Titkos harcosgyárak

– Szörnyű merénylet volt.

– Igen. Hideg és számító, amit – az iszlám dzsihadistákra jellemzően – jól képzett kommandósok hajtottak végre. Beszélgetésünk napján minden jel arra mutat: ez a terrorcselekmény hasonló a Charlie Hebdo szerkesztőségét ért január 7-i támadáshoz. Annak is megvolt a központi csoportja, amely a „harcosokból” állt, valamint volt mögöttük egy széles támogatói kör – a bűntársaik. Jól összehangolták az új támadást is. A különböző helyszíneken rövid időn belül végrehajtott merényletek azt jelzik, a terroristák pontosan kiszámították, miként okozhatják a legnagyobb káoszt. Jelenlegi ismereteink szerint a merénylőket – akik között volt francia is – besorozta az ISIS, valódi harcosokká váltak Szíriában vagy Irakban, majd speciális kiképzést kaptak, hogy képesek legyenek végrehajtani ezt a szörnyűséget. Aztán visszaszivárogtak Franciaországba. De mindez nem ment volna, ha nincs tiszta és közvetlen kommunikáció a párizsi „harcosok” és az őket irányítók között.

– Ez a támadás mégis jóval véresebb volt, mint a Charlie Hebdo redakciója elleni merénylet.

– Mert sokkal többeket érintett. És amíg a Charlie Hebdo elleni támadást egy karikatúra váltotta ki, a mostanit az arab Észak-Afrikában és a Közel-Keleten folytatott francia politika. Nyilván mindezt erősen motiválhatták az ISIS-t sújtó francia bombázások Szíriában és Irakban, de az alapvető ok nyilvánvaló: az ISIS a Nyugatot tekinti valódi ellenségének, s ezen belül e pillanatban Franciaország könnyebb célpont, mint más államok.

– Németország is ellenség, nem?

– Ők kevésbé vesznek részt az ISIS elpusztítására irányuló kísérletben. Feltételezések szerint az orosz repülőgép elleni merénylet is szinte bizonyosan az orosz bombázások és Aszad támogatása miatti megtorlás volt. Franciaország is hasonlóan az élén állt azoknak az országoknak, amelyeket meg akarnak támadni. A világ egyik vezető nyugati hatalma, megtestesíti a nyugati értékeket és érdekeket. De sajnos más országok is veszélyeztetettek. A legvalószínűbb célpont az USA, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Belgium és valóban, talán Németország is.

– Hogyan befolyásolhatja Európa jövőjét a párizsi terrortámadás?

– Hollande elnök azt mondta: az akciót Franciaországon kívül tervezték, de a segítség belülről érkezett. Az egyik támadó Görögországon át jött az EU-ba, magát menedékkérőnek álcázva. Át kell gondolni azt a politikát, amelynek keretében Németország gondos regisztráció és biztonsági ellenőrzés nélkül kinyitotta a kapuit a bevándorlók előtt, ami nemcsak Németországot érinti hátrányosan, hanem valamennyi EU-tagállamot. Miközben Líbiából Olaszországba a tengeri út túl kockázatos lett volna az ISIS-harcosoknak, addig a földi útvonalon, vagyis a Balkánon és Magyarországon keresztül könnyű volt áthatolniuk. Elkerülhetetlennek tartom: biztonságos határokat kell létrehozni az EU-ban, illetve az EU-tagállamok és az unión kívüli államok között. Újból be kell vezetni a határellenőrzést. A Lisszaboni Szerződés a nemzetbiztonság kérdését a tagországok hatáskörébe utalta, de a biztonsági ügyeket újból európai szintűvé kell tenni. Ugyanígy ki kell építeni a korszerű és technikailag fejlett lehallgatási és megfigyelési mechanizmusokat; további adatokat kell majd gyűjteni. Ez nem megfigyelést jelent, csak adatok gyűjtését. De lesznek olyanok, akiket szorosan és folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Szükséges tehát a biztonsági mechanizmusok megerősítése.

– De hogy nem tudtak semmiről a titkosszolgálatok?

– Kétségtelen, hogy mivel a franciaországi események tervezése hosszabb ideig tartott, bőven lett volna idő a támadók kommunikációjának lehallgatására és kis szerencsével a franciák riadóztatására. De semmi nem történt. Ez hatalmas biztonsági hiba volt. Szerintem az uniós államoknak, a NATO-tagállamoknak és a Nyugat nemzeteinek közösen kell kiállniuk a törvényességért és jogszerűségért Európában és Európa határain kívül. Távolról sem kell szégyenkeznünk amiatt, hogy az értékeinket exportáljuk. Meg kell próbálnunk meggyőzni az orosz népet, hogy szeretnénk együttműködni velük egy biztonságosabb Európáért, de nem tudjuk elfogadni az Ukrajnát és a Krím félszigetet érintő orosz politikát. Zéró toleranciát kell hirdetnünk az erőszakos politikai változásokkal szemben – bárhol történjenek is.

– Mit gondol: milyen politikai következményei lesznek a párizsi támadásnak?

– Azt hiszem, Merkel kancellár politikai pozíciója tarthatatlanná válik, ha bebizonyosodik, hogy valaki, akit esetleg mindenféle regisztráció nélkül fogadtak Németországban, ennek a dzsihadista terrorista csoportnak a tagja. Merkel kancellár támogatói közül is sokan úgy vélik: az érkezők 50 százaléka gazdasági migráns, nem az életét féltő menekült, s Merkel politikája katasztrófa Németország, Európa és a NATO számára egyaránt. Ráadásul a NATO negyedik cikkelye megköveteli, hogy a tagok biztosítsák saját határaik védelmét. Ugyanígy azt gondolom: Hollande elnököt sem választják újra, ha lejár a ciklusa.

– És ami a társadalmi következményeket illeti?

– Szerintem egyre élesebben szemben állnak majd azok, akik szerint nincs alternatívája annak, hogy több millió bevándorló érkezzen az EU-ba, és mindazok, akik úgy vélik, nem az iszlám maga, hanem az iszlamizmus jelent egzisztenciális fenyegetést, amit fel kell számolni. Miközben, helyesen, föl kell hívni a figyelmet arra is, hogy az EU-ban élő muszlimok döntő többsége sem akarja látni az iszlamizmus diadalát.