Ha négy fiú válik

2012. július 3., 10:52

Együtt munkálkodásuk pár éve korszak lett a rock történetében: a Beatles-éra. Gondosan titkolt világukra azonban csak a válás után derült fény. Addig a menedzseri instrukcióknak megfelelően kedvesen mosolyogtak a címlapokon (furcsa, de a lemezborítókon egy idő után már nem), viccesek, kamaszosan szabadszájúak voltak, ám mindenkit meghökkentő szakításuk felszínre hozta addig gondosan titkolt konfliktusaikat. Majd jöttek a szólókarrierek, az alkalmi fellépések gyorsan változó összetételű bandákkal, a hajdanit már csak nagy ritkán elérő sikerek, de inkább a bukások, a kísérletezgetéseiket kísérő aggódás, időként a közöny és a rajongók csalódott értetlensége. Igaz, akkorra sok minden más is megváltozott: a rock a lázadás nemzedékek számára meghatározó élményéből kőkemény biznisszé lett, ahol még a legapróbb meghökkentéseket is hetek gondos tervezőmunkája előzi meg.

Komoly értéke Benedek Szabolcs munkájának, hogy dalok fordításait közli, szlengben íródott dalszövegeket értelmez, felfedi sok szám, lemez, interjú, koncert és összeveszés körülményeit, választ ad a Beatles felbomlása utáni évek sok-sok miértjére. Kiborítja a szennyest is: a hagyatékok, jogdíjak, szerzői jogok körüli, a hajdani hamvasság varázsát durván romboló vitákat. Meg azt, hogyan csapódott le mindez a rajongók számára is láthatóan: miként üzengettek egymásnak a fiúk lemezborítókon, dalszövegekben, új barátok és kirúgott házvezetőnők útján vagy a Beatles összeállásában még mindig reménykedő lapok hasábjain.

A könyv jó kiegészítője Ungvári Tamás – tavaly, ugyancsak a Scolar kiadásában megjelent – Beatles-bibliájának. Teljessé teszi, lezárja azt. Fontos dokumentuma a négy Beatles (utó)életének, még akkor is, ha szöveggondozása, szerkesztése helyenként kissé engedékenyre sikeredett.

(Benedek Szabolcs: Beatles-apokrif – A feloszlás után. Scolar)