Sokaknak megnyugvás, hogy Eszenyi Enikő visszalépett – Kerekes József a 168 Órának

2020. március 20., 15:41

Szerző: Árpási Bence

Eredetileg Eszenyi Enikő valótlan állításaira szerették volna felhívni a figyelmet, nem az igazgató elmozdítása volt a cél

– jelentette ki lapunknak Kerekes József színművész. Ő is aláírta azt a nyilatkozatot, amelyet Stohl András is, és amiben több színésztársával együtt megerősítik azokat az kijelentéseket, amely szerint „Eszenyi Enikő által gyakorolt verbális erőszak és agresszív vezetői kommunikációja hozzájárult ahhoz, hogy felbontsuk a szerződésünket a Vígszínházzal.”

Kerekes József 2011 és 2017 között volt a teátrum tagja és pont a hangulat miatt jött el. A színész most azt mondta, annyit akartak elérni, hogy Eszenyi Enikő ne hazudtolja meg azt a két embert, aki beszámolt a színházban tapasztalható légkörről. Kerekes József hiányolja Eszenyi bocsánatkérését. Úgy mondott le, hogy saját magát tünteti fel áldozatként, miközben folyamatosan jöttek elő egykori munkatársak, akik arról számoltak be, hogy milyen sérelmeket okozott számukra az igazgató. Kerekes József szerint ez a stílus egy szépséghiba, mert sokkal több embernek okozott az igazgató sokkal nagyobb fájdalmat. A lényeg ugyanakkor az, hogy visszavonta a pályázatot. Kerekes József úgy ítéli meg, hogy fejlemény megnyugvás azoknak, akiknek Eszenyi sebeket okozott és akiknél most ezek sebek feltépődtek.

Kerekes József véletlennek nevezte, hogy a történtek így alakultak. Azt a két embert – Néder Pannit és Fenyvesi Lilit – akik névvel kiálltak, hősöknek nevezte. Hangsúlyozta, ez nem egy támadás volt Eszenyi Enikő ellen, csak annyit mondtak, hogy "ne hazudtold meg a Lilit és a Pannit, mert mi is ott voltunk és pontosan tudjuk, hogy ezek a dolgok így történnek abban a színházban."

Kerekes József
Fotó: Médiaklikk

Mindenki máshogy élte meg a történteket, saját magáról pedig azt mondta, enyhébben fogta fel meg. „Mindenkinek lelkiismeretfurdalása van, hogy akkor abban a pillanatban 

miért nem álltam fel és miért nem mondtam azt, hogy na most húzol el a francba! De nem álltunk fel.”

Szerinte utólag már nem érdemes firtatni, akkor miért nem tették meg.

Kerekes József jelezte, annak ellenére, hogy már nem tagja a Vígszínháznak, több, még most is ott dolgozóval tartja a kapcsolatot. Példaként említette, hogy más kollégájához hasonlóan kapott olyan, meleg hangú SMS-eket, amelyben az ott dolgozók megköszönik a kiálló színészeknek, hogy nyilvánosság elé álltak, mert ők belülről nem mernek előlépni. „Ha egy intézménynek a túlnyomó többsége azt kívánja, hogy már nem jó ezzel az emberrel együtt dolgozni, akkor ez a legtermészetesebb, hogy akkor ő veszi a kalapját és azt mondja, akkor a többség akarata előtt én meghajlok. Innentől kezdve minden mást fölösleges ragozni” – fogalmazott a színész.

Véleménye szerint ez az ügy messze túlmutat Eszenyi Enikőn és a Vígszínházon, nem szabad itt leragadni, mert nem specifikus az eset. Mint mondta, „nem csak az Enikő valótlan tartalmú állításai ellen hadakoztunk, hanem hogy polgári öntudatra ébredjünk.” Szerinte ezek a jelenségek ugyanúgy előfordulnak egy multicégnél, egy tantestületben, a Parlamentben, vagy bárhol „csak nem merünk róla beszélni, mert rossz beidegződés van az emberekben, hogy hát igen, tényleg így szokták, hát ő a főnök, ő megteheti. Nem teheti meg senki. Nem. Legyen az iskolaigazgató, cégvezető, kórházigazgató vagy akár a miniszterelnök. 2020-ban ez megengedhetetlen magatartás.”

Egy másik példát is hozott, hogy mennyire nem a Vígszínház jellemzője, ami történt. 

„Most miről beszélünk, amikor a vak komondoron átesik a képviselő felesége??!! Az ugyanez. Ő megteheti, mert neki van egy vak komondora??!! Hát miért tehetné??!! Itt a probléma.”

Kerekes József szerint ezt az ügyet sokkal könnyebb úgy elintézni, hogy ez a színházban történik, mert addig sem kell senkinek a saját portáján sepregetnie. Reményét fejezte ki, hogy a koronavírus miatti házi karantén alatt „kicsit magunkba szállunk, átértékeljük és felülbíráljuk a dolgokat.”

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

2024. április 11., 11:02

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.