Felavatták Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobrát a nyugat-kínai Csungkingban

2019. november 29., 19:25

Szerző:

Petőfi Sándort és Szendrey Júliát közösen ábrázoló szobrot avattak pénteken a nyugat-kínai Csungkingban. Szórádi Zsigmond Kokárda virága című alkotása a Külgazdasági és Külügyminisztérium adománya Jücsung kerület önkormányzatának a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából.

A Magyarország Csungkingi Főkonzulátusának szervezésében felállított, kettős szobor avatásán Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó és Csang Ling, Kína Népi Politikai Tanácskozó Gyűlésének helyettes elnöke mondott ünnepi beszédet.

Szőcs Géza az MTI-nek pénteken elmondta, a szoborállítás annak a stratégiának a része, amely a magyar külpolitikai apparátuson keresztül Nyugat-Kínában is meg akarja jeleníteni Magyarországot, hiszen eddig csak Pekingben és a tengerparti városokban volt hagyománya a magyar politikai, gazdasági és kulturális jelenlétnek.

A közelmúltban azonban három közép- és nyugat-kínai város - Csungking, Csengdu és Hszian - egyetemein is magyar szakok jöttek létre, Csungkingba pedig rövidesen közvetlen légijárat is indul Budapestről - emlékeztetett. Ez a szoboravatás tehát nem csupán egy kulturális szimbólum, hanem a magyar kormány által hirdetett keleti nyitásnak és a kínai Egy övezet, egy út programnak is konkrét megjelenése - hangsúlyozta a miniszterelnöki főtanácsadó. Mint hozzátette, Szórádi Zsigmond szobra azt a Petőfit jeleníti meg, akihez minden kínainak van kötődése, hiszen valamennyi kínai iskolás megtanulja a magyar költő Szabadság, szerelem című versét. De a szobor persze a szerelmesekhez is szól, ezért melléje egy lakatfalat is kialakítottak, ahová elhelyezhetik szerelemlakatjaikat - jegyezte meg.

Szőcs Géza felhívta a figyelmet arra is, hogy idén már nyolcadik alkalommal tartják meg a Nyugat-kínai Magyar Kulturális Fesztivált. A Budapesti Ősz programsorozat keretei között megrendezték továbbá a Magyar-Kínai Kajak-Kenu Bajnokságot és a Magyar Irodalmi Estet, most pedig a magyar filmhét kezdődik, amelynek során olyan magyar filmeket ismerhet meg a nyugat-kínai közönség, mint a Valami Amerika 3., a Brazilok, a Viszkis és a Napszállta.

Az Egy övezet, egy út Kína első számú külgazdasági projektjének számít. Arról szól, hogy a távol-keleti nagyhatalom utakkal, kikötőkkel és gázvezetékekkel köti össze Ázsia, Európa és Afrika, országait. Összesen 65 országot érint, Magyarország pedig 2018 áprilisában megvétózta azt a EU-s határozatot, amely a terveket kínai befolyásszerzési törekvésként ítélte volna el. A pekingi vezetés gyakorlatilag hűségesküre, a külpolitikai doktrínája elfogadására kényszeríti a vele szerződő országokat, nem is beszélve azokról a hitelekről, amelyekkel magához köti őket.

 

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.