A Fidesz kutatóintézete szerint a magyar bérek határozottan elkezdtek felzárkózni az uniós átlaghoz, csak az a baj, hogy ez nem igaz

A térségben a bérek emelkedése felülmúlja az uniós átlagot, ennek köszönhetően határozott bérfelzárkózási folyamat indult el a Századvég Alapítvány szerint.

Csütörtöki közleményükben kiemelték, hogy 2017-ben a 10 százalékot meghaladó magyarországi bérnövekedés a második legnagyobb volt az EU-ban, miközben a közösség átlaga csupán 2,4 százalékot ért el. A tágabb összehasonlításból kiderül, hogy a nettó bérek az infláció hatását kiszűrve 2010 és 2018 között 38,1 százalékkal, a családi adókedvezményt is figyelembe véve több mint a 43 százalékkal nőttek,

2002 és 2010 között viszont csak 13,3 százalékkal

– írta az alapítvány közleményére hivatkozva az MTI.

Az Eurostat legfrissebb adatai mindezzel szemben azt mutatják, hogy az egy évvel ezelőtti nagy magyar béremelkedés arra volt elég, hogy Magyarország egy picit visszacsússzon a jövedelmi listán.

A medián magyar például – akinél Magyarországon ugyanannyi gazdagabb él, mint ahány szegényebb –, 2016-ban az európai rangsor 18,7 százalékánál volt, 2017-re viszont minden jövedelememelkedés dacára visszacsúszott a 17 százalékos pozícióba. Tehát 1,7 százaléknyi – 8,5 millió – európai megelőzte őket.

Ezzel azt az apró előrelépést is elvesztették a magyar középrétegek, amit 2010 óta megtettek.

Azok a honfitársaink, akiknél félmillió gazdagabb és 9,5 millió szegényebb magyar él, szintén visszaestek, az európai jövedelmi eloszlás 56,2 százalékáról a 54,2 százalékára, a legszegényebb magyarok eközben a padlóra kerültek, a legszegényebb félmillió magyar még az igen gyászos 2016-os pozíciójánál is mélyebbre került,

Európa abszolút legszegényebbjei közé.

Mindez azt jelenti, hogy hiába emelkedtek a bérek Magyarországon olyan mértékben, mint amilyet 2010 óta nem látott az ország, az többi európai országokban – pontosabban azokon belül is azokban a rétegekben, ahol a magyarokhoz hasonlóak a jövedelmek, tehát jellemzően az európai jövedelemeloszlás alsó ötödében –

még a magyarországinál is gyorsabban nőttek a fizetések

– írta a G7.