Itt a törvényjavaslat, így einstandolná az Orbán-kormány a kultúrát is

2019. december 9. 13:16 - szerző: Ágoston Zoltán

Hétfőn az ATV nyilvánosságra hozta azt a Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslatot, amely Kásler Miklós és Varga Judit által benyújtott kormányzati előterjesztés, nyomán született meg. 

A kormányzati előterjesztésnek eddig csak arról a két messzire visszhangzó pontjáról lehetett tudni, hogy megszüntetné a független színházak állami támogatását, illetve hogy az önkormányzati fenntartású, de államilag is támogatott színházak esetében miniszteri jóváhagyás – előzetes egyetértés – kell egy-egy igazgató kinevezéséhez. Ez a két pont már nem, illetve nem egészen így szerepel a törvényjavaslatban. A dokumentum szerint az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzat fenntartású színházakét pedig az önkormányzat, ha viszont az önkormányzat nem bírja, folyamodhat közös működtetésért az Orbán-kormány által kijelölt időpontig. A közös működtetésről szóló megállapodásnak – hangzik a szöveg – garantálnia kell a színház művészeti szabadságát, a részletes szabályokat – beleértve az igazgatók kinevezési módját – és a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét pedig a miniszter és az önkormányzat határozza meg. 

Fotó: MTI/Varga György

Ez elég cinikus megközelítés – fűzhetjük hozzá –, aligha akad ugyanis olyan önkormányzat, amelyik saját zsebből fent tudna tartani egy színházat. Jellemző, hogy a 2019-es költségvetés 13 milliárd forintot szán önkormányzati fenntartásban lévő színházak támogatására, és ami Budapestet illeti, a Vígszínház 556,4 millió, a Katona József Színház 383,8 millió, az Újszínház 250,6 millió, a Radnóti Miklós Színház 234,9 millió támogatást kap. A Katona József színház üzleti terve szerint – hívta fel a figyelmet korábban a 444 – ez a 383,8 millió forint a bevételei egyharmadát jelenti. 

Az Orbán-kormány egyébként „kultúrstratégiai intézményeket” akar életre hívni:

  • Az előadó-művészeti ágazatban ilyen lesz a Nemzeti Színház Közhasznú Nonprofit Zrt., a Magyar Állami Operaház, a Budapest Operettszínház, a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft., a Müpa Budapest – Művészetek Palotája Nonprofit Kft. és a Honvéd Együttes Művészeti Nonprofit Kft.
  • Az alkotóművészeti ágazatban a Petőfi Irodalmi Múzeum.
  • Az közgyűjtemény és emlékezetpolitikai ágazatban a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyarságkutató Intézet.
  • A népi hagyományok ágazatban a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

Ezen túl felállítják a Nemzeti Kulturális Tanács művésznevű testületet is, amely „a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait” hivatott biztosítani.  Elnökét az Orbán-kormány határozatában nevezi ki és menti fel, tagjai: a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és a kultúrstratégiai intézmények vezetői lehetnek, feladata pedig javaslatot tenni a kultúra kormányzati stratégiájára, véleményezni „a kulturális ágazati fejlesztési terveket”.  Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács  kijelölni a követendő irányt a művészek előtt, és dönt a pályázatokról, vagyis hogy ki kap pénzt az elképzeléseire. 

A törvénytervezetet az Orbán-kormány még karácsony előtt le akarja nyomni az Országgyűlés torkán, szerdán, gyorsított eljárásban tárgyalják a parlamenti képviselők.