Tudatos szegregáció – Szita Károly kijátszaná a bírósági döntést

Egy alapítvány bevonásával próbálta fenntartani a szegregált oktatást Kaposváron ­Szita Károly polgármester, de a 168 Óra erre vonatkozó kérdései nyomán a humántárca megakasztotta ezt a folyamatot. Azt nem tudni, hogy véglegesen-e: bár közeledik a szeptember, húsz cigány kisgyermek sorsa még mindig kétséges.

2017. augusztus 22., 07:52

Szerző:

Spontán szegregáció – hallani gyakran kormányzati és önkormányzati berkekből, amikor azt igyekeznek megmagyarázni, miért is nem tanulnak egy osztályban különböző szociális hát­­terű, etnikumú magyar gyerekek. A „spontán” ebben az értelmezésben azt jelenti: „senki sem tehet róla, sajnos egyszerűen így alakult”. Ez a magya­rázat arra utal, hogy ha egy településen elindul a szegregálódási folyamat, ami kihat a helyi általános iskolára, egyszer csak mindenki azon kapja magát, hogy nahát, ebbe az iskolába már csak cigány gyerekek járnak. Csakhogy szakértők szerint spontán szegregáció nem létezik. Pontosabban: ha el indul is egy ilyen folyamat egy településen, az államnak számos eszköze van (és korábban az önkormányzatoknak is számtalan eszközük lett volna) arra, hogy a származásuk alapján ne lehessen szétválasztani a gyerekeket.

Balog Zoltán a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta felügyeli az esélyegyenlőséget és a társadalmi integrációt, korábban felzárkózásért felelős államtitkárként, 2012 óta pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén. Eddigi tevékenysége ebből a szempontból nem volt sikeres: a szegregációs folyamatok ugyanis felerősödtek. Igaz, a kétezres évek közepén még lassan javuló tendencia már 2008-ban megtört, a szocialista Hiller István oktatási minisztersége idején. Balog azonban 2010 után semmit nem tett az ellen, hogy az iskolákat tömegesen átvevő egyházak szegregáló törekvései­­nek gátat szabjon. Az egyházak most jellemzően vagy a helyi eliteknek biztosítanak „menekülőutat” a szegény és cigány gyerekek elől, vagy épp a roma gyerekek számára működtetnek külön iskolát, azzal az érveléssel, hogy így „szeretetteljesen” tudnak rájuk odafigyelni.

Fotó: Kapos.hu

Balog Zoltán miniszteri időszakának ezen a téren két rendkívül súlyos momentuma akadt. Az egyik, hogy néhány éve egy szegregáló egyház mellett tanúskodott önként egy bírósági perben. A másik: az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt. Talán ez utóbbi az oka annak, hogy Balog Zoltán miniszterségének első és eddigi leghatározottabb intézkedését hozta meg a kaposvári polgármester kirekesztő önkényével szemben.

Kaposváron a település cigányok lakta telepéről a gyerekek a közeli Pécsi Utcai Általános Iskolába járnak. Itt csak romák tanulnak, az intézmény kis létszámú, és – ahogy más szegregált iskolák is – katasztrofálisan rossz színvonalú oktatást nyújt. Az innen kikerülő gyerekek alig tudnak írni, olvasni, számolni, így zömük még a gyenge színvonalú szakiskolákból is lemorzsolódik. Alapkészségek és szakma nélkül pedig nincs munkahely, munka nélkül pedig marad a segély és a közmunka, amely legfeljebb a harmadik világbeli nyomor fenntartásához elegendő. Mindezt bizonyítja, hogy bár számos szakmában van a gazdaságot megbénító munkaerőhiány, ám a külföldön dolgozó szakmunkásokat nem lehet kelet-magyarországi munkaerővel helyettesíteni, mert az alacsony iskolai végzettséget igénylő munkakörökben is alapkövetelmény az írni-olvasni-számolni tudás, márpedig a szegregált iskolákból kikerülő borsodi-szabolcsi romák e készségek híján vannak.

Visszakanyarodva Kaposvárra: ha lett volna rá helyi politikai akarat, már rég meg lehetett volna oldani, hogy a telepen élő roma gyerekek a város gazdagon szőtt iskolahálózatának valamelyik intézményében tanulhassanak, együtt a többségi gyerekekkel. 2008-ben keserves pereskedés indult az akkor még önkormányzati fenntartóval szemben, hogy ez a jogellenes állapot megszűnjön. De hiába mondta ki a jogellenes elkülönítés tényét hét éve a legfelsőbb bírói fórum, a fideszes Szita Károly polgármester semmit nem tett a törvénysértő állapot megszüntetése érdekében.

2013-ban, az önkormányzati iskolák államosítása után sem változott semmi: minden tanévben újabb cigány első osztályok indultak. A korábban felperes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) újabb pert indított, ezúttal az önkormányzat, a megyei kormányhivatal és az állami iskolafenntartó ellen. Tavaly ősszel ezt a pert is megnyerték, és a bíróság kimondta, hogy a 2017-es tanévtől már nem indulhat első osztály a törvénysértő módon működő iskolában. Szita Károly azonban azt szerette volna, hogy húsz hatéves, iskolába lépő roma gyerek továbbra is a szegregált iskolában kezdje meg tanulmányait. A polgármester kiokoskodta, hogyan lehet kijátszani a jogerős bírósági döntést. Azt találta ki, hogy a tankerület fenntartásában lévő szegregált iskola épületét átadják a helyi Mikrokozmosz Alapítványnak, hogy az működtesse tovább az intézményt. Villámgyorsan lezavarták az engedélyeket, megkötötték a bérleti szerződést, sőt Szita még nyolcmillió forintot is megszavaztatott a kaposvári közgyűléssel az érintett alapítványnak, így hozzájárulva a többletfeladatok ellátásához. A bírósági ítélet kijátszását a helyi MSZP-s képviselő, Pintér Attila a fideszes városvezetőkkel együtt szavazta meg. Csak Kováts Imre, az ellenzéki összefogás DK-s képviselője szavazott nemmel.

A 168 Óra kérdéseivel az Emmihez fordult. Határozott válasz érkezett. Mint írták, „megerősítjük, hogy korábbi válaszaink értelmében nem indul első osztály a Kaposvári Kodály Zoltán Központi Általános Iskola Pécsi Utcai Tagiskolájának épületében, a Mikrokozmosz Alapítványnak nincs érvényes bérleti szerződése az általános iskolai képzés folytatására, ugyanis a korábban megkötött szerződés közös megegyezéssel felbontásra került, ennek alapján a fenntartó dokumentumainak ennek megfelelő módosítása információink szerint folyamatban van”.

Vagyis az önkormányzat a humántárca háta mögött próbálta megoldani, hogy a bírósági ítéletet ne kelljen végrehajtani, de ezt a kísérletet Balog Zoltán megakadályozta. A minisztériumtól azt is megtudtuk, hogy ha az alapítványi fenntartású intézmény tervezett általános iskolai képzése elindul, azt a Kaposvári Egyetem belvárosi kampuszán szervezik meg. „A tárca elkötelezett abban is, hogy a jogerős bírósági döntés végrehajtásra kerüljön” – írta kérdésünkre a minisztérium illetékese.

A megnyugtató válasz ellenére azonban úgy tűnik, Szita Károly még mindig nem adta fel a küzdelmet: információnk szerint felmerült az is, hogy a Kaposvári Egyetem művészeti karának egyik épületében folytatódhatna a szegregált oktatás, azon a címen, hogy „az ott folyó művészeti és pedagógusképzéssel minél szorosabb szakmai együttműködés alakulhasson ki”. Vagyis most, augusztus vége felé sem tudni még, hogy mi lesz a húsz kisgyerek sorsa.