A leggyorsabb zongorista

Az elmúlt napokban több százezren osztottak meg a Facebookon egy videót az eddig szinte ismeretlen Péter Bence zongorajátékáról. A fiatal magyar zenész Michael Jackson Bad című számának feldolgozásával 17 milliós nézettséget ért el. Ezzel minden idők legismertebb hazai zenei előadóművésze lett. Már korábban is felállított egy Guinness-rekordot: ő a világ leggyorsabb zongoristája. De vajon nem túl nagy teher egyik napról a másikra világhírűvé lenni?

2015. augusztus 17., 11:58

Baráti társaságban mondta valaki: mutat egy videót az interneten, Michael Jackson Bad című számának zongoraátiratát játssza Péter Bence. „Világszám a srác.” Kétkedve ültem a képernyőhöz. Elakadt a lélegzetem. Virtuózabb zongoristát ebben a műfajban még nem láttam. Kíváncsi lettem rá.

Pár nap múlva a Liszt Ferenc téren találkoztunk Péter Bencével; menedzserével érkezett. Zöld Szabolcs, a Megasztár volt főszerkesztője egy éve dolgozik a fiatalemberrel. Ő is az interneten látta a zongorista videóit, s rögtön tudta: a fiú kivételes tehetség. A világszínpadon a helye.

Bár Bence még csak huszonnégy éves, nem most kezdte a pályát. Régóta külön YouTube-csatornája van, tele saját szerzeményekkel, maga készítette videoklipekkel.

Ám az áttörést a Bad feldolgozása hozta meg. Homevideóját június 25-én, az amerikai popcsillag halálának hatodik évfordulóján töltötte fel a világhálóra. Azt remélte, tán ezren ha megnézik a Facebookon. De a rajongói őrület digitális sebességre kapcsolt, s már 17 milliós „megtekintettséget” ért el Bence. Amerika legnépszerűbb televíziós talkshow-jának vezetője, Ellen DeGeneress műsorának honlapjára is kitette a Michael Jackson-szám átiratát azzal: „Legalább olyan jó, mint az eredeti.”

A közösségi oldalakon özönlöttek a gratuláló kommentek a magyar zongoristának. Az egyik neves fekete dzsesszmuzsikus azt írta: nem hitte volna, hogy egy közép-európai fehér fiúra fog felnézni.

Persze a hirtelen jött siker boldogság és nagy felelősség is. Súlyát nem könnyű elbírni, de erre készült egész életében.

Bence 1991-ben született Debrecenben, majd a családja Hajdúböszörménybe költözött. Édesapja testnevelőtanár, édesanyja tanítónő. A kisfiú zenei tehetsége hamar feltűnt. Imádott a nagymamájánál lenni, mert ott pianínó is volt. Másfél évesen emlékezetből pötyögte le a billentyűkön egy rajzfilm zenéjét. Négyévesen felvették a debreceni zeneiskola előkészítőjébe, hétesztendősen saját szerzeményét játszotta a pianínón. Később beíratták a helyi Liszt Ferenc Zenei Szakközépiskola zongora szakára. A klasszikusokon kívül leginkább a filmzenék érdekelték, különösen John Williamsért rajongott, aki a Star Wars, az Indiana Jones, a Jurassic Park, a Schindler listája, a Ryan közlegény megmentése és a Harry Potter zenéjét is komponálta. Bence elhatározta: ő is filmzenéket ír majd, s felkeresi amerikai példaképét.

Tizenhárom évesen, családi segítséggel kiadatta első zongora-CD-jét, amelyet még két album követett. A debreceniek kedvence lett a tizenéves szerző.

Minden vágya volt, hogy kijusson Bostonba, a Berklee College of Musicba. Ez a világ legnagyobb zenei főiskolája; itt végzett Al Di Meola, Keith Jarrett is. A zeneakadémia tiszteletbeli professzorai – mások mellett – Sting, Chick Corea, Dawid Bowie. Ráadásul itt filmzene szak is van.

A Berklee tanárai az európai diákok számára Párizsban tartottak felvételit 2010-ben. Péter Bence is jelentkezett: Bartókot és saját szerzeményeit játszotta. Elsőre felvették. A bostoni iskolától a legmagasabb ösztöndíjat is megkapta, ám ez is kevés volt tanulmányai megkezdéséhez. Egy év halasztással indult: itthon próbált szponzorokat keresni. Végül a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával kiutazhatott Amerikába.

Szerinte a zenészek számára nincs ideálisabb hely a Berkleenél. Négyezer diák tanul ott a világ minden részéről. S noha mindenkinek más a kulturális háttere, abszolút nyitottak egymás felé. Hihetetlen hangulata van annak, amikor afrikai, európai, ázsiai, latin-amerikai fiatalok együtt zenélnek. Összjátékukból születnek közös harmóniák.

Nem csak muzsikálni tanulnak: kurzust tartott például Lady Gaga menedzserstábja. Elmondták, miként építették föl a semmiből a sztár pályáját. A Lost – Eltűntek televíziós sorozat és a Jurassic World zeneszerzője, az Emmy-, Golden Globe- és Oscar-díjas Michael Giacchino oktatta a zenei vágást. Megvalósult Bence álma is: találkozhatott John Williamsszel. Ő annak idején a Bostoni Filharmonikusok karmestereként komponálta és vezényelte a Schindler listáját is. Az idős mester visszatért Bostonba: filmzenéiből koncertezett. Az est végén egyedül Bence mehetett be hozzá a színfalak mögé. Csak pár szóra s egy gyors közös fotózásra volt idő. De ez is hatalmas megtiszteltetés az ötszörös Oscar-díjas művésztől. A magyar fiút egyik tanára ajánlotta be Williamsnek.

Az akadémián Bencét kimagasló tehetségnek tartották. Amikor eljátszotta egyik szerzeményét, zongoratanára közölte: nem tud mit tanítani neki, s kiment a teremből. A fiú három szemeszter alatt hat szemeszter anyagából vizsgázott. Aztán mégis haza kellett jönnie: nem volt pénze folytatni a tanulmányait.

Itthon igyekezett összegyűjteni a hiányzó milliókat. Nem is eredménytelenül. Debrecenben 2012-ben különleges Guinness-rekordot állított fel: egy perc alatt 765-ször ütött le egy hangot a zongorán, alaposan megjavítva ezzel a korábbi csúcsot. Ezzel elnyerte a világ leggyorsabb zongoristája címet. Számára ez csak játék volt, ám teljesítményére felfigyelt a nemzetközi sajtó. Japánba hívták turnézni. Idehaza Szentpéteri Csillával koncertezett.

Bár a fiú leghőbb vágya volt visszamenni Bostonba, s a hátralévő két szemesztert befejezni, közben adakozásra sem sajnálta pénzét. Tavaly karácsonykor a Debrecen Rádió FM95 tehetségkutató játékot hirdetett zongoristáknak. A győztesnek Bence pianínót ajándékozott.

Úgy véli, a művészet társadalmi felelősségvállalással is jár. Meséli, még kint, a Berkleen tagja lett egy diákkörnek: az afrikai ubuntu filozófiáról beszélgettek minden héten. Ubuntu azt jelenti: emberiesség mások iránt. „Azért vagyok, mert mi vagyunk.” Az előítéletek nélküli közösségek eszméit hirdette annak idején Nelson Mandela és Desmond Tutu is. Bencét mindez annyira megihlette, hogy dalt is komponált a témára, a szöveget zongoraprofesszora írta, s az egyetemi videoklipen vagy húsz különböző bőrszínű, vallású diák énekelt egy emberségesebb világról.

Amerikában az efféle új közösségi eszmék hódítanak a fiatalok közt. Hozzáteszi Bence, kint soha nem érzett zenésztársainál irigységet, féltékenységet. Itthon mintha nehezen tudnának egymás sikereinek örülni.

Amikor csak teheti, hazamegy szüleihez Hajdúböszörménybe. Kevés ideje van úgy élni, mint egy átlagos fiatalnak. Olykor napokig megszállottan gyakorol. Ám nem holmi elvarázsolt művészfigura. Imád főzni, Gordon Ramsay és Jamie Oliver főzőműsoraiból tanulja a konyhaművészetet. Húszévesen már teljesen önálló volt. Úgy repült ki Bostonba, hogy szállása sem volt, ottani magyaroknál lakott, amíg talált egy olcsó albérletet.

Úgy tervezte, szeptemberben visszatér a Berkleere. Most azonban a világsiker jött közbe. Miután a Bad zongoraverziója kikerült az internetre, rengeteg felkérést kapott. Koncertezni hívták Kínába, Ausztráliába, Franciaországba, Oroszországba. Osztrák, német, majd libanoni turnéra indul. Las Vegasban állandó fellépési lehetőséget ajánlottak neki.

Két évre előre tele a naptára. Nem tart attól, hogy a sikertől megszédülne: ő annál tudatosabban él. Sokan vannak körülötte, akiktől őszinte visszajelzéseket kap. Tükröt tartanak neki. Észrevenné, ha a tükörkép torzulna.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.