Biztonság és arckönyv – Zuckerberg a stratégák között

Senkinek eszébe sem jutott nagytőkéseket meghívni, amikor 1963-ban megrendezték Münchenben az első nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát; még Wehrkundetagung – Védelmi Ismeretek Tanácskozása – néven. Mindössze hatvanan vettek részt, olyan emberek, mint például Helmut Schmidt, Hamburg belügyi szenátora, valamint egy Henry Kissinger nevű amerikai kutató, a Harvard Egyetem védelmi tanulmányok programjának igazgatója. Ha és amennyiben igaz volt az, amit akkoriban mifelénk tanítottak, vagyis hogy Nyugaton mindennek a hátterében a nagy hatalmú nemzetközi monopoltőke áll, akkor meg kell mondani, az a monopoltőke bizony valóban a háttérben maradt, és egyetlen szivarozó, cilinderes, dollárhasú ember sem fordult meg a müncheni Hotel Bayerischer Hof környékén. Ehhez képest az idei fórum legnagyobb érdeklődést kiváltó résztvevője nem az amerikai vagy az orosz külügyminiszter, hanem Mark Zuckerberg magánvállalkozó, a Facebook közösségi médiaplatform alapító cégvezetője volt, aki most első ízben kapott meghívást erre a müncheni rendezvényre.

2020. február 26., 10:00

Szerző: Kárpáti János

Az elmúlt évek nyilvánvalóvá tették: immár fel sem merülhet az a kérdés, hogy mi köze Zuckerbergnek a nemzetközi békéhez és biztonsághoz. A Facebook kiemelkedően fontos eleme – egyszerre tárgya és alanya – annak a globális vitának, amely arról folyik, hogy az információ továbbítási lehetőségeinek technikai kibővülése nyomán mennyiben és milyen módon növekedett meg a különböző dezinformációk terjesztésének a veszélye, és hogy ez miként ingathatja meg akár hatalmas országok biztonságát, sodorhat konfliktusba egész régiókat.

A müncheni tanácskozáson Mark Zuckerberg egyebek közt arról beszélt: az internetes biztonsági félelmek immár nem korlátozódnak arra az eshetőségre, hogy hackerek ellopják az adatainkat, és visszaélnek azokkal, hanem valós veszéllyé vált az, hogy félrevezetés áldozatává válunk, és mi magunk fogunk elkövetni önsorsrontó cselekményeket. A dezinformátorok – a maguk szemszögéből nézve logikus módon – rázúdultak a közösségi médiára, és ezeknek a platformoknak hatalmas energiabefektetéssel kell felvenniük a küzdelmet ellenük.

Zuckerberg szerint mindemellett nem igaz az az állítás, hogy a közösségi média miatt válnak megosztottá a társadalmak, és az sem helytálló, hogy a közösségi média révén csökken az emberekhez eljutó hírek és vélemények sokszínűsége.

Elmondta: az általa irányított vállalkozástól független kutatások eredményei azt mutatják, hogy nincs ok-okozati összefüggés a közösségi portálok felemelkedése és a társadalmak megosztottsága között. A Facebook saját adatai és a közreműködésével végzett tudományos kutatások ugyanakkor azt is kimutatták, hogy a felhasználókhoz eljutó hírek és vélemények sokszínűsége nőtt az internet előtti, hagyományos média korszakához képest.

A Facebook irányítója beszámolt arról, hogy most már képesek felvenni a versenyt az orosz trollkodással. Mint mondta, a 2016-os Brexit-népszavazással és az amerikai elnökválasztási kampányhoz kapcsolódó orosz dezinformációs műveletek óta sokat fejlődtek a demokratikus döntések külső befolyásolásának elhárításában. A Facebook az elmúlt években számos orosz, illetve iráni indíttatású dezinformációs hálózatot, illetve hírforrást leplezett le.

A Facebook-főnök elmondta: naponta átlagosan egymillió hamis profilt törölnek a portálról, és az utóbbi napokban két nagyobb szabású dezinformációs műveletet akadályoztak meg. Az egyik Oroszországból indult és Ukrajnát célozta, a másik pedig Iránból indult, és az Egyesült Államokban élő felhasználók félrevezetésére irányult.

Zuckerberg azt kérte a nyugati hatalmak döntéshozóitól, hogy támogassák olyan jogi normák kidolgozását és elfogadását a fejlett infotechnológiával kapcsolatos kérdések szabályozása terén, amelyek alkalmasak arra, hogy visszaszorítsák Kína globális nyomulását. Vállalatánál – közölte Zuckerberg – jelenleg több mint 35 ezer ember tevékenykedik az ártalmas tartalmak és a dezinformációs kampányok kiszűrésén, illetve a virtuális közösségi térből való kiiktatásán. „A biztonságra fordított költségeink ma magasabbak, mint ami a teljes költségvetésünk volt 2012-ben” – mondta.

Zuckerberg szerint a Facebook által használt algoritmusok egyre nagyobb hatékonysággal vadásszák le a közösségi hálón megosztott terrorista propagandát. Elismerte ugyanakkor a cégvezető, hogy a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem nagyobb szakmai kihívást jelent, mert a mesterséges intelligencia olyan felismerőrendszereit kell kidolgozni, amelyek képesek arra, hogy a Facebook-megosztásokban megkülönböztessenek egymástól csak nagyon csekély mértékben eltérő megfogalmazásokat – olyanokat, amelyek a gyűlöletbeszéd határmezsgyéjén, a határ egyik vagy másik oldalán helyezkednek el.

A globális közösségi platform eközben olyan bírálatok kereszttüzében áll, hogy engedi a gyűlöletbeszéd burjánzását, algoritmusai még hozzá is járulnak különböző álhírek tejesztéséhez, miközben olyan hatalmas mennyiségű, átfogó adattömeget gyűjt a felhasználókról, amely a személyiségi jogok durva megsértésével ér fel.

Zuckerberg müncheni felszólalása a Facebook elleni vádak élének tompítását, a megindított jogi eljárások rendezését célozta – miként az is, hogy a cégvezető a bajor fővárosból Brüsszelbe utazott tovább, az EU illetékeseivel való egyeztetésekre.

Azt Zuckerberg sem vitatja, hogy szükség lenne valamilyen normatív keretre, amelyen belül általános egyetértés övezhetné a közösségi platformok múködési módszereit. Mint Münchenben kifejtette, elméletileg elképzelhető mintaként eddig két modell alakult ki. Az egyik a hagyományos sajtóra, köztük a nyomtatott újságok működésére szabott modell, amelyben a tartalmat megjelentető vállalat felelőssége igen széles körű. A másik modell a távközlési szektorban jött létre, ahol a szolgáltatót, például a telefontársaságot, nem lehet felelősségre vonni azért, hogy milyen tartalmakat, adatokat áramoltatnak a felhasználók a hálózatain. A Facebook esetében – vélekedett Mark Zuckerberg – olyan szabályozási rendszert kellene kidolgozni, amely a két eddigi megoldás között helyezkedik el.

Ami egyébként a Facebook-vezér szempontjából teljesen érthető, az a politikus szemüvegén át nem feltétlenül látszik ugyanolyannak, de most Münchenben Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Zuckerberghez hasonlóan az internetes biztonságot nevezte meg a jelenkor egyik legsúlyosabb kockázati tényezőjeként. És Macron nem is maradt meg az általánosság szintjén, hanem konkrétan azt követelte, hogy az Európai Unió országai az eddiginél sokkal hatékonyabban szankcionálják azokat az államokat – e vonatkozásban meg is nevezte Oroszországot –, amelyek megpróbálják befolyásolni az európai országokban a választásokat, akár úgy, hogy hamis állítások terjesztése révén eltorzítják a kampánytémák tartalmát, akár bármilyen módon manipulálják a választások kimenetelét.