Internet: házhoz megyünk a pofonért

Az eredetire megszólalásig hasonlító klónoldalak, adathalász-kísérletek, ellopott bankkártyaadatok, online zaklatás – csak néhány az online térben mások kárára elkövetett bűntények közül. Néhány évtizede mindezek még nem létező fogalmak voltak, az internet térnyerésének következményeként azonban egyre színesebb az online visszaélések palettája. Mindez nem is olyan meglepő, hiszen egy friss kutatás szerint volna még mit tanulnunk adataink védelméről: az online bűntények piacát mi magunk is alakítjuk a rossz szokásainkkal.

Érdemes megvizsgálni, mely információkat tartják fontos, különlegesen szenzitív adatnak a 18 és 40 év közötti magyarok. A felmérésből kiderül, hogy másképp gondolkodik a kérdésről az Y- és másképp a Z-generáció. Míg az Y-generáció nagyobb arányban tekint különlegesen szenzitív adatként a szexuális élet, egészségi állapot, vallási/világnézeti meggyőződés, nemzeti vagy etnikai hovatartozás kérdéseire, addig a Z-generáció érzékenyebb a munkahellyel, a szakképesítéssel, az ismerősökkel, az utazásokkal és a vásárlásokkal kapcsolatos információkra. Abban viszont például egyetértés van közöttük, hogy a szexuális életüket nagyobb arányban gondolják különösen védendőnek, mint a pénzügyeket. A rangsort az intim részletek vezetik, ezt követik a vagyoni helyzetre vonatkozó információk, és csak ezután említették a kutatás résztvevői a banki adatok védelmének fontosságát.

Egyre inkább megfigyelhető azonban a tudatosságra való törekvés, amit jól mutat, hogy a Z-generáció tagjai már óvatosabban kezelik adataikat. Ugyanakkor ők azok, akik nagyobb arányban tartják előnyösnek a weboldalak adatgyűjtését, bár náluk is enyhe többségben vannak azok, akik szkeptikusan kezelik a kérdést.

A 18–40 éves korosztály 61 százaléka odafigyel, hogy kizárólag hitelesített weboldalakat látogasson. A legbiztonságosabbnak sorrendben a Gmailt, a YouTube-ot és a Facebookot tekintik, míg a nagy közösségi oldalak közül a Twitter adatkezelésével kapcsolatban a legbizonytalanabbak. Ugyanakkor 60 százalékuk teljesen figyelmen kívül hagyja az adatbiztonsági tájékoztatókat, és ahogy nő a felhasználók iskolai végzettsége, úgy romlik ez az arány.

A felmérés egyben arra is rámutat, hogy a jelszóhasználati szokások is megoszlanak: 42 százalék tudatosan cseréli bizonyos időközönként a jelszavát, és szintén 42 százalék viszont csak akkor, ha valamilyen oknál fogva muszáj neki, 12 százalék pedig egyáltalán nem változtat a belépési kódon. A válaszadók csaknem negyede egyetlen jelszót használ minden fiókjához. Bár tízből hét felhasználó törekszik arra, hogy külön jelszóval védje a fiókjait, és 81 százalék kiegészítő biztonsági megoldásokat is használ, mindezek ellenére minden hatodik ember esett már áldozatul valamilyen internetes csalásnak.

És miként védik gyermekeik adatait azok a szülők, akik a saját információikat sem feltétlenül kezelik kellő körültekintéssel? A szülők fele válaszolta azt a felmérés során, hogy ellenőrzik gyermekeik internetes tevékenységét, de közülük csak 80 százalék a gyermek tudtával. Az viszont elgondolkodtató, hogy mennyire alaposak: a megkérdezetteknek csupán 1,5 százaléka válaszolta ugyanis, hogy érte már gyermekét zaklatás, miközben a felnőttek 22 százaléka ismerte be, hogy érte már korábban inzultus az online térben.

Bár a szülők és a gyerekek többnyire eltérő felületeket látogatnak, az UNICEF adatai szerint a 10 és 18 év közöttiek 88 százalékának van profilja közösségi oldalon. Érdemes szülőként észben tartani, hogy a közösségi oldal használata melegágya a cyberbullyingnak, ahol szinte ellenőrizhetetlenül érhetik a gyerekeket kellemetlen tapasztalatok, hiszen ez az a fórum, ahol arc és név nélkül formálhat véleményt bárki, anélkül hogy vállalnia kellene érte a felelősséget. Éppen ezért nem elég azzal tisztában lenni, hogy milyen oldalakat használnak a család legfiatalabb tagjai, azt sem árt tudni, hogy ott mi történik velük. / Koi Tamás