Tedd valódivá a lehetetlent!

“Művész az, aki annak hiszi magát.” A mondat,a maga egyszerűségében a titka Yoko Ono életének. Művésznek lenni számára mindig az élet és a művészet vegyítését jelentette és több vonatkozásban azt, hogy életéből műalkotást varázsoljon.

2014. június 22., 14:24

Életének nyolcvanegy éve alatt Yoko Ono mindig az első vonalban állt, mindig új tervei voltak, soha nem állt le. Erről tanúskodik az a Half-a-wind show című nagy retrospektív kiállítás is, amely a bilbaói Guggenheim múzeumban látható szeptember 1-ig.

A kiállítás kb. 200 művet mutat be húsz tematikus felosztásban. Installációkat, műtárgyakat, rajzokat, fotókat,szövegeket, performance dokumentációt foglalnak magukba. Művek és elképzelések hihetetlen mennyiségét,amelyek között számos “ költői, abszurd és utópisztikus” van – mondják a kurátorok. Sok anyag kiindulópontja írott vagy orális instrukció, amely aktív szerepet ad a nézőnek. Az egyik leghíresebb, amelyet az 1964-es Grapefruit tartalmaz, inspirálta John Lennont az Imagine megírására – számolt be róla a Népszava.hu.

Alapját azok a rövid “elképzelések”adják, amelyeket a művésznő azért írt hogy bátorítsa a bombázásoktól félő és éhező öccsét, amikor a család a II. világháború idején evakuált Tokióból. ”Kitaláltam menüket és a testvérem jobban lett. Évekkel később átalakítottam ezeket a gondolatokat olyan instrukciókká, amelyek segítik az embert abban,hogy jól érezze magát. A könyv a hatalomról és a képzelet erejéről szól. Úgy gondolod, hogy valami lehetetlen, aztán elképzeled, majd valódivá teszed.” – magyarázza az El Mundo riporterének.

Igazivá tenné a képzeletet, ez kellene, hogy fő célja legyen minden művésznek és művészi alkotásnak. De Yoko Ono számára a mást elképzelni a létünk és a világ megváltoztatását is jelenti. Például, elképzelni a békét és békét teremteni. “ Ez nem nehéz, lehetséges, a szemünk előtt van, csak az emberek nem akarják látni. Szerintem mindnyájan cselekedhetünk úgy,hogy a világ békésebb legyen, főként úgy,hogy elképzeljük a békét, a békére gondolunk mindennap. A világban az emberek 90 %-a békét akar, miért kellene a másik 10 %-hoz igazodnunk? Az embereknek sokkal több hatalmuk van, mint hiszik.”

Elhatározás kérdése lenne, hogy valaki művész legyen? “Nem tudom, csak magamról beszélhetek, művész voltam már anyám hasában is” – mondja. Igaz, hogy a család kiskorától kezdve arra ösztönözte, hogy megismerje, gyakorolja a művészetet. Japán arisztokrata családban nőtt fel, a legexkluzívabb iskolákba járt, osztálytársa volt a leendő Akihito császár. „Zeneszerző akartam lenni,de az én időmben a nők nem lehettek azok és apám az éneklés felé irányított. Klasszikus éneket tanultam, de nem tetszett. Amikor a családom áttelepült az Egyesült Államokba, elindultam a magam útján, New Yorkba mentem.” Itt találkozott a korabeli New Yorki avantgárddal és kezdte elképzelni az új életét.” Jókor voltam New Yorkban, akkor történt minden és én része voltam ennek a mindennek.”

Része volt a Fluxusnak, annak a művészeti mozgalomnak, amely George Maciunias köré szerveződött és olyan különleges személyiségeket tömörített, mint Nam June ‚Paik, Joseph Beyus, John Cage, Jonas Mekas és sok más olyan művész is, akik a mozdulat művésziségét, a performance, a happening központiságát hirdették és a műalkotás helyett inkább provokálták a művészetet és így megmenekültek attól a lehetőségtől,hogy kereskedjenek a művészetükkel.” Mindig azt gondoltam, hogy annak, amit alkotok, teljesen tisztának kell lennie és nem kell pénzt szerezni a művészetemmel és így is tettem.”

A londoni Indica Gallery-ben 1966-ban megnyitott kiállításán találkozott először John Lennonnal és ez a találkozás megváltoztatta az életét.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál.