A magyar vásárlók pesszimisták, de a kölcsönről nem mondanak le

A magyar vásárlók a pesszimistábbak közé tartoznak Európában, ám ezt a piaci folyamatok sem igazán támasztják alá, hiszen a jegybank adatai szerint tavaly 60 százalékkal több személyi kölcsönt vettek igénybe az ügyfelek, mint egy évvel korábban, és ez arról árulkodik, hogy az emberek a borúlátás ellenére terveznek, és neki is látnak elképzeléseik megvalósításának – közölte a Magyar Cetelem Bank (MCB) egy felmérés alapján.

2017. június 10., 08:46

A Cetelem 2017-es körképének adataiból, amelyeket az MCB ismertetett az MTI-vel, kiderül: miközben az európaiak közérzete tíz év óta a legjobb, a magyarok országuk helyzetét és egyéni kilátásaikat is borúsabban ítélik meg az átlagnál. Ugyanakkor a magyar fogyasztók 36 százaléka számít személyes helyzetének javulására az elkövetkező két évben, a kontinens egészében mért 32 százalékkal szemben.

A Cetelem évente megjelenő, tizenöt országra kiterjedő körképe szerint a kontinens egészére vetítve egy év alatt 4,7-ről 4,9-re emelkedett az országok általános helyzetét tízes skálán értékelő pontszám. Kivételt csak Franciaország (4,4) és Magyarország (3,9) képez, ahol nem változott a fogyasztók érzete tavaly óta. Személyes helyzetüket értékelve a magyarok pesszimistának számítanak a kontinenshez képest, 4,2-re értékelték saját helyzetüket, míg az európai átlag 5,5.

A Cetelem felhívta a figyelmet, annak dacára sem javult a magyarok közérzete, hogy tavaly jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, emelkedtek a reálbérek, fellendült a fogyasztás és bővült a hitelezés.

A Cetelem 2016-os körképéből az is kiderül, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége, 90 százaléka alaposan megnézi és összehasonlítja az árakat, mielőtt vásárolna. Magyarországon az emberek 91 százaléka veti össze az árakat a vásárlást megelőzően, 87 százalékuk pedig sokat töpreng, mielőtt pénzt ad ki valamire.

A Cetelem körkép 10 673 (országonként legalább 800) európai polgár bevonásával készült 2016 végén. A kutatásban részt vevő országok: Belgium, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Franciaország, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovákia.

 

Tegnap 16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.