Továbbra is a külföldi cégek adják a GDP felét, hiába épül a nemzeti tőkésosztály az állami százmilliárdokból

2019. december 12., 08:55

Szerző:

Hiába tolja a kormány a nemzeti burzsoáziába a százmilliárdokat, azok semmivel sem tesznek hozzá többet a GDP-hez, mint 2010-ben – írja a Népszava a KSH külföldi cégekről készült tanulmánya alapján.

Eszerint a Magyarországon működő vállalkozások 2,5 százaléka – mintegy 14,5 ezer – áll külföldi irányítás alatt, ám ezek adták tavaly az összes hazai cég árbevételének, valamint a GDP-hez való hozzájárulás majdnem felét, miközben a beruházások negyven százaléka is e körhöz köthető.

Ezen cégek hatékonyságára jellemző, hogy annak ellenére, hogy összes árbevétel felét magukénak tudhatják, csak a munkavállalók negyedét foglalkoztatják. Vagyis átlagban kétszer olyan hatékony a működésük, mint a magyar irányításúaké.

Egyetlen részterületen volt jelentősebb változás, a beruházásoknál. Míg 2010-ben a beruházások 49 százalékát külföldi cégek vitték, tavaly ez az arány már csak 40 százalék volt. 

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként adta el korábban a miniszterelnöknek a patrióta gazdaságpolitika ideológiáját, amelynek célja az új nemzeti burzsoázia megteremtése volt. A projektnek köszönhetően az elmúlt évtizedben megszületett a nemzeti (fideszes) tőkésosztály. A kormányfő köreiben forgó oligarchák összesen mintegy ezer milliárd forintnyi vagyont halmoztak fel, jelentős részben közpénzből egy szűk évtized alatt. Ám ez a hatalmas vagyon KSH számai szerint nem fordult termőre. Erre csak egy példa Mészáros Lőrinc esete a Mátrai Erőművel.

A külföldi tőke a legfontosabb gazdasági ágazatban, a feldolgozóiparban meghatározó szerepet tudhat magáénak. A járműgyártás 97, a számítógép és informatikai ágazat 91 százaléka, a gumipari kapacitások 79 százaléka is külföldi vállalatok kezében van. A beruházó cégeknél egyértelmű a német többség, de számottevő az amerikai jelenlét is. A harmadik helyre az osztrák cégek kerültek. A Magyarországon működő külföldi vállalkozásokat 2018-ban 107 különböző országból irányították, az idehaza befektető külföldi cégek közül a TOP 10 második felébe kerültek be a japán, a dél-korai és a kínai cégek.

A lap a 2016-os Eurostat adatok idézve megjegyezte, hogy a magyar gazdaság a legnyitottabb az Unióban. Az akkori adatok szerint az EU tagállamaiban a gazdaság hozzáadott értékének negyedét külföldi irányítású vállalkozások állították elő. Ez Magyarországon 51 százalék volt.

Tegnap 16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.