Ha így folytatja Trump, mi is csúnyán megszenvedjük

Egyre nagyobb aggodalmat okoznak Trump tervezett kereskedelmi és pénzügyi lépései, amelyek kritikusai szerint újabb globális gazdasági válságot szabadíthatnak a világra. Feltéve persze, ha tényleg meg akarja és meg tudja valósítani őket.

2017. február 8., 12:43

Szerző:

Ahogy áll elő az új amerikai elnök ötleteivel és konkrét lépéseivel, úgy növekszik az ijedtség és felháborodás világszerte. A hét muszlim ország polgárainak beutazási tilalma váltotta ki eddig a legnagyobb vihart, tömegek tiltakoznak ellene, és egy szövetségi bíró fel is függesztette a rendelet végrehajtását. Trump döntésében nem csupán az a meghökkentő, hogy minden előkészítés nélkül, egyik pillanatról a másikra léptette életbe és első ránézésre is megkérdőjelezi az amerikai alkotmány néhány fontos pontját, hanem az is, milyen logika alapján választotta ki pont ezt a hét országot, ahonnan egyébként nem jellemző, hogy terroristák tömege érkezne az Egyesült Államokba. Az eddigi amerikai iszlamista merényletek döntő többségét egyiptomiak, szaúdiak és az emirátusokból jöttek hajtották végre, ezek az országok pedig nincsenek a listán – rossz nyelvek szerint azért, mert azokban Trumpnak üzleti érdekeltségei, például szállodái vannak.

Fotó: MTI / EPA / David Maxwell

Új fejlemény az ügyben, hogy mintegy száz neves amerikai techcég levélben bírálta a lépést, köztük a legnagyobbak, a Google, a Microsoft, a Facebook. Ők a veszélyes gazdasági következményekre is felhívják a figyelmet, joggal: az USA egyik fő ereje hagyományosan éppen az agyelszívás, azaz a legjobb elmék és szakemberek befogadása, nélkülük a gazdasági fejlettsége nem tartana ott, ahol most. A bezárkózási törekvés, amelynek csupán apró példája a beutazási tilalom, súlyos következményekkel járhatna az amerikai technológiai fejlődésre is.

Ennél sokkal keményebb és közvetlen hatása lehet a kereskedelmi protekcionizmusnak, amelyet Trump kezdettől fogva szorgalmaz. A csendes-óceáni szabadkereskedelem felmondása azonnali konfliktushoz vezet Kínával, amelynek az egész világ megissza a levét, ahogy erre az egyik leggyorsabban fejlődő kínai techvállalkozás, az Alibaba tulajdonosa is felhívta a figyelmet. Rendkívül élesen fogalmazott: ha a kereskedelmi kapcsolatok beszűkülnek, az világháborúhoz vezet, amelyből senki nem jöhet ki győztesen.

Trumpékat a jelek szerint ez nem aggasztja, mert 45 százalékos büntetővámot szeretnének kivetni a kínai termékekre. Ha ezt megteszik, Peking még keményebb választ ad, akár 80-90 százalékos vámmal, ami teljesen leblokkolná az amerikai exportot és beruházásokat. Az adok-kapok az egész világkereskedelmet megrázná, és a megromló viszony az eddig háttérbe szorított politikai-stratégiai feszültségeket is kiélezné – kinek lenne ez jó?

Trump ténykedése a világ harmadik legerősebb gazdaságában, Németországban is növekvő aggodalmat vált ki. Merkel kancellár folyamatosan figyelmeztet a protekcionizmus veszélyeire, de nála sokkal élesebben fogalmaznak az exportban érdekelt német cégek képviselői. A hét elején szövetségük vezetője nem kímélte Trumpot, lényegében őrültnek és a világ legveszélyesebb emberének nevezte, akinek a globális kereskedelem elleni támadásai az egész fennálló gazdasági rendet veszélyeztetik. A németek joggal aggódnak, mert kivitelük tizede az USA-ba megy, értéke nagyobb, mint az éves magyar GDP. Ha kereskedelmi háború tör ki, megviseli a német gazdaságot és azon keresztül az egész EU-t, és persze sajnos minket is.

MTI / AP / Michael Probst

Trump pénzügyi elképzelései legalább ennyi kockázatot rejtenek. Egyik fő tanácsadója, aki korábban a Goldman Sachs elnöke volt, azzal állt elő, hogy lazítani fogják a bankok átláthatóbb működését szolgáló szigorú szabályokat, főként a tőkekövetelményeket. Ebben az az ijesztő, hogy pont a laza szabályozás vezetett a 2008-ban kitört válsághoz, amely globális recessziót eredményezett. Érdekes módon éppen a Goldman Sachs volt az egyik fő okozója a válságnak: nyakló nélkül, kellő fedezet és tőkeháttér nélkül osztogatták a jelzáloghiteleket, ráadásul a jelzáloglevelek másodlagos forgalmazásával további extraprofitot tettek zsebre. A bankárok remekül jártak, röpködtek a horribilis bónuszok, miközben vadul fújták a pénzügyi lufit.

Az eredményt láttuk, még ma is szenvedünk miatta, és az összeomlást csak sok ezer milliárdos állami mentőcsomagokkal és a működési szabályok szigorításával sikerült megakadályozni. Ez utóbbit akarják most kikezdeni Trumpék, ami a bankok mohóságát ismerve újabb pénzügyi válsághoz vezethet. Ez a bónuszokat hajszoló bankárokat és brókereket kivéve senkinek nem érdeke, legkevésbé a kisembereknek, akik védelmére Trump állandóan hivatkozik. Ha mégis meglépik, látni fogjuk, kiket is képvisel valójában az új amerikai elnök.