Tízmillió turistát vár Marseille

Gigantikus felvonulási területre emlékeztet ezekben a napokban a 850 ezer lakosú Marseille, amely a jövő évben tízmillió hazai és külföldi látogatóra számít. Franciaország második legnagyobb városa 2013-ban, a szlovákiai Kassával párban, Európa kulturális fővárosa lesz. A nyüzsgő kikötőváros a Földközi-tenger népei és kulturális öröksége köré szervezi a 800 eseményt felölelő, nyolcvan kiállítást felkínáló egyéves rendezvénysorozatot.

2012. november 15., 18:00

Marseille önkormányzata azt ígéri, hogy a január 12-13-i nyitóhétvégére minden készen áll majd, egyelőre azonban megfeszített ütemben zajlik az építkezés: mindenütt daruk ágaskodnak, a város közepén pocsolyákon átívelő pallókon közlekednek az emberek, felújítják a vitorlások ezreinek helyet biztosító régi kikötőt, új szállodák épülnek, s párhuzamosan bővítik a villamos és a metró vonalát.

A görög hajósok által 2600 éve alapított legrégibb francia város legjelentősebb fejlesztése a tengerparti részre fókuszál. A svájci származású francia építész, Le Corbusier tengerre néző világhírű hatalmas lakóegysége, a Cité radieuse 1946-os megépülése óta Marseille sorsára hagyta tengerparti kapuját. A korábban tömegesen érkező emigránsokat fogadó part menti ellenőrző állomást 1991-ben bezárták, azóta hajléktalanok lakták. Amikor a város öt évvel ezelőtt elnyerte az Európa kulturális fővárosa 2013 címet, ezt az eredetileg lebontásra ítélt kétezer négyzetméter alapterületű épületet az önkormányzat a provence-i régió művészeit bemutató egyik legjelentősebb magánalapítványnak, a Fondation Regards de Province-nak ajánlotta fel. A teljes átalakítás után, februárban nyílik meg az alapítvány 1200 négyzetméteres kiállítócsarnoka, a fennmaradó területen egy vízre néző étterem és könyvesbolt működik majd.

Közvetlenül az új múzeum mellett épül fel az úgynevezett CeReM, a Földközi-tenger regionális központja (Centre Régional de la Méditerranée). A leginkább egy műugró-toronyra emlékeztető acélszerkezetű épület márciusban nyitja meg a kapuit. A világhírű milánói építész, Stefano Boeri tervei alapján felhúzott, 70 millió eurós költségvetésű, derékszögű építmény egy része a föld alatt húzódik, felül pedig 19 méteres magasságban és 40 méter hosszan benyúlik a tenger fölé, mint egy felszállásra készülő futurista tengeralattjáró. „A projekt legfőbb szándéka a tenger beterelése az épületbe” – hangsúlyozza a tervező. A világ jelenleg legnagyobb konzolszerű épülete a föld-tenger-ég összekapcsolásával Marseille összetartó jellegét hivatott kiemelni.

A tengerre boruló 2600 négyzetméteres alapterületű részben kiállítótereket alakítottak ki, a tengerszint alatt hat méter mélységben elhelyezett 1500 négyzetméteres agorában pedig egy 450 férőhelyes előadóterem várja a látogatókat. A derékszög függőleges szárában irodák, éttermek, boltok működnek majd.

Kortárs színpadi produkciók befogadása mellett a környezetvédelem, a biodiverzitás, a klímaváltozás, a demográfia, a globalizáció, a migráció, a demokrácia témakörei is szerepelnek a mediterrán térséggel foglalkozó, kifejezetten a nagyközönség számára készülő programok között.



A kulturális évad legnagyobb, 160 millió eurós építészeti beruházása a CeReM szomszédságában július 1-jén megnyíló másik új múzeum. A Rudy Ricciotti tervei alapján épülő MuCEM, Európa és a Földközi-tenger civilizációinak Múzeuma (Musée des civilisations de l'Europe et de la Méditerranée) első kiállításait Napóleon egyiptomi expedíciójának, illetve a nőknek a mediterrán országokban betöltött szerepének szenteli.

A kulturális főváros címet Marseille nem egyedül, hanem a teljes provence-i régióval együtt nyerte el. A programsorozat közel 100 millió eurós összköltségvetésének húsz százalékát nagy mecénások és helyi vállalkozók finanszírozzák, számukra fontos szempont volt a környező városok vendéglátóiparának, közlekedésének és kereskedelmének bevonása is. Számításaik szerint minden befektetett euró hatszorosan térül meg, s a kulturális mecenatúra hosszú távra növeli Provence attraktivitását. A programok egy részét a környező Arles, Aix-en-Provence, Martigues, Aubagne, La Ciotat és Salon-de-Provence kulturális intézményei rendezik.



Az európai kulturális évad eseménysorozata három szakaszból áll majd, mindegyiknek lesznek látványos, a családokat megmozgató utcai rendezvényei, nagyszabású kiállításai. A januártól májusig tartó „Marseille-Provence fogadja a világot” című szakasz középpontjában több mint kétszáz előadással a cirkusz világa és az utcaművészetek, illetve tömegsportok különböző formái szerepelnek. Aix-en-Provence kortárs képzőművészeti sorozattal, Arles pedig látványos pirotechnikai előadásokkal készül. Nyáron „Marseille-Provence a szabad ég alatt” címmel zajlanak majd az ilyenkor megszokott kulturális fesztiválokhoz (Aix-en-Provence-i operafesztivál, Marseille-i táncfesztivál) kapcsolódó rendezvények. A „Dél nagy műhelye” címmel egyszerre több helyszínen lesz látható az a 200 művet bemutató kiállítás, amely a Provence-ban 1880 és 1960 között készült legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat sorakoztatja fel: Van Goghtól Bonnard-ig, Cézanne-tól Matisse-ig, Dufy-től Picassóig. Az utolsó epizód, „Az ezerarcú Marseille-Provence” a helyi gasztronómia újdonságait tálalja fel, és a régió által megihletett személyiségek előtt tiszteleg, Albert Camus-tól Le Corbusier-ig.

Venczel Katalin írása