Helyreállítják Augustus császár mauzóleumát Rómában

Restaurálják és megnyitják a nagyközönség előtt Augustus császár síremlékét Rómában, amelyet hetven év romlás után a Tim olasz telefontársaság finanszírozásával alakítanak át modern múzeumegyüttessé.

2017. május 3., 11:08

Augustus mauzóleuma előtt naponta több ezer római és turista halad el, nem is tudva, hogy a római birodalom alapítójának sírhelyénél jár. Pedig a hatalmas épület a szintén Augustus emelte Ara Pacis, vagyis az augustusi béke oltára szomszédságában áll.

A mauzóleum 1937 óta pusztult a szabad ég alatt. Virginia Raggi római főpolgármester jelentette be, hogy sikerült forrást találni az ókori műemlék megmentésére, amelyet a tervek szerint 2019 áprilisában nyitnak meg a látogatók előtt.

A helyreállításhoz szükséges hatmillió eurót (1,8 milliárd forintot) a Tim távközlési társaság biztosítja, további kétmillió euróval pedig a mauzóleum digitális, 3D-s látogatásának technológiai feltételeit teremtik meg.

Wikimedia

A mauzóleumban 13 000 négyzetméternyi falat kell restaurálni. A kör alakú, 87 méter átmérőjű, 45 méternél magasabb síremlék Hadrianus császár később épített síremlékéhez, vagyis az Angyalvár központi tömbjéhez hasonlított. Augustus császár mauzóleuma azonban ennél is nagyobb és impozánsabb volt.

Augustus a hatalmát megalapozó actiumi csata után, Kr. e. 28-ban indította el a mauzóleum építését az úgynevezett Mars mezőn, 800 méterre a Pantheontól. Ide temették el családja több ismert tagját, közöttük szeretett unokaöccsét, Marcellust is. A síremlékben helyezték el a Kr. u. 14-ben elhunyt Augustust is. A szarkofágok az évezredek során elvesztek.

A mauzóleumot a középkortól kezdve használták erődként, lakóépületként és színházként is. A síremlék csarnokában kialakított auditóriumban Arturo Paganini is fellépett. Az olasz fasizmus éveiben a színházat lebontották, és a mauzóleum azóta is magára hagyva, gazzal benőve pusztul.

Az ígéretek szerint az újranyitás után Augustus mauzóleumát a rómaiak ingyen látogathatják.  (MTI)

 

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.