Ascher-cukorkák és Csehov-csészék
A budapesti Katona József Színház könyv- és ajándékboltjának kínálatából az Ascher-féle köhögés elleni cukorka a legjobb poén. Ráadásul valóban csillapítja a kínzó torokkaparást. Márpedig Ascher Tamásról, a színház főrendezőjéről köztudomású: az akaratán kívül hangoskodó nézőt is simán kivezeti a zsöllyesorból. Az amúgy ajándéknak is szellemes gyógytermék most csökkentheti a hasonló kínos szituációk számát.
Egyébként a bolt merchandising – egyszerűsítve: „rajongói kegytárgy” – kínálatában megtalálhatók iparművészek által tervezett, a teátrum régi reklámmolinóiból kiszabott táskák és pénztárcák is: a Katona színészeinek portréival. Vagy a Pinokkió előadásához kapcsolódó pólók, bögrék, egyebek. És olyan prémiumtermék, mint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára, Lublóy Zoltán megálmodta csésze a „Csak csókolni érdemes” felirattal. A szöveg nem falvédőről való: a Három nővér egyik kulcsmondata lett ráégetve a porcelánra.
Mondhatnánk, csupán ügyes, bújtatott reklám az egész. Olyasféle pluszbevételt generáló árukapcsolás, amely elsősorban kasszasikerfilmek vagy futballklubok esetében megszokott. A színházak anyagi helyzetét tekintve az sem lenne baj, ha csak erről lenne szó. Ám Schőn Edina, a merchandising művészszínházi bevezetését szorgalmazó boltvezető állítja: a hiteles „kegytárgy” lényege, hogy valamiképpen tényleg magában rejti mindannak esszenciáját, ami túl van a tárgyi világon. Sőt, ha fordítunk egyet a dolgon: akár el is vezethetnek a mélyebb tartalomhoz. Lehet ebben valami.
Magas beosztású apósom minap boldog kamaszként parádézott a karácsonyi ajándékul kapott DVTK-mezben. Miután kimulattam magam rajta, rajongásának oka is szóba került. Szavai sokkal hitelesebbnek tűntek attól, hogy egy balszélső szerelésében érvelt. Olyannyira, hogy évtizedek után ismét jegyet váltottam egy magyar bajnokira.
Úgy tetszik: unortodoxia ide vagy oda, a hanyatló Nyugat bizonyos piaci hókuszpókuszai nagyon is hatásosak lehetnek. És nemcsak a profit szempontjából. Mert az aztán igazi tündérmese – hogy visszatérjünk a gyepről a pódiumra –, ha valakiben esetleg egy „Csak csókolni érdemes” feliratú csésze ébreszt olthatatlan kíváncsiságot Csehov iránt, s beül a zsöllyesorba.
Arról nem is szólva: ott a csalódás kockázata is jóval kisebb, mint a honi focipályák tribünjein.
Sztankay Ádám
