Folytatja a pszichológiai hadviselést a kormány a független bírói karral szemben

2018. június 2., 17:16

Szerző:

A „Soros-hálózat” veszélyt jelent a magyar igazságszolgáltatásra – hangoztatta szombaton sajtótájékoztatóján Hende Csaba. Az Országgyűlés alelnöke, a Fidesz frakcióvezető helyettese Szombathelyen hívott össze egy sajtótájékoztatót e napsütéses hétvégi délelőttön, hogy közölje: a Fidesz az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH) fordult a „Soros-hálózat” befolyása miatt, az OBH válasza pedig megerősítette, hogy a „Soros-hálózat” veszélyt jelent a magyar igazságszolgáltatásra.

Hende szerint kiderült, hogy egyes NGO-k (magyarul civil szervezetek – a szerk.), köztük a Soros György által „pénzelt” Magyar Helsinki Bizottság az Országos Bírósági Hivatallal való előzetes egyeztetés nélkül végezte bírák migrációs tárgyú képzését, mindezzel pedig kész helyzet elé állította magát az OBH-t is. A bukott miniszter azt is elmondta: a bírósági hivatal közlése szerint többször érték a bírákat befolyásolási szándékú támadások egyes civil szervezetek, külföldi hatalmak és brüsszeli politikusok részéről, amikor azok folyamatban lévő ügyekben próbáltak meg nyomást gyakorolni a magyar igazságszolgáltatásra. Példaként hozta fel a Ahmed H. ügyét, akinek felmentéséért szavai szerint a „Soros-szervezetek” és brüsszeli szövetségeseik nyomást igyekeztek gyakorolni a magyar bíróságra azzal, hogy a felmentésért kampányt indítottak.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Hende kokrétumok nélkül azzal is előállt, hogy az Országos Bírósági Hivatal szerint az is előfordult az utóbbi időben, hogy bírákat, bírósági vezetőket magántelefonszámukon zaklattak, és próbálták őket nyilatkozatokra rábírni. Állította: ezek a szervezetek még az igazságszolgáltatás befolyásán keresztül is azon dolgoznak, hogy még több illegális migránst juttassanak be Európába.

„Ez aggasztó és elfogadhatatlan, mert mindez fenyegeti az igazságszolgáltatás, a bíróságok és a bírák függetlenségét és a nemzetbiztonságot” – mondta.

Ezzel szemben a valóság, hogy éppen a kormány fenyegeti a független ítélkezést a hamarosan megszavazandó alaptörvény-módosításokkal, hanem egyfajta, egyre erősödő pszichológiai hadviseléssel is. A napokban már többször is írtunk arról, hogy egész pályás letámadást indított a független bírói kar és az igazságszolgáltatás ma még kontrollálatlan vagy épp kontrollálhatatlan része ellen a Fidesz-KDNP és Orbán-kormány. Nemcsak az alaptörvény már parlament előtt lévő, hetedik módosítása, hanem a kormánypárti nyilatkozatok sora és egyre durvuló hangneme is jelzi, hogy esély sincs arra, hogy a még függetlenül ítélkezők tovább végezhessék munkájukat.

Túl sok az Orbán Viktornak nem tetsző, sőt, a NER számára kellemetlen ítélet, elsősorban a Kúrián (elég csak az elmúlt napok kémperes határozatára, továbbá számos közigazgatási, így közérdekű adatigénylési ügyek sorára gondolni) hozott döntés, így a kormány nem habozik az újabb bírósági átalakítással, azonnal belevágnak abba, ami a hatalomgyakorlás utolsó korlátainak eltakarítását, s nem mellesleg a nyilvánosság korlátozását is magával vonhatja.

Fotó: Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A „közigazgatási bíráskodásról” szóló alaptörvény-módosítási, s később nyilván eljárásjogi tervek ugyanis nagyon sok ponton átszervezik az igazságszolgáltatási rendszert. Az igazságügyi minisztériumi előterjesztés szerint közigazgatási felsőbíróság néven új szervezet jön létre (amelyet a hírek szerint az elköteleződését sok téren egyértelművé tett Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora irányíthat majd), a jövőben:

itt határoznak majd például a Nemzeti Bank, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és még számos más állami intézmény döntéseinek jogszerűségéről. Az új bíróság dönt majd arról, hogy mit lehet eltitkolni az állampolgárok elől, és a közérdekű adatokért indított perek is itt dőlhetnek el. Magyarán a kiemelt, politikai szempontból fontos perek kerülhetnek e különbíróságok elé, és hogy az oda kinevezett bírák fele nem más bíróságokról, hanem a közszolgálati tisztviselők köréből érkezhet.

Ez utóbbi a szakma szerint a bírói függetlenséget és a jogállamiságot veszélyezteti, és zavarokat okozhat a bíróságok működésében.

Ráadásul a kormány most azzal is módosítaná az alkotmányt, hogy a bíróknak ezentúl a kormányzati, parlamenti, azaz jogalkotói cél elsődleges figyelembe vételét írná elő a törvének értelmezésekor. Eddig a bírók a jogszabályban foglalt tényállásokon és a hivatalos indokláson túl korábbi bírósági döntéseket, alkotmánybírósági gyakorlatokat és nemzetközi szerződéseket is figyelembe vehettek a jogszabályok értelmezésénél. 2019 január 1-től viszont elsődlegesen a jogszabályalkotók szöveghez fűzött magyarázatait kellene sorvezetőként használniuk, ami lényegében azt jelenti:

az Orbán-kormány és a Fidesz-KDNP parlamenti többségének szándékai alapján születnek majd a bírósági ítéletek.

És hogy mindezt valamiféleképp a nyilvánosság előtt is meg lehessen magyarázni, ahhoz konkrét kommunikációs hadjáratba kezdett az Orbán-kormány. Miközben ugyanis Trócsányi László igazságügyi miniszter arról beszél, nem bírálhatják felül a jogalkotói szándékot a bírók, a Fidesz-KDNP már azzal riogatja a közvéleményt, hogy a „Soros-hálózat” a magyar igazságszolgáltatást is befolyásolja azzal, hogy „migránspárti” érzékenyítő tanfolyamatokat tart bírósági dolgozóknak. Mindebből persze a fideszes Szájer József házastársa, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke sem maradhatott ki. Az OBH ugyanis hétfőn maga is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bírák képzésére szervezett programok kockázatot jelenthetnek a bírák integritására nézve.

Ennek kapcsán az Eötvös Károly Intézet hívta fel a figyelmet: az OBH közleménye utal rá, hogy az ilyen álcázott befolyásolási kísérletek elkerülése érdekében a bírák folyamatosan részt vesznek az Alkotmányvédelmi Hivatal biztonság-tudatosságot erősítő képzésén. A Majtényi László volt ombudsman által vezetett civil jogvédő szervezet éppen ezért felhívta a figyelmet arra:

„A bírói függetlenségre hagyományosan a legnagyobb veszélyt a végrehajtó hatalom jelenti – ehhez képest az OBH jóvoltából a bírók nem mástól, mint a folyamatosan erősödő kormányzati politikai befolyás alatt működő és a belügyminiszter által irányított Alkotmányvédelmi Hivataltól vesznek leckéket a bíróságokat fenyegető befolyásolási kísérletekről. Az OBH-ra is ráférne némi továbbképzés a bírói függetlenség alapjaival kapcsolatban”.