50-100 ezer magyart érint a sokízületi gyulladás

A sokízületi gyulladás (reumatoid arthritis) több ízületet, főleg a kéz és a láb kisízületeit érintő, fájdalommal, duzzanattal, majd az ízületek deformálódásával járó mozgásszervi betegség. Autoimmun betegségről van szó, ami azt jelenti: a szervezet védekezőrendszere a szervezet saját sejtjei ellen termel ellenanyagokat, amelyek krónikus gyulladást okoznak.

Az immunrendszer legfontosabb szerepe, hogy megkülönbözteti a szervezet saját sejtjeit a testidegen, káros sejtektől. Így tud védekezni a külső kórokozókkal (baktériumok, vírusok, élősködők) és a testben termelődő daganatos (tumoros) sejtekkel szemben. Autoimmun betegségben az immunrendszer fehérvérsejtjei rossz irányban működnek, a saját ízületek alkotórészeit idegennek ismerik fel, emiatt védekező reakciót indítanak el – mondta el dr. Rojkovich Bernadette, a

Budai Magánorvosi Centrumszakorvosa.

A szakember szerint a betegség leggyakrabban 35–55 év között jelentkezik, és háromszor több nő betegszik meg, mint férfi. Általában lassan, alattomosan kezdődik, eleinte csak ébredés utáni kézmerevséggel, majd a kéz kisízületeinek fájdalmas duzzanatával, rossz közérzettel, gyengeséggel, fogyással. Előfordulhat, hogy egy-egy ízület heves fájdalmas duzzanata rögtön a betegség kezdetén orvoshoz viszi a beteget. Fájdalmas duzzanat szinte valamennyi ízületen kialakulhat, mégis a leggyakrabban a kéz kisízületein, csuklón, térden, bokán fordul elő.

A hosszan tartó ízületi fájdalom, duzzanat, merevség és mozgáskorlátozottság eleinte csak a munkavégzést nehezíti, később a mindennapi életvitel is egyre nehezebbé válik. A betegség kimenetele nagyon változatos, 10 százalékban teljesen visszafejlődik, 30 százalékban enyhe lefolyású, viszont a betegek 10 százaléka súlyos rokkanttá válhat.

A reumatoid arthritis nemcsak az ízületek, hanem az egész szervezet betegsége. Ezt jelzi a gyengeség, fáradékonyság, hőemelkedés. A belső szervekben, erekben, bőrön is létrejöhet gyulladás. Gyakori a szem-, és szájszárazságérzés, melynek oka a könnytermelés és nyáltermelés csökkenése. A betegek egy részénél kis bőralatti csomók, a rheumatoid csomók jelennek meg.

A sokízületi gyulladás nem előzhető meg. A genetikai hajlam örökölhető, de ez még nem jelenti a betegség kifejlődését. A betegség a lakosság 0,5-1 százalékát érinti, így hazánkban megközelítően 50-100 ezer a betegek száma.

A

Budai Magánorvosi Centrumszakorvosa elmondta: a tudomány mai állása szerint a betegséget nem lehet meggyógyítani, ugyanakkor egyre hatásosabb gyógyszerek állnak rendelkezésre, hogy az immunrendszer „rossz” irányú működését megfékezzék. Ezzel a betegség hosszú távú kimenetelét kedvező irányban lehet befolyásolni, és így késleltetni lehet a maradandó ízületi elváltozások kialakulását. A gyógyszeres kezelés célja a fájdalom és a gyulladás csökkentése, az ízületi mozgások javítása, a betegség előrehaladásának feltartóztatása. Ezeket a célokat többféle gyógyszerrel lehet elérni.

A fájdalomcsillapítók, nem szteroid gyulladáscsökkentők, szteroid gyulladáscsökkentők azonnal kifejtik a hatásukat, de a hatásuk nem tartós. A betegséget „megfékező” betegségmódosító (régebben bázisterápiásnak hívott) gyógyszerek lassan, de tartósan hatnak, hosszú távon csökkentik az ízületi gyulladást, ezzel a fájdalmat is, és feltartóztatják a betegség előrehaladását.

Ha az előzőekben felsorolt betegségmódosító gyógyszerek nem hatnak kellőképpen, akkor az immunsejtekre speciálisan ható új biológiai terápiák nyújtanak lehetőséget a betegség megfékezésére – mondta el a 168 Óra Online Praxis rovatának dr. Rojkovich Bernadette, a

Budai Magánorvosi Centrumszakorvosa.