A februári infláció felülmúlta a várakozásokat, mindenki az MNB-re vár

2019. március 8., 11:34

Szerző:

Februárban az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,2 százalékponttal, 3,2 százalékra emelkedett; a többi tartósabb inflációs tendenciákat megragadó mutató, a keresletérzékeny és a ritkán változó árú termékek inflációja is nőtt az előző hónaphoz képest 0,1, illetve 0,3 százalékponttal 3,1, valamint 3,6 százalékra – állapította meg a legfrissebb inflációs adatokat értékelő pénteken kiadott elemzésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A szolgáltatások inflációja is nőtt az előző hónaphoz képest – fűzték hozzá.

Ezzel a jegybank által az inflációs alapfolyamatokat megragadni hivatott valamennyi alapmutató a 3 százalékos inflációs cél fölé emelkedett.

Piaci elemzők gyakran felidézik Nagy Mártonnak, az MNB alelnökének januári nyilatkozatát, amelyben kijelentette: ha az adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedik, az a jegybanknak elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását.

– A fogyasztói árak emelkedése februárban jelentősen felülmúlta a várakozásokat, a maginfláció és az adószűrt maginfláció is jóval meghaladta a 3 százalékos jegybanki célt. Mindezek hatására a Monetáris Tanács elkezdheti a monetáris kondíciók normalizálását, egyelőre a nem hagyományos eszközök visszavonásával – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott legfrissebb jelentését. 

Virovácz Péter az ING Bank vezető elemzője megállapította: a fogyasztói árak éves emelkedése februárban jelentősen felülmúlta az elemzői várakozásokat. Az infláció gyorsulásának háromnegyedét az élelmiszerek drágulása magyarázza, az üzemanyagárak alakulása önmagában 0,1 százalékponttal növelte az inflációt. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemezője kiemelte: az árnyomás fokozódására utal, hogy a maginfláció 3,5 százalékra ugrott, az adószűrt maginfláció pedig 3,2 százalékra gyorsult. Ennek hatására a Monetáris Tanács elkezdheti a monetáris kondíciók normalizálását, egyelőre a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap állomány mérséklésével.

16:32

Már rögtön az első negyedévben elérte az egész évre tervezett hiánycél 58 százalékát a kormány, aminek két legfőbb oka a 13. havi nyugdíj kifizetése, valamint a magas hozamú inflációkövető lakossági állampapírok után fizetendő kamatok voltak. Ebből adódóan a költségvetés kiigazítása elkerülhetetlen, amit minden bizonnyal a lakosság is megérez majd.

Amióta csökken az infláció és az alapkamat, azóta egyre olcsóbbak a lakáshitelek is. A Bankmonitor szakértőinek ezért mind többen teszik fel a kérdést: meddig folytatódik a kamatcsökkenés, mikor érjük el a 2 évvel ezelőtti kamatszintet? A válasz azonban sajnos nem az, amit sokan várnak.