Nemzetközi védelmet kért az Orbán-kormány ellen a független magyar bírói kar | Netrix Media Systems

Nemzetközi védelmet kért az Orbán-kormány ellen a független magyar bírói kar

2018. június 1. 14:22 - szerző: B.M.

A magyar és a lengyel „járvány” terjedése alááshatja a demokráciát az Európai Unióban – állítja az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának elnöke.

A bírósági rendszer változtatásai Lengyelországban és Magyarországon is fenyegetik az igazságszolgáltatás függetlenségét, és ennek a járványnak a terjedése alááshatja a demokráciát az Európai Unióban – ezt állítja az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ).

A szervezet jelenleg éppen felülvizsgálja lengyel tagszervezetének a tagsági jogosultságát, miután a lengyel vezetés erősebb állami ellenőrzés alá helyezte a bíróságokat. Minderről a Reuters hírügynökség számol be, és a cikket a The New York Times is átvette. A tudósítások – melyeket a Klubrádió szemlézett – szerint a magyar tagszervezet – az Országos Bírói Tanács – az európai ernyőszervezet fellépését kérte amiért Orbán Viktor magyar miniszterelnök olyan összetételű közigazgatási bíróságok felállítását tervezi, amely a kritikusok szerint növelni fogja a bírákra nehezedő politikai nyomást.

„A lengyel és a magyar betegség továbbterjedhet a szomszédos országokra, és ki tudja, nem éri-e el Európa többi részét is”

– fogalmazott a Reutersnek az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatának az új elnöke, a holland Kees Sterk.

A cikk emlékeztet arra is, hogy az Európai Unió a támogatások visszatartásával fenyegette meg Varsót arra az esetre, ha nem fogja vissza a tömbön belül antidemokratikusnak tekintett politikai irányvonalát. Kees Sterk szerint Romániában a jogállamiság helyzete a lengyel- és magyarországinál „csak egy fokkal kevésbé aggasztó, de korántsem megnyugtató”.

A bíróságok – tette hozzá – Európai Unió-szerte nagyobb nyomásnak vannak kitéve a populista hullám közepette.

A napokban már többször is írtunk arról, hogy  egész pályás letámadást indított a független bírói kar és az igazságszolgáltatás ma még kontrollálatlan vagy épp kontrollálhatatlan része ellen a Fidesz-KDNP és Orbán-kormány. Nemcsak az alaptörvény már parlament előtt lévő, hetedik módosítása, hanem a kormánypárti nyilatkozatok sora és egyre durvuló hangneme is jelzi, hogy esély sincs arra, hogy a még függetlenül ítélkezők tovább végezhessék munkájukat.

Túl sok az Orbán Viktornak nem tetsző, sőt, a NER számára kellemetlen ítélet, elsősorban a Kúrián (elég csak az elmúlt napok kémperes határozatára, továbbá számos közigazgatási, így közérdekű adatigénylési ügyek sorára gondolni) hozott döntés, így a negyedik Orbán-kormány egy újabb nagy csatára készül a független bíróságokkal.

Jelenleg úgy tűnik, a kormány nem habozik az újabb bírósági átalakítással, azonnal belevágnak abba, ami a hatalomgyakorlás utolsó korlátainak eltakarítását, s nem mellesleg a nyilvánosság korlátozását is magával vonhatja.

Pedig már eddig is tett lépéseket az Orbán-rezsim az ítélkezés saját arcképükre formálására, s a neki a lehető legkellemesebb végeredményt hozó, izgalomra okot nem adó bírói vezetői gárda összeállítására. Az első kétharmad, azaz a második Orbán-kormány hivatalba lépése után, még 2010-ben átalakították a bíróságok igazgatási rendszerét, majd az új alaptörvénnyel és a hozzá tartozó bírósági törvényekkel a többségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett létrehozták az OBH-t, amelynek élére Handó Tündét állították. A Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezésével – hiszen nem új szervezetet hoztak létre – pedig mandátuma közben távolították el posztjáról Baka András főbírót, aki egyben az OIT elnöke is volt.

Kérdés, megvédhető-e külföldről a magyar ítélkezés

Kicsivel később nyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, így a korábbi vezetők nagy részétől – köztük ítélőtáblai, törvényszéki és helyi bírósági elnököktől – sikerült megszabadulni. Bár a luxemburgi Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság döntése nyomán a kormány kénytelen volt visszakozni, így a kényszernyugdíjazott bírákat visszavették, korábbi posztjaikat – a tanácselnökség kivételével – nem kapták vissza az érintettek. Magyarán a bírói kart lefejezték, miközben az igazságügyi reform más elemeivel, így például a semmisségi törvénnyel, majd pedig a súlyosan alkotmányellenes és nemzetközi jogokat is sértő peráthelyezésekkel már korábban is több ponton sérült az ítélkezés függetlensége.

A nemzetközi jogi fórumok kritikái, sőt felfedezett uniós szabálysértések nyomán végül valamicskét változtatott a magyar kormány az idevágó jogszabályokon, így az ítélkezés függetlensége a legtöbb esetben ma is garantált.

Éppen ez lehetett annyira zavaró, hogy több ítélet kritizálása után az Orbán-kormány  2016-ban egyértelművé tette, szeretne befolyást szerezni a számára fontos bírósági ügyekben. Mással nehezen magyarázható, hogy miért nyúltak, illetve nyúltak volna hozzá ismét a 2012-ben létrehozott közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszeréhez. 2016-ban azonban a kétharmadot igénylő közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt elbuktatta az Alkotmánybíróság, noha egy másik jogszabályba rejtve az elképzelés egyik legfontosabb elemét, a bírói kar közigazgatási tisztviselőkkel történő felhígítását végül e nélkül is sikerült megvalósítani.

A „közigazgatási bíráskodásról” szóló javaslat nagyon sok ponton átszervezte volna az igazságszolgáltatási rendszert. Az igazságügyi minisztériumi előterjesztés szerint közigazgatási felsőbíróság néven új szervezet jönne létre (amelyet a hírek szerint az elköteleződését sok téren egyértelművé tett Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora irányíthat majd), a jövőben:

itt határoznak majd például a Nemzeti Bank, a Médiatanács, a Közbeszerzési Döntőbizottság és még számos más állami intézmény döntéseinek jogszerűségéről. Az új bíróság döntene arról, hogy mit lehet eltitkolni az állampolgárok elől, és a közérdekű adatokért indított perek is itt dőlhetnek el.

Magyarán a kiemelt, politikai szempontból fontos perek kerülhetnek e különbíróságok elé, és hogy az oda kinevezett bírák fele nem más bíróságokról, hanem a közszolgálati tisztviselők köréből érkezhet.

Ez utóbbi a szakma szerint a bírói függetlenséget és a jogállamiságot veszélyezteti, és zavarokat okozhat a bíróságok működésében.

Ráadásul a kormány most azzal is módosítaná az alkotmányt, hogy a bíróknak ezentúl a kormányzati, parlamenti, azaz jogalkotói cél elsődleges figyelembe vételét írná elő a törvének értelmezésekor. Fleck Zoltán jogszociológus úgy látja: az ítélkezésben hamarosan hangsúlyosabbá válnak a politikai ideológián alapuló megfontolások. Eddig a bírók a hivatalos indokláson túl korábbi bírósági döntéseket, alkotmánybírósági gyakorlatokat és nemzetközi szerződéseket is figyelembe vehettek a jogszabályok értelmezésénél. 2019 január 1-től viszont elsődlegesen a jogszabályalkotók szöveghez fűzött magyarázatait kellene sorvezetőként használniuk – magyarázta el a Hír Tv-ben Fleck.