Petschnig Mária Zita: Nem felzárkózunk, hanem leszakadunk

Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy elősegítse a frissen csatlakozott, és elmaradott gazdasági teljesítménnyel rendelkező tagországok nyugati szinthez való felzárkóztatását. Ez Magyarország esetében azonban a csatlakozás óta eltelt mintegy 13 év alatt nem volt sikeresnek mondható – mondta a Klubrádiónak Petschnig Mária Zita.

2017. március 3., 11:07

A Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint erről árulkodik az EU frissen közzétett versenyképességi jelentése is, amely az egyes tagországok régióinak teljesítményét és fejlettségét is felmérte.

Mint mondta, hazánk nem csak az uniós átlagtól távolodott el, hanem a régiós társaktól, így Csehországtól és Szlovákiától is lemaradt – Lengyelországban a beruházási rátát megduplázták, Szlovákiában pedig 50 százalékkal növelték 2004 óta.

Petschnig Mária Zita reagált a beruházásokra vonatkozó legutóbbi hivatalos adatokra is. Elmondása szerint a rendszerváltás óta nem volt példa ekkora, az összteljesítmény 20 százalékára rugó csökkenésre, és csak egyetlen esztendőben volt az utóbbi évtizedekben ezt meghaladó zsugorodás – 1954-ben.

A közgazdász az uniós fejlesztési pénzek nem hatékony felhasználása mellett a beruházások alacsony szintjét azzal is magyarázta, hogy az „újraiparosításnak” is nevezett kormányzati gazdaságpolitika lényegében kizárólag az autóipari fejlesztésekre és teljesítményre koncentrál, és nem törekszik arra, hogy több lábon álló szektort hozzon létre.

A közgazdász szerint az idei évi gazdasági növekedést részben elő fogja segíteni az uniós támogatások mértéke, de továbbra is probléma, hogy a támogatások mellett évek óta nem került be a magyar gazdasági szerkezetébe olyan új strukturális elem, ami a versenyképességet növelhetné.

Petschnig Mária Zita szerint mindezt úgy sikerült elérni, hogy az EU-ban Magyarországon a legmagasabb az egy főre jutó uniós forrás, de ezzel párhuzamosan itt a legrosszabb azok érdemi felhasználása.

Szerinte a fejlődést a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a korrupció húzza vissza, valamint az olyan területek mint az oktatás, az egészségügy és környezetvédelem alulfinanszírozottsága komoly taszítóerőt jelent a gazdasági szereplők számára.

(Klubrádió)

16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.