Ötödével zuhant az építőipari termelés 2019-hez képest júliusban

Jelentős volt a koronavírus-járvány hatása júliusban a szegmensre, ismeri el a KSH.

2020. szeptember 15., 10:46

Szerző:

Júliusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 21,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi bázistól; ebben a hónapban a koronavírus-járvány gazdasági hatása az építőipar egészére jelentős volt - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amit az MTI szemlézett. 

    Az épületek építése 18,8 százalékkal, az egyéb építményeké 22,9 százalékkal csökkent. Tavaly júliusban 30 százalék feletti növekedést mutatott a magas- és a mélyépítés egyaránt.

    A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a júniusihoz mérten 3,5 százalékkal emelkedett az előzőhavi 6,0 százalékot követően, míg májusban 20,4 százalékos volt a havi visszaesés.

    Éves összevetésben a márciusi 2,0 százalékos és az áprilisi 1,3 százalékos mérsékelt visszaesés után az eddigi mélypont májusban volt 18,5 százalékkal, ami júniusra 15,7 százalékosra enyhült.

    Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 26,7 százalékkal, az egyéb építmények építésében 23,8, a speciális szaképítésben 14,8 százalékkal esett vissza a termelés.

    A megkötött új szerződések volumene 41,5, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 38,7, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 43,6 százalékkal kisebb lett, mint tavaly júliusban.    Az építőipari vállalkozások július végi szerződésállománya 21,0 százalékkal elmaradt a tavaly július végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 5,0 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 31,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

    Az év első hét hónapjában 9,8 százalékkal csökkent az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest.

 

(MTI)

 

 

Tegnap 16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.