Rendteremtés

– Nem tudom, mekkora esélye van Budapestnek arra, hogy elnyerje a 2024-es olimpiai játékok rendezési jogát, az én felelősségem inkább abban van, hogy ha lennének játékok, akkor az miként lehet legjobb a városnak – mondta lapunknak Finta Sándor, Budapest volt főépítésze, az olimpiai és paralimpiai pályázat építészeti és városfejlesztési igazgatója. Hozzátette: a legfontosabb szempont, hogy ne történjenek felesleges, a nyári játékok után kihasználhatatlan beruházások, ne kelljen olyan fotókkal szembesülni, amilyenek Athénban készültek az omladozó olimpiai létesítményekről.

Szerinte Budapest már magával a pályázással is sokat nyert. „Olyan energiák mozdultak meg, amelyek a szereplőket egy irányba terelték és régóta kívánt fejlesztésekre összpontosították a figyelmet. A repülőtér és a városközpont kötöttpályás összekötése is például ilyen.”

– Ma egyszerre szembesülnek komoly kihívásokkal a játékokat rendező városok és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság – mondta Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője. – Előbbieknek az elszálló rendezési költségek és az olimpia utáni enyészet jelent gondot, míg utóbbi, különösen a fiatalok körében, a mozgalom népszerűségének globális csökkenésével kényszerül szembenézni. – Ha egy hozzánk hasonló, közepes méretű város be tudja bizonyítani, mint egykor Barcelona, hogy lehetséges okos, fenntartható stratégiával olimpiát rendezni, majd arra jólétet és tartós növekedést felépíteni, az újra megsokszorozhatja a pályázók számát – jelentette ki.

Ahogyan Finta Sándor mondta, a tervek szerint az olimpiai játékok egykori ipari területeken, vasútüzemi helyszíneken, a Hungária körút, valamint a Duna és a szigetek által alkotott tengelyen zajlanának. Magának Budapestnek eleve létezik egy stratégiája, amely közép- és hosszú távon határozza meg a város fejlesztési irányait. Az olimpiai pályázatot a stratégiához tartozó akcióterületekre fektették rá s ez alapján jelölték ki a hét rendezési helyszíncsoportot.

A belvároshoz nem nyúlnak, a Városligetben, a Hősök terén vagy a Kossuth téren kizárólag ideiglenes, a versenyek után elbontható létesítményeket állítanak majd fel. A „Fradi-városban”, a stadion környékén olyan területeken történnek majd fejlesztések, amelyek jelenleg is sportcélokat szolgálnak. A Hungexpo eleve zárt terület, s csak azon belül lesznek munkálatok. Az Óbudai-szigeten ideiglenes csarnok épül az ökölvívásnak, a Gázgyár régi épületeinek arculatát pedig meg akarják őrizni. Utóbbi területen előbb a talajszennyezettséget kell megszüntetni, s csak a kármentesítés után kezdődhetnek a fejlesztések – mondta a volt főépítész.

A legnagyobb változás előtt a majdani olimpiai falunak, valamint a játékok alatt egy ötvenezer férőhelyes atlétikai stadionnak is területet biztosító Csepel északi térsége áll. Itt épül a legtöbb új létesítmény is, amelyekre 20-25 éves üzemeltetési időre vetített üzleti tervek készülnek. – A NOB reformprogramja, az Agenda 2020 lehetőséget ad költséghatékony megrendezésre, mert nincs elvárt nézőszám, nem kell fenntarthatatlan monstrumokat építeni, a szükséges plusz kapacitásokat ideiglenes, visszabontható megoldásokkal is elő lehet állítani – mondta Finta Sándor. Vagyis a létesítmények az olimpia után a lakosság, a profi és az amatőr sport számára egyaránt befogadható léptékben állnak majd rendelkezésre. A Duna mentén kialakított közösségi terek pedig az olimpia után, a terület beljebb eső részein fejlesztéseket indukálnak majd, ahol irodaházak, valamint lakóparkok épülhetnek. Az elmúlt időszak fejlesztéseinél a lakóházak és az irodák épültek a folyó partjára, a közösségi terek pedig vagy nem jöttek létre, vagy beljebb szorultak a városba – jegyzi meg Finta Sándor.

– Építészetileg is fontos, ami történik, de sokkal inkább a városfejlesztő hatása miatt érdekes az olimpia. Egy rendezetlen állapotban rendet teremt – mondta a pályázat építészeti és városfejlesztési igazgatója. A város a játékok alatt extrém terhelést kap, annak kezelése igazi kihívás, a megoldása pedig mérnöki feladat. Foglalkozni kell az emberek mozgatásával, a hulladékkezeléssel, a károsanyag-kibocsátással, de közben biztosítani kell a napi munkaüzemet is, hiszen az élet nem állhat meg Budapesten. Mint Finta Sándor elmondta, a tervek szerint a közlekedésszervezésbe és a városüzemeltetésbe nemzetközi szakértőket vonnak majd be, olyanokat, akik már sikeresen kezeltek hasonló helyzeteket.

A város az olimpia alatt fesztiválközponttá alakul, ahol az a cél, hogy a helyszínek között elsősorban gyalog, kerékpáron vagy tömegközlekedéssel lehessen közlekedni. A versenyhelyszínek közelében például nem is lehet majd autóval parkolni. A játékok után pedig nem lesz látványos a változás, mégis érzékelhetően élhetőbbé válik Budapest a megnövekedett zöldfelület, a számos sportlétesítmény, a több mint 40 kilométernyi új kerékpárút, valamint a környezetbarát tömegközlekedési eszközök miatt – mondta Finta Sándor.

– A logisztikai és kommunikációs kihívásokra adandó válasz a távolságok csökkentése – mondta Böszörményi Nagy Gergely. – Egy barátságos olimpián a város együtt él a játékokkal, a közönség pedig az atlétákkal. Ha az olimpiai helyszínek nem elszigeteltek, a játékok után a városlakók és a külföldiek egyaránt szívesen veszik birtokba azokat sportolási, relaxációs vagy kulturális célokra. Ha a játékok alatt ügyesen használjuk a legújabb és legnépszerűbb digitális megoldásokat, akkor a személyes részvétel újra megtelik tartalommal és az olimpia ismét versenyképes lesz a fiatalok figyelméért versengő zenei, technológiai és egyéb életmódélményekkel – tette hozzá. n