Az óriáshullámok a bürokrácia ellen

A Földközi-tenger térségében már sok cunami pusztított és még pusztíthat is, ha nem is olyan mértékben, mint a Csendes-óceán partjain. Mallorca és a Cote d'Azur 2003 májusában csak véletlenül úszta meg a katasztrófát. Egy földrengés Észak-Afrika partjainál váltotta ki a szökőárat. A hullámok 300 kilométeres óránkénti sebességgel száguldottak Európa felé. Fél óra múlva, este kilenc óra előtt méteres hullámok pusztítottak Mallorca fővárosában, Palma kikötőjében. "Egy kicsit erősebb rengés jóval magasabb hullámokat generált volna a szökőár” - mondta mondja a Bolognai Egyetem kutatója, Stefano Tinti.

Az elmúlt 4000 évben legalább 300 szökőár söpört végig a Földközi-tenger partjain, sok cunamit egyáltalán nem is dokumentáltak. Az európai atlanti partokat is veszély fenyegeti. Mindkét régió sűrűn lakott, turistastrandok sorakoznak egymás mellett, ipari üzemek és nukleáris erőművek vannak a partokon. A veszélyt már felismerték: ugyanakkor az Európai Földtudományi Unió (EGU) éves ülésén a bécsi kutatók arra, figyelmeztettek, hogy a felismerés ellenére szinte semmi sem történt. "A koncepció nagyon régen," mondta Gerassimos Papadopoulos az athéni Nemzeti Kutatási Központ munkatársa. A SPIEGEL ONLINE szerint az európai bürokrácia a legfőbb akadálya a riasztórendszer létrehozásának.

A vita azon megy, ki döntsön, ki jelentheti be, hogy jön a cunami? A riasztás szuverén ügye minden államnak, amikor például Olaszország felfedez egy cunamit, akkor nem küldhet közvetlen figyelmeztetést a szomszédos országok lakosságának. Egy nemzetközi előrejelző központ kellene, amely megkapja az adatokat, és továbbítja azt az illetékes hatóságoknak az egyes országok. De hol legyen a figyelmeztető központ? Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Görögország is bejelentette igényét, és így a mai napig nincs egyetértés. A tervek szerint viszont jövőre megkezdi működését az első francia cunamiközpont (CENALT), amelynek feladata az Atlanti-óceán északkeleti, és a Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakuló szökőárak észlelése, és a riasztás kiadása lesz. "A XX. században 911 cunamit jegyeztek fel, ezek 10 százaléka a Földközi-tenger térségében pusztított" - mondta Roland Courteau, francia szenátor.

A francia belügyminisztérium és környezetvédelmi minisztérium összesen 14 millió eurót (3,85 milliárd forint) biztosított a cunami-riasztó központ létrehozására. Az intézmény helyét a Párizs közelében lévő Bruyeres-le-Chatel településen jelölték ki. A CENALT segítségével 30-ról 15 percre szeretnék csökkenteni azt az időt, ami a hatóságoknak kell, hogy döntsenek a riasztás kiadásáról. Michel Villeneuve, a CNRS kutatási igazgatója szerint a Földközi-tenger térségében tapasztalt földrengések legfeljebb 3 méteres óriáshullámot alakíthatnak ki, de az is óriási pusztításra lenne képes.

Ennek némileg ellentmond a tapasztalat: 1908 december 28-án húsz méter magas hullámok árasztották el Szicíliát és Calabriát, összesen mintegy 80000 ember halt meg. Hasonló katasztrófa történt ott 1693-ban és 1783-ban is. Új tanulmányok azt elemzik, hogy mi történt 1908-ban: úgy tűnik, hogy a földrengés nyomán hatalmas tengeralatti lavina keletkezett, az váltotta ki a cunamit Újabban a kutatók Olaszország déli részénél omlásveszélyes tenger alatti hegyeket fedeztek fel, és megtalálták a régi földcsuszamlás nyomait is - írta a

A Santorini (Thyra) vulkán robbanása után i.e. 1628-ban a hegy nagy része leomlott a tengerbe, ennek nyomán 50 méteres hullámok tarolták le Görögország és Kréta partjait, megsemmisítve a minószi civilizációt.

Japán esetében is úgy vélekedtek a szakértők, hogy elég magasak lesznek a hét méteres védőgátak, pedig egy tanulmány nyolc évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy a térséget ezer éve már elpusztította egy hatalmas cunami, amely 20- 30 méteres hullámokkal rombolt – akárcsak most.