Patkós Irma hagyatéka – Veszélyben a ceglédi alkotóház, ahol rengeteg fiatal művész bontogatja a szárnyait

2019. július 10. 14:20 - szerző: Sándor Zsuzsanna

A Hollós utca 20.-ban Cegléd egyik nevezetes háza áll: Patkós Irma szülőháza. Ide vonult vissza időskorában a színésznő, és itt élt 96 éves koráig. 1996-ban halt meg, de végrendeletét már a nyolcvanas években megírta. Mivel örököse nem maradt, házát Cegléd városára hagyta, és végső kívánsága az volt, hogy otthona nyitva álljon mindenki előtt, akit érdekel a művészet és a kultúra, és az ingatlan alkotóházként működjön tovább. Fedezetként minden ingóságát – értékes bútorait, szőnyegeit, festményeit, arany ékszereit, pénzét – a köz javára hagyta örökül. A házban ma a Fiatal Alkotók Műhelye (FIAM) működik Sárközy Erzsébet festőművész vezetésével. S noha fontos közfeladatot látnak el, a jövőjük bizonytalan.

A ceglédi Fiatal Alkotók Műhelyébe hatéves kortól felső korhatár nélkül járhatnak azok, akik a képzőművészetet nem feltétlen életcélnak, inkább életformának tekintik. Rajzzal, festéssel szeretnék megteremteni belső világukat: számukra a művészet az önkifejezés szabadsága és közösségformáló erő is. De sokan a hivatásukat is itt találták meg. A növendékek közül eddig harminckettőt vettek fel képzőművészeti szakközépiskolába, illetve egyetemre, ami óriási eredmény. Egy kisvárosból az ország legjobbjai közé bekerülni ugyanis rendkívül nehéz, e műhely nélkül esélyük sem igen lett volna erre.

Hogy mennyire nehéz egy kisvárosból kiemelkedni, művészi pályát építeni, azt Sárközy Erzsébet, a FIAM vezetője is átélte. A műhelyt részben azért is hozta létre tíz évvel ezelőtt, hogy a következő tehetséges nemzedékek indulását megkönnyítse, nekik már kevesebb akadállyal kelljen megküzdeniük. Fontos volt az is, hogy Patkós Irma végakaratát megvalósítsa, és a halála után üresen maradt házba élet költözzön. A festőnő személyesen ismerte Irma nénit, szinte pótanyjának tekintette.

Fotó: Bazánth Ivola

A ceglédi Hollós utcai házban találkozunk. A kertben rózsalugas, orgonabokrok, bent a fehérre meszelt hűs falak közt vendégszoba várja az érkezőket. A régi szép asztal és a székek még Patkós Irmáé voltak. Egykori nappalija most galéria, a falakon mindenütt gyönyörű grafikák, pasztellek, festmények. A tanítványok munkái. A házat kibővítették még egy teremmel, amelyet műhelynek rendeztek be. A szövés-fonástól, korongozástól a bábkészítésig mindenfélét lehet itt tanulni.

Sárközy Erzsébet is tősgyökeres ceglédi, 1950-ben született, és szüleivel itt laktak pár méterre Patkós Irma házától. Kiskorától kezdve jóban volt a „híres szomszédukkal”, akit épp azért szeretett mindenki annyira a városban, mert nem voltak sztárallűrjei. Sőt ha valaki nem ismerte a múltját, meg nem mondta volna róla, hogy az ország egyik leghíresebb színésznője. Patkós Irma a halála előtt néhány évvel egy róla készült portréfilmben a ceglédi televíziónak azt mondta: „Én a magánéletben mindig visszavonult, egyszerű életet éltem, nem voltam se primadonna, se színésznő az életben, csak én magam voltam. Egyszerű, vidéki nevelésű kis polgárlány, aki ha primadonna volt is, megöregedett. De azért az egyéniségét megtartotta magának.”

Fotó: Bazánth Ivola

– Nagyon kedves, közvetlen néni volt, mackónadrágban, virágos otthonkában járt, triciklivel közlekedett. Heten voltak testvérek, és ő gondozta az itt élő idősebb testvéreit is. Édesapám lakatos volt, gyakran átjárt hozzá segíteni, Irma néni is rendszeres vendég volt nálunk – meséli a festőnő.

Patkós Irma már rég visszavonult a színészettől, amikor öregkorában újra felfedezték a filmesek. Hetvenegy éves volt, amikor főszerepet játszott Sándor Pál Sárika drágám című mozijában, és attól kezdve rendszeresen hívták filmekbe, tévéjátékokba szerepelni. Sokszor jött érte taxi, vitték forgatni. A kései siker sem változtatta meg a természetét: az ország Irma nénije ugyanaz az egyszerű asszony maradt. Sárközy Erzsi pedig gyermekkorának összes búját-baját megoszthatta vele.

A kislány már négyévesen rajzolt, ötödikes korában, az iskolában is felfedezték a tehetségét. Festőművész akart lenni, de Cegléden egyetlen szakkört sem talált, ahol gyakorolhatna. Érettségi után mégis megpróbálta a képzőművészeti főiskolát, de felkészítés nélkül nem volt esélye. Szegedre ment, elvégezte a tanárképző főiskola rajz–földrajz szakát, mellette képesítés nélkül tanított tanyasi iskolában. Nyaranta a zebegényi festőtáborban tanult, ott már igazi mesterektől. Lett is eredménye: másodszorra felvették a képzőre. De hiába szerzett festőművész diplomát, a vidéki lány kisebbrendűségi érzéseit nem tudta leküzdeni magában. Közben férjhez ment, megszületett a fia, Bence, aki ma a Libri Kiadó igazgatója. A család visszaköltözött Ceglédre, Sárközy Erzsébet később tanítani kezdett a helyi szakközépiskolában, saját műhelyében, a Bagolyvárban is. A kiállításokra benyújtott pályázatait sorra visszautasították. Patkós Irma biztatta, elmesélte, milyen nehéz volt neki is annak idején kitörni a vidéki ismeretlenségből, eljutni a fővárosi rivaldákig. A tehetség nem mindig elég, kapcsolatok is kellenek. A színésznő javasolta azt is, hogy próbáljon meg külföldön kiállítani, mert ha kint nevet szerez, itthon is másként fognak ránézni. Igaza lett. Sárközy Erzsébet műveit beválogatták egy bécsi csoportos tárlatra, majd hívták Németországba, Angliába is kiállítani. Ezután a hazai galériák is megnyíltak előtte.

– Irma néni szinte minden itthoni kiállításomra eljött, annyira izgultam, hogy fogta a kezemet. Verset mondott a megnyitókon, ez volt az ő ajándéka. Lelki támaszom volt, nélküle nem tudtam volna mindezt végigcsinálni.

Mondogatta, mennyire szeretné, ha az otthona alkotóházként maradna fent. Halála mindenkinek nagy veszteség volt, és a város megőrizte első női díszpolgárának az emlékét. Nevét művészeti szakközépiskola viseli Cegléden, a filmszínházban mozitermet neveztek el róla, a hagyatékából állandó kiállítást rendeztek a Kossuth Múzeumban. A temetőben mindig friss virág díszeleg a sírjánál.

Fotó: Bazánth Ivola

A házáról és a végrendeletéről mégis mintha megfeledkeztek volna. Tizenkét évvel Patkós Irma halála után Sárközy Erzsébet elment, hogy megnézze, mi is van abban a házban, ahol gyerekkorában olyan szívesen időzött. Megdöbbentő állapotokat talált. A bejárati ajtón befújt a szél, a ház romokban állt, a kertet benőtte a gyom.

– Látszott, hogy senki sem törődött itt semmivel. Az asztalon lévő vázában még ott volt Irma néni utolsó virágcsokra, elszáradva. A vize megfagyhatott valamikor, mert a váza kettétört. Ott maradt az ágya mellett a posztópapucsa is, már szétrágta a moly.

Akkor döntötte el a festőnő, hogy megmenti a házat, és megvalósítja Patkós Irma végakaratát. Pályázatot adott be az alkotóház koncepciójával, az önkormányzat jóvá is hagyta. De mivel új választások jöttek, a pályázat fiókba került. Ráadásul egy helyi sztárépítész megnézte az épületet, s kijelentette: annyira lepusztult a ház, hogy ezen már csak a buldózer segíthet. Majd az újjáalakult városvezetés újra elővette a pályázatot, és a főépítészük mégiscsak engedélyezte a felújítást. A költségeket a városháza állta, és az egy évig tartó építkezéseket Sárközy Erzsébet egymaga szervezte meg és vezényelte le. Kegyetlenül nehéz időszak volt. A végén ott állt a felújított, gyönyörű ház – üresen. A festőnő 42 szponzort talált meg, mindent ők adtak össze, ami egy működő képzőművészeti műhelyhez kell, ahol rendszeresen tartanak kulturális programokat, nyári szakmai táborokat is.

Az önkormányzat 2014-ben aláírta, hogy 15 évre, havi egyforintos jelképes összegért bérbe adja a házat a Fiatal Alkotók Műhelyének. Minden évben a költségvetési vitában megszavazták azt is, hogy az alkotóműhely rezsijét is átvállalják. A többi fenntartási költséget a FIAM fizeti. Nekik azonban lényegében csak a tandíjakból vannak bevételeik. Havi 9000 forintot kérnek a gyerekek szüleitől, ezért az összes eszközt, nyersanyagot, a kemence használatát biztosítják nekik. Az így befolyó pénz szinte semmire sem elég. A csoportfoglalkozásokat négy művészpedagógus is segítette havi húsz-húszezer forintért. Sárközy Erzsébet ingyen, hivatástudatból csinál mindent, hogy kollégáinak legalább ekkora összeget ki tudjon gazdálkodni, és fussa ceruzára meg festékre. Noha az alkotóház közfeladatot lát el, még saját telefonja sincs. Sárközy Erzsébet családja fizeti a mobilszámlát, de még a ház riasztóberendezését is.

Kezdettől furcsa a FIAM és az önkormányzat kapcsolata. A kemény munkával felújított háznak még hivatalos átadóünnepséget sem szervezett a városi hivatal, a helyi sajtó alig tájékoztat az ott zajló eseményekről, kiállításokról. Tavaly októberben kiszakadt az alkotóház bejárati ajtaja. Az önkormányzathoz fordultak, a szerződés szerint a javításokat is annak kellene intéznie. Decemberben még semmi nem történt, a hideg miatt már tanítani sem lehetett. Sárközy Erzsébet végül a Facebookon kért anyagi támogatást ismerősöktől és ismeretlenektől. A polgármesteri hivataltól kemény figyelmeztetést kapott, többé ne forduljon a nyilvánossághoz. A botrány elkerülése érdekében végül a hivatal inkább kiküldött hozzájuk egy asztalost. Nemrég a vihar kitépett három fát a kertben. Hiába vártak megint az önkormányzat segítségére, csak akkor mozdult, mikor a szülők szervezkedni kezdtek, hogy a ledőlt súlyos fatörzseket valahogy elszállítsák.

– Tavaly már két pályázatunkat elutasította az önkormányzat. Idén Rajzás címmel a fennállásunk tizedik évfordulójára szerveztünk nagyszabású ünnepi kiállítást. Ezt a saját pénzemből kellett kifizetnem. Kénytelen voltam 200 ezer forintot kölcsönkérni, és még a 64 ezer forintos nyugdíjamból is beletettem 40 ezer forintot. A városháza elutasította ezt a pályázatunkat is, a jubileumi kiállításunkat egy fillérrel sem támogatta. A megnyitóra senki sem jött el a városházáról.

Fotó: Bazánth Ivola

Sárközy Erzsébet többször próbált a fideszes polgármesterrel, Takáts Lászlóval beszélni, de a megkereséseire Takáts nem reagált. Hallott arról is, hogy az önkormányzat a rezsitámogatások megvonását tervezi. Ez egyet jelentene a FIAM megszüntetésével, mivel képtelenek lennének önerőből a rezsit is fizetni. Illetve olyan sok tandíjat kellene kérniük a szülőktől, amit nem szeretnének.

A folytonos küzdelmekben, az állandó létbizonytalanságban megroppant Sárközy Erzsébet egészsége. Rákos betegséggel kezelték egy évig, de azután úgy döntött: nem adja fel, viszi tovább a Fiatal Alkotók Műhelyét, amíg erővel bírja. Tartozik ezzel a tanítványainak és tartozik ezzel Patkós Irma emlékének is. / Sándor Zsuzsanna