Durván elszabadultak a gyümölcsárak: közel 3000 forint a málna és 1000 forint a barack kilónként

2020. augusztus 6., 07:25

Szerző:

Elszállt a gyümölcsök ára, ez már a KSH legutóbbi inflációs jelentéséből is kiderült, a részletes terméklistán mindössze négy gyümölcs árát figyelik meg, de mind jelentősen drágult: az alma 89 százalékkal, a citrom 45, a narancs 43, a banán pedig 12 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.

Az Agárgazdasági Kutató Intézet piaci árinformációs rendszere jóval több gyümölcsöt monitoroz, és ez a számsor még durvább. A július végi (a járvány miatt szűkített) adatok szerint a statisztikában szereplő két budapesti piacon a málna volt a legdrágább, kilónként 2980 forint, azt követte a köszméte (1380, 1780 forint), és a kajszi (980, 998 forint).

Fotó: Pixabay

Ha pedig a tavaly július végi árakhoz hasonlítjuk, az derül ki, hogy

egy év alatt legjobban a kajszi (+96; +150 százalék), az idared alma (+141 százalék), és a sárga húsú őszibarack (+75; +141 százalék) drágult.

Több mint duplájába kerülhet még a köszméte, a golden alma, a szilva, és a sárgadinnye is.

A zöldségeknél viszont most nem jellemző kiugró áremelkedés. A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Ledó Ferenc megjegyezte, ezek a statisztikák jól jelzik a trendeket, ugyanakkor az ország különböző részein lévő piacok, illetve üzletek árai között akár 50-80 százalékos áreltérések is lehetnek a kereslettől és a kínálattól függően.

A gyümölcsöknél a jelentős áremelkedés legfőbb oka most a fagykár. Legutóbb 2007-ben volt olyan mértékű elfagyás a gyümölcsösökben, mint az idén – mondta a 24.hu-nak Ledó Ferenc. 

Fotó: Pixabay

Összességében egész évben magas gyümölcsárak várhatóak a szakember szerint. A zöldségeknél viszont kicsit árnyaltabb a kép – az olyan növényfajoknál, mint például a paprika és a paradicsom, ahol a friss piaci termelés jelentősebb része üvegházból, fóliából származik, inkább árcsökkenés következett be tavalyhoz képest az elmúlt hónapokban, hetekben.

16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.