Kockázatokat hordoz az ikerterhesség

Ikerterhességnek nevezzük, ha a méhűrben egyidejűleg több magzat fejlődik. Emberben egyedülálló módon ez kétféleképpen alakulhat ki. A gyakoribb mód, amikor egy ciklusban két vagy több petesejt érik meg, és mindegyik egymástól függetlenül megtermékenyül, majd beágyazódik a méh nyálkahártyájába. Ezt kétpetéjű (vagy többpetéjű) ikerterhességnek nevezzük.

Ritkább esetben egy petesejt termékenyül meg, és a terhesség igen korai időszakában (a megtermékenyülést követő első 12 napon) a sejtek két csoportot alkotnak, így két magzat kezd fejlődni. Ez a sokkal ritkább egypetéjű ikerterhesség – mondta Dr. Hruby Ervin.

A Budai Magánorvosi Centrum szakorvosa szerint az egypetéjű ikerterhességek gyakorisága a különböző népcsoportoknál többé-kevésbé állandó, míg a kétpetéjű ikerterhességek gyakorisága széles határok között változik. Gyakoribb a fogamzóképes életkor elején és végén, azaz fiatal, illetve idősebb életkorban.

A kétpetéjű ikerterhességek gyakoriságát leginkább a meddőségi kezelés befolyásolja: a peteérés gyógyszeres serkentése, illetve több, a szervezeten kívüli megtermékenyítéssel fogant embrió visszaültetése a többszörösére emelte az ikerterhességek gyakoriságát.

Meddőségi kezelés nélkül minden nyolcvanötödik szülésre jut egy kettesiker-szülés, minden 852 szülésre jut egy hármasiker-szülés. Napjainkban a meddőségi kezelések mintegy 50 százalékkal emelik a kettes- és négy-ötszörösére a hármasiker-terhességek gyakoriságát.

Az ikerterhesség kiviselése jelentős anyai és magzati kockázattal jár – hívta fel a figyelmet Dr. Hruby Ervin. Bizonyos anyai betegségek, például a terhességi magas vérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a terhességi epepangás gyakrabban fordulnak elő ikerterhesség alatt. A szülés után nagyobb az életet veszélyeztető, csillapíthatatlan vérzés kockázata. A legnagyobb magzati veszélyt a koraszülések magas aránya jelenti. Minél korábban jön világra az ikerpár, annál nagyobb a központi idegrendszeri, légzési, keringési, illetve fertőzéses szövődmények aránya.

A szakember szerint az ikrek életkilátásai az utóbbi évtizedekben – a neonatológia fejlődésével – javultak, koraszülés esetén azonban a szinguláris terhességből születettekhez képest a kettesikreknél 3,5-4-szeres, a hármasikreknél pedig 15-20-szoros a maradandó szellemi és testi fogyatékosságot okozó agykárosodás gyakorisága. Az ikerterhességet emiatt a meddőségi kezelés „szövődményének” tartják.

Egypetéjű ikerterhességben a fentieken túl számos speciális kóros állapot kialakulhat. A legismertebb a sziámi ikerpár, az olyan anatómiai helyzet, amikor a két magzat keringése között összeköttetés van, és az egyik magzat a másikba pumpálja a vért, extrém esetben az egyik magzatnak nem is fejlődik ki a szíve.

Az ikerterhességnek nincs speciális tünete, a terhesség első harmadában ultrahangvizsgálattal állítják fel a kórismét. Azonban az ikreket viselő várandósoknál gyakoribb a terhességi vészes hányás, a vérzés és vetélés gyakorisága, később a méh mérete nagyobb, mintha csak egy magzat fejlődne méhen belül. Meddőségi kezelés után nagyobb eséllyel kell ikerterhességre számítani, ekkor az első ultrahangvizsgálat során keresni kell az ikerterhességre utaló jeleket.

A terhesgondozás során az ikerterheseket veszélyeztetett terhesként kell gondozni. A számos anyai és magzati szövődmény lehetősége miatt sűrűbben kell ellenőrizni őket, gyakori a terhespatológiai osztályra történő befekvés hetekkel, sőt akár hónapokkal a szülés előtt.

A terhesség alatt kialakuló anyai betegségek megfelelő gondozással időben felismerhetők, kezelhetők. Az ikerterhesek szülésének, illetve terhesgondozásának is olyan intézményben kell történnie, amely felkészült a koraszülött ikrek fogadására, neonatalis intenzív centrummal rendelkezik (NIC), vagy a szövődmény észlelésekor ilyen intézménybe kell küldeni a kismamát. Az adott intézménynek képesnek kell lennie a szülés után esetlegesen fellépő anyai vérzéses szövődmények kezelésére is – például a megfelelő műtéti felkészültséggel és vérkészítmények biztosításával.