, másrészt képes az ENSZ és más nemzetközi szervezetek felhatalmazásával békét teremteni a határain kívül – nyilatkozta a 168 Órának Szekeres Imre szocialista politikus, egykori honvédelmi miniszter a NATO-csúcs után. Hozzátette: ezen a helyzeten az sem változtat, ha felvetődik is az amerikai csapatok kivonása Európából.

„Már 1991-ben is mérlegelték republikánus politikusok a csapatkivonást, mert a hidegháború utáni korszakban nem tartották indokoltnak európai jelenlétüket. Egy ilyen lépésre akkor fog azonban sor kerülni, ha a biztonsági kockázatok jelentősen csökkenek. Csöndben jegyzem meg: remélem egyszer sor fog rá kerülni” – jelentette ki Szekeres.  

A szakpolitikus szerint fontos kérdés, ki fizesse a kollektív biztonság költségeit. Szerinte az, hogy a tagállamok a képességeihez arányosítva, de egyformán vegyenek részt a költségek fedezéséből, az egyedüli járható út egy olyan szövetségben, ahol nem alá- és fölérendeltségek befolyásolják az erőviszonyokat, ami igaz még akkor is, ha különböző mértékű politikai befolyásra és a katonai-védelmi iparból különböző haszonra tehetnek szert az egyes tagállamok.

Nagy erőfeszítések: nemcsak a NATO-hadgyakorlatok, hanem a béke fenntartása is kihívás manapság

Csakhogy sok olyan tagállam van, ahol afféle potyautasként eddig nem vállalkoztak belpolitika okokból a védelmi költségvetés növelésére, és vannak olyanok, ahol történelmi okokból volt visszafogott a haderőfejlesztés, ezek közé tartozik például Németország. Ebben a helyzetben a folyamatos felzárkózás az egyetlen megoldás, s lényegében, a látványos Merkel-Trump szópárbaj ellenére is, ebben maradtak: Németország szerepvállalása erősödni fog, még ha ezt Európának lelkileg fel is kell dolgoznia.

Szekeres Imre szerint válaszra vár az a kérdés is, hogy az EU-nak szüksége van vagy nincs a NATO mellett önálló védelmi erőre.

„Kezdjük a végéről: ha a NATO költségeit is nehéz kigazdálkodni, hogyan tudnának az EU tagállamai még külön is áldozni a NATO-tól független védelmi képességekre? Ahhoz, hogy az EU önálló haderővel rendelkezzen, az USA, Kanada és az Egyesült Királyság nélkül, vagyis a NATO nélkül a tagállamoknak minimum a GDP 5 százalékát védelemre kellene fordítani. Ez lehetetlen” – jelentette ki.

A szakpolitikus járhatatlannak tartja azt is, amit Orbán Viktor miniszterelnök hirdet, vagyis hogy az EU ellát bizonyos védelmi feladatokat, a NATO pedig másokat és ezek kiegészítik egymást. „Nem, az ilyen komplex rendszerek nem szedhetők darabokra, mintha csak egy puska alkatrészei lennének, mert működésképtelenek. Inkább arra van szükség, hogy a NATO azokkal az EU tagállamokkal, amelyek nem tagjai a védelmi szövetségnek (Svédország, Finnország, Ausztria) közösen lásson el feladatot. Erre van példa: a pápai nehéz-légiszállító ezredet tíz NATO- és két EU-tagállam hozta létre” – magyarázta Szekeres, aki úgy véli: a Fidesz valójában nem támogatja a hivatásos hadsereg koncepcióját.

Pedig a haditechnikát nem képesek kezelni néhány hónapos katonai szolgálatot teljesítő sorozott katonák. Gondolkodásuk megragadt a hagyományos fegyverzetek alkalmazásának doktrínája mellett, amelyre azonban az iraki háborúban került sor utoljára, mert azóta lényegében minden megváltozott. Szekeres úgy látja:

a Fidesz kivéreztette a Magyar Honvédséget, mert 2010 és 2016 között abszolút értékben is jelentősen csökkentette a költségvetési hozzájárulását, ezért a most növekvő támogatás csak arra lesz jó, hogy a lemaradást csökkentse, nem hoz valódi előrelépést.

„Ez így tragikus lesz, mert az új, bővebb támogatást értelmetlenül fogják elkölteni, nem növelik Magyarország védelmi képességeit. 750 milliárd forintot ellenőrizetlenül fognak elkölteni” – jelentette ki Szekeres, aki sötét képet fest a haderőbővítés terveiről is: csökkent a szerződéses honvédek létszáma (6000 beosztás betöltetlen), és bár önkéntes tartalékosokról beszélnek, de ők valójában nyugdíjas katonák és rendőrök, akik azért vállalták a szolgálatot, hogy a nyugdíjukat ne adóztassák meg. Honvédségi ingatlanokat őriztetnek velük, ami többe kerül, mint amikor ezt őrző-védő szolgálatok végezték. (Az önkéntes tartalékosi rendszerről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.) Szekeres szerint viszont a járásonkénti területvédelmi századok felállítására létrehoztak egy nagy hivatalt – egyetlen mozgósítható katona nélkül.

Tovább is sorolta problémáit: nem zárták le a Gripenek lízingelését, nem kerültek magyar tulajdonba a gépek, és nem a Magyar Honvédség üzemelteti azokat. Nem vásároltak vagy béreltek olyan gyakorló repülőgépeket sem, amelyekkel olcsóbban lehetne gyakorlatozni, s amelyek között lehetnek harci feladatokra is alkalmasak. A sajtóhírek alapján jelenleg az is kideríthetetlen, hogy hány olyan helikopter van, amely üzemórával rendelkezik, vagyis repülhet. Valószínűsíthető, hogy a légi mentést, amely egy-egy pápai és szolnoki 24 órás szolgálatot jelent, egy-egy tartalék géppel biztosítják, de hogy hány szállító és hány harci (MI-24-es) helikopter van hadrendben, nem tudni. Vettek ugyan három használt gépet, de hogy milyen üzemórával és fegyverzettel, arról nincs megbízható információ, azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán bármikor felszálltak volna. Az új helikopterek beszerzésére szolgáló tender állítólag azzal zárult, hogy francia-német futár, vagyis nem harci és nem szállító helikoptereket vesznek, amelyekre lehet ugyan fegyvert szerelni, de akkor állítólag csak kilenc katonát tud szállítani és ez százmilliárd forintba kerül – idézte fel Szekeres.

A szakpolitikus azt is kifogásolta, hogy a NATO pénzén a 3. radarállomást egy „gödörben” építették fel, így a légtérellenőrzés biztonságos üzemeltetéséhez szükség lesz réskitöltő radarszázadok működtetésére. Hasonlóan elmaradtak a pótlások a szárazföldi erőknél is, nem vásároltak gépjárműveket, egyéni védelmi eszközöket, nem fejlesztették a híradástechnikai eszközöket. „Ehelyett területvédelmi erőket akarnak szervezni, ami vélhetően lövészeket jelent”. Csakhogy – így Szekeres – ilyen alakulatokra akkor van szükség, ha hagyományos fegyverzetű erők támadása érheti Magyarországot, és nagy területen szétszóródva lassítható a támadás ereje.

De tényleg erre számítanak?

A volt honvédelmi miniszter szerint a honvédelmet két pillére kell alapozni: a nemzeti önerőre és a szövetségesi együttműködésre. A honvédségre úgy kell tekinteni, mint Magyarország függetlenségének és területi sérthetetlenségének védelmezőjére, amely képes a szövetséges erők beérkezéséig önállóan is tevékenykedni. „Nem árt óvatosnak lenni: még közvetlen környezetünkben is kialakultak olyan konfliktusok, amelyeknek ugyan nem célja Magyarország fenyegetése, de a biztonságát érinthetik. A szövetséges létből következik, hogy nem kell a katonai képességek teljes spektrumának kialakítására törekedni. Nem mindenre, hanem csak a ránk háruló és legvalószínűbb műveletek végrehajtására kell felkészülni. Olyan katonai erő fenntartása és fejlesztése indokolt, amely képes mind Magyarország védelmét, mind a külföldi műveletekben való részvételt a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselés viszonyai között egyaránt teljesíteni” – jelentette ki Szekeres.