Beate Uhse 51. árnyalata – „Családhigiéniai szaküzlettel” nyitott a szexbirodalom

Száz éve született Beate Uhse, a világ első szexboltjának, majd a kereskedelem e sajátos ágazatának alapítója. Feministaként adta el magát, de a férfiak igényeit kiszolgálva csinált nagy üzletet – mígnem virágzó konszernjét csődbe nem kergette az internet.

2019. december 18., 18:00

Szerző:

A 2001-ben elhunyt cégalapító kiváló gerelyhajító volt, majd szenvedélyes repülő lett. Tizennyolc évesen tette le a motorosvizsgát, kaszkadőrként és berepülőpilótaként dolgozott, Budapestre is vitt hajdan Junkers utasszállító gépeket. A II. világháborúban a Luftwaffe főhadnagyaként szolgált. Stukák, vadászgépek mellett még az első sugárhajtású Messerschmittet is vezette, hogy végül futárgép kormánya mellett meneküljön el kisgyerekével az égő Berlinből, a 24. órában.

A brit hadifogságból hamar szabadult, ám a Luftwaffe volt katonái nem repülhettek többé. Férjével (egykori repülőoktatójával) hajnövesztővel kereskedtek, kerékpáron járták a településeket. Nehezen tartották fenn magukat.

Fotó: Wikipedia/Wikimedia Commons

Az asszonytól jött az áttörést jelentő ötlet: az élettanban már fiatalon alapos tájékozottságra szert tett nő – anyja egyébként porosz orvos volt – X irat címmel brosúrát írt és adott ki, amelyben a fogamzás elleni védekezéshez szolgált tanácsokkal nőtársainak. Füzetét vették, mint a cukrot: egy év alatt 32 ezer példányt adott el belőle. Azért is, mert a kor egyik nagy problémáját érintette: akkoriban a háborúból hazatérő férfiaktól rengeteg gyerek született a lerombolt országban, ahol aztán sok nő – eltartó, lakás, kereset híján – nehéz helyzetbe került. „Minden ember természetes joga, hogy társadalmi körülményeinek megfelelően alakítsa ki családját” – írta tanácsadójában a remek üzletasszonynak bizonyult egykori pilótanő.

Az X irat adta jövedelemből 1962-ben lakóhelyén, a német–dán határ közelében fekvő Flensburgban nyitotta meg a világ első szexboltját, ahol persze nem szex-, hanem „családhigiéniai szaküzlet” állt a portálon. Az üzletben forgalmazták a fogamzásgátláshoz szükséges kellékeket – azok mellett pedig mindenféle ötletes vagy kevésbé ötletes olyan terméket, amelyek „hozzájárulhatnak az örömteli házasélethez” – miként a reklám hirdette.

A cégalapító a harcos feminista képét terjesztette magáról, akinek célja a női egyenrangúság, az önrendelkezés kivívása a férfiak uralta német társadalomban. Ez jól hangzott, ám Európa legnagyobb „szexkellékkonszernje”, amely a flensburgi boltból kinőtt, minden volt, csak nem feminista. Ellenkezőleg: a bolthálózat túlnyomórészt a férfiak igényeit szolgálta ki. Akárcsak a szexfilmeket játszó Beate Uhse-mozik, majd a csomagküldő áruház, ahonnan feltűnés nélkül lehetett megrendelni a kényes termékeket.

Beate Uhse
Fotó: Wikipedia/Rob C. Croes / Anefo

„Nem zárkózhattunk el vásárlóink új igényei elől” – nyilatkozott később Uhse asszony, amikor bírálták, amiért nők elleni erőszakot mutató pornófilmeket, videókat is árult. Valódi feministák, oldalukon egy nőmagazinnal PorNo mottóval kampányt is indítottak azért, hogy törvény tiltsa el az ilyenfajta pornográfiát, de nem jártak sikerrel. A különböző konzervatív, egyházi és egyéb szervezetek is eredménytelenül tiltakoztak éveken át a szexboltok ellen, és követelték betiltásukat. A cég megalakítása utáni évtizedben tulajdonosa 25 alkalommal állt bíróság előtt, összesen több mint kétezer per indult a vállalkozás ellen. Volt olyan, amely a btk. egyik nagyon régi paragrafusa alapján „bűnös, a tisztességgel és az erkölccsel ellentétes vágyak felkeltése és kielégítése” címen kívánta elítéltetni Beate Uhsét. Ő megúszta valamennyi perét – miközben azok révén rengeteg ingyenreklámhoz jutott. A német könyvkereskedelem szakmai szervezete ugyanakkor a konszern kiadóját „erkölcsi meggondolásból” nem vette fel tagjai sorába. Hasonló okból a sportos asszony nem lehetett városa teniszklubjának sem a tagja.

Mindez egyáltalán nem látszott őt zavarni, hiszen az üzlet virágzott. „Nem Jézus Krisztus vagyok, hanem üzletasszony” – kommentálta a támadásokat. Újabb nagy fellendülést hozott számára a német újraegyesülés. A szigorúan fegyelmezett NDK-ban szó sem lehetett szexboltokról, így aztán özönlöttek a vásárlók, a megrendelők, amikor az öt új tartományban is megnyíltak az addig csak a nyugati tévéből ismert Beate Uhse-boltok. Tíz évvel később tőzsdére vitték a vállalatot, a részvényeket 64-szorosan jegyezték túl, értékük 7 márkáról 25-re nőtt – azután viszont már csak csökkent. A hét országban működő Uhse-konszernnek fénykorában több száz millió eurós volt az éves forgalma.

Mindennek az elmúlt években véget vetett az internet. Szexfilmeket nem kellett többé vásárolni, kölcsönözni vagy a bolt fülkéjében nézni. És egyáltalán: nem kellett adott esetben napszemüvegben, széles karimájú kalapban besompolyogni, rettegve, hogy a tisztes családapát ilyen helyen látja egy ismerős. A pornókhoz immár sokszor ingyen is hozzá lehetett jutni – bizonyos „különleges” termékeken pedig túlhaladt az idő. Nem hozott sikert az sem, amikor Hamburgban csak nőket kiszolgáló üzletet nyitottak. A vállalkozás 2015 óta veszteséges volt, 2017 decemberében azután csődöt jelentett.

Beate Uhse úttörő szerepére sokáig az általa létrehozott berlini múzeum emlékeztetett. Kétezer négyzetméteren mutatta be az asszony kétségkívül érdekes életét, korszerű technikával szolgálta a felvilágosítást, az ismeretterjesztést. Pár éve a múzeum bezárt, de semmi okunk arra következtetni, hogy csökkent volna a németek érdeklődése a szex és kellékei iránt. Az Uhse-konszern örökébe lépő Orionnak 150 franchise-partnere van Németországban, teljes éves forgalmuk 50 millió euró körül jár. Napjainkban előtérben állnak a játékszerek (bármit is jelentsen ez), nemkülönben a minőség: a régi, kezdetlegesnek ítélt távol-keleti vibrátorok helyett első osztályú német technikát kínálnak, drágán. A szürke 50 árnyalata című könyv, illetve a könyvből készült film sikere nyomán kelendők a korbácsok és a használatuknál alkalmazott padok is – ezekhez képest Beate első, flensburgi boltja szolid óvszeráruda volt. / Heltai András

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.