2018/49 Egyre fogy a levegő

2018. december 5. 10:42

Itthon maradok, beletemetkezem a munkába, és közben abban reménykedem, hogy semmi, így az Orbán-rezsim sem tart örökké – nyilatkozza a 168 Órának Dés László, akit annak apropóján kérdeztünk, hogy élete első szerzői-előadói lemezét, az Éjféli járatot december végén mutatja be az Arénában.

Elmondja, melyik dalából nem lett siker, hiába volt a kedvence, és melyiket nem szerette, amiből viszont gigasláger lett. Beszél arról is, mióta foglalkoztatja a közélet, miért nem lepte meg a NER, és fiatalon miért nem költözött külföldre.

A demokrácia meghekkelhető

Miért hiszi, hogy a CEU hálózatkutató tanszéke végül Budapesten maradhat? Szerinte miért öli meg a demokráciát, ha nem úriemberek, akik egy-egy országban dominálják a politikát? Erről is beszélt lapunknak a hálózattudomány megteremtője, Barabási Albert-László, aki alighanem a legismertebb a kiemelkedő magyar tudósok között. Barabási azt bizonyította be, hogy a nagy hálózatok felépítése meglepő hasonlóságokat mutat az idegrendszertől és az internettől kezdve egészen a társadalmi kapcsolatokig. Behálózva című könyve 14 angol nyelvű kiadást ért meg, hetvenezer példány fogyott belőle. 13 nyelvre fordították le és Obama kampánystábja alapműként használta. Legújabb műve, A képlet ezt a sikert is túlszárnyalhatja, amerikai kiadásának címlapja maga is egy formula: Barabási Albert-László + A képlet = A siker univerzális törvényei. Interjúnk.

Lapozzon bele!

Honvédelmi saláta

A papírforma szerint a kormány januártól akár be is vezetheti a honvédelmi veszélyhelyzetet. A jogszabály meglesz rá, és az Ukrajna tíz megyéjében bevezetett hadiállapot apropóként is szolgálhat. A parlament előtt van egy honvédelmi salátatörvény, amely az ilyen típusú jogszabályokra jellemzően lehetőséget nyújt, hogy új és új meglepetéseket találjunk benne, ahogy a tisztiorvos is a franciasalátában. A törvény és maga a honvédelmi veszélyhelyzet is az új védelmi miniszter, Benkő Tibor debütálása. A bevezetése miatti aggodalom annyiban semmiképpen sem alaptalan, hogy a migrációs nyomásra kalibrált vészhelyzetet is fenntartja a magyar kormány, anélkül hogy különösebb migrációs nyomás lenne. Az ukrajnai megyék, amelyekben a hadiállapotot bevezették, messze vannak tőlünk, bár maga Ukrajna kétségtelenül a szomszédunk. Az Azovi-tengeren kialakult orosz–ukrán feszültség enyhülni látszik, de nehéz bármilyen jövendölést is tenni, mert a márciusi ukrán elnökválasztásig az érdekek kiszámíthatatlan kavargása várható. Orbán Viktor egyébként a legfontosabb céljai között említi újabban az „önálló magyar hadsereg” megteremtését, s ennek érdekében most a pincétől a padlásig átszervezik a honvédséget. A honvédelmi veszélyhelyzet csak egy új eleme az új építménynek. Összeállításunkban megvizsgáljuk a teljes reformfolyamatot, az aktuális külső katonai kockázatot, az orosz–ukrán szituációt és természetesen magát az új veszélyhelyzetet is.

Nem csak a szegények fűtenek autógumival

Budapest és a vidék levegőszennyezettségének hátterében nagyrészt eltérő okok állnak. Ennek ellenére összehangolt környezet- és szociálpolitikai intézkedésekkel rövid idő alatt jelentősen lehetne javítani az ország levegőjét. És nagyon ránk is férne, mert komoly bajban vagyunk. Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét kérdeztük.

Annyi kibontatlan gondolat van bennem

Családjával távol lakik mindentől, bent az erdőben. Nyughatatlan, bevallása szerint nem szociális ember. Kollár-Klemencz Lászlónak most jelent meg a Magvetőnél A műanyag kerti székek élete című novelláskötete. Feleségével üzemelteti a Rengeteg büfét, dolgozik új kéziratán, egy sanzonesten, új Kistehén-lemezen, és közben lovainak karámot, fészert akar építeni. Nincs mese, munkamániás, mondja magáról. Egy kicsit olyan, mint a novelláiban megjelenő műanyag kerti székek: egyszerre idegen, szerethető és kívülálló.